Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-10-12 / 20. szám
* A távbeszélő készülék funkciói 1998. október 12. ÜIPEST Lassan a feledés homályába merül, pedig csak pár éve éltük még azt a világot, amikor sokan lakberendezési tárgynak - kvázi dísznek - tekintették a telefonkészüléket. Sok helyütt anélkül állt egy-egy otthon központi helyén a telefon, hogy azt használni lehetett volna, hiszen az innen-onnan be- vagy megszerzett készülékhez nem tartozott vonal. Ma már nem ez jelenti a gondot, noha a vonzónak tűnő, ám gyenge minőségű, a távközlési hálózathoz nem illeszkedő telefonkészülékek — például a feketevagy a lengyel piacon vásárolt, külföldről behozott, engedély nélküli berendezések - még mindig sok bosszúságot, gyakran többletköltséget is okoznak. A telefonszalonokban végzett felmérések, illetve az ott dolgozók tapasztalatai inkább azt mutatják, sokszor az a gond, hogy túlságosan sokat „tud” a készülék, s gazdája nehezen igazodik el a billentyűk, szolgáltatások ka- valkádjában. Az emberek ugyanis általában nem szeretik a használati leírásokat, még inkább az utasításokat böngészni, de ha a lelkiismeretesebbje meg is teszi azt, korántsem biztos, hogy a választékban könnyen talál rá a megoldásra. Vásárláskor tehát mindenképp érdemes időt és energiát szentelni arra, hogy elmondjuk, mire szeretnénk használni a kiszemelt készüléket, illetve az mire képes. (Meglehet, ekkor kapunk olyan szolgáltatásról információt, amelyről kiderül, jócskán megkönnyítheti, de legalábbis kényelmesebbé, komfortosabbá teheti életünket, noha eredetileg csak egy klasszikus, beszélgetésre „képes” telefont akartunk vásárolni.) A teljesség igénye nélkül most bemutatunk néhány olyan funkciót, amelyre már a viszonylag olcsó, az egyszerűbb kategóriába tartozó készülékek is képesek. A rövidített hívás lehetőségét szinte valamennyi korszerű, azaz memóriás készülék kíJtnBnü nálja. Elegendő csupán egyszer bebillentyűzni a leggyakrabban hívott számokat — általában tíz szám tárolására van mód - a készülék memóriájába, s megjegyezni, hogy az 1-es, 2-es, 3-as stb. szám megnyomásával vajon kit tárcsáz automatikusan a telefon. A kihangosítás nemcsak a munkahelyeken tehet jó szolgálatot, az otthoni beszélgetések is „jobb ízűek” lehetnek, ha nem kell folyamatosan tolmácsolni a család többi tagjának, hogy mit válaszol kérdésünkre például a nagyi. Az üzenetrögzítő szolgáltatását szinte mindenki ismeri, ám azzal viszonylag kevesen vannak tisztában, hogy a korszerű masinákon ez a szolgáltatás nemcsak távollétünkben könnyíti meg életünket, hanem „hangos jegyzettömbként” akkor is sokat segíthet, ha az éppen folyó beszélgetés részleteit hirtelenjében nem tudjuk lejegyezni, s bár az elhangzottakat meg akarjuk jegyezni, kínos lenne beszélgetőpartnerünktől unos-untalan az adatokra visszakérdezni. Az üzenetrögzítő ugyanis megfelelő beállítással nemcsak távollétünkben veszi fel a beszélgetést, hanem magnóként használva az aktuális megbeszélést is rögzítheti. (Ma már léteznek olyan, elérhető áru telefonkészülékek, amelyek digitális voltuknak köszönhetően nem szalagra rögzítik az üzeneteket, így azok között szabadon lehet „lépegetni”.) Ráadásul sok készülék azt is kijelzi, hogy távollétünkben hány üzenetünk érkezett. De a mai kor követelményeinek megfelelő telefonokkal meg lehet előzni a horribilis telefon- számlákat is, hiszen néhány billentyű benyomásával korlátozhatóak a kifelé menő hívások. Le lehet tiltani például az emelt díjas számok tárcsázását, a nemzetközi távhívást, de akár a vidéki, illetve mobiltelefonok hívását egyaránt. W. A. 2. 23
