Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-10-12 / 20. szám
Egyetemi élet a Viola utcában A hírt, amely szerint egy közel 150 éves múlttal rendelkező egyetem jogi kara született a közelmúltban Újpesten, némi képzettársítással a családi rovatban is közölhetnénk. Talán nem erőltetett az ötlet, hiszen a városrész vezetői bábáskodtak az intézmény megalapításánál, és szeretnék hinni, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi kara otthonra talált a Viola utcában. A portás, aki remélte Sárándi Gábor szeptember közepén szinte a diákokkal egy időben lépte át az épület küszöbét. Neki nem kellett felvételiznie, csak a meghirdetett állásra jelentkeznie: ő itt az egyik portás. Számára is szokatlan, hogy hirtelen fontos ember lett, mindenki tőle érdeklődik, mi hol található az épületben.- Korábban a vendéglátóiparban dolgoztam, jól tudom, mi az illem - mondja szakálla mögül mosolyogva. Néhány nap után megállapítottam: semmi baj a diáksággal, kedvesek, illedelmesek. A tanári kar tagjait még nem mindig ismerem fel, de jó az arcmemóriám, és biztos vagyok benne, hogy néhány héten belül már sokkal otthonosabban érzem magam. Egyébként itt lakom a szomszédban, s mióta bezárták az iskolát, gyakran sétáltam erre. Néztem az üres házat és arra gondoltam, milyen jó is lenne, ha itt nyílna meg Újpest első egyeteme... A dékán, aki létrehozta- Nagy kihívást jelentett a felkérés, hiszen egy oktató életében csak egészen különleges esetben adatik meg, hogy egyetemi kart hozhat létre. Szegeden végeztem jogi tanulmányaimat, és egyetemi oktatóként otthonra találtam a tiszaparti városban. A mai napig a József Attila Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékén tanítok, igaz, mostanában alaposabban meg kell szerveznem a munkahetemet. Kötődéseim miatt nem adtam fel korábbi állásomat, a hét két napján: csütörtökön és pénteken most is a JATE-n oktatok - kezdi a beszélgetést dr. Tóth Károly dékán. Őszintén szólva, váratlanul ért, amikor idén januárban - tehát már a jogi kar akkreditációs kérelme előkészítésének időszakában - dr. Újfalussy József, a Károli Gáspár Református Egyetem korábbi rektora megkeresett, hogy vállalnám-e a dékáni teendőket. Nehéz volt a döntés, időt kértem. Református családban születtem, apám presbiter volt, ám azt hiszem, inkább azért esett rám az Egyetemi Tanács választása, mert korábban a JATE főtitkáraként tevékenykedtem, jól ismerem az egyetem igazgatását. Egy időszakban rektori hivatalt is vezettem, rendelkeztem szakmai tapasztalatokkal. • Hogyan kezd az ember egy még engedélyre váró egyetemi kar beindításához?- Más nem tudom, hogyan csinálná, én az állam- és jogtudományi kar akkreditációs kérelmének benyújtásával egy időben kezdtem a szervezést. Szinte a nullapontról kellett elindulni. A technikai feltételekhez adott volt a költségvetés és pályázati pénzeket is sikerült elnyernünk. Csak ezután következett a megfelelő oktatói gárda válogatása, amely jó néhány főállású tanár „elcsábítását” jelentette. Ezzel a jogszabályok értelmében a Károli Gáspár Református Egyetem immár jogosultságot nyert az oktatás megkezdésére, hiszen a Felsőoktatási Törvény kimondja: a hittudományi egyetemek nem hittudományi kart is indíthatnak. 9 A hallgatóktól úgy értesültem, nem mindennapi körülmények között hirdettek felvételt az első évfolyamra. A követelmények eltértek a megszokott rendszertől...- Az elhúzódó akkreditáció miatt nem szerepeltünk a felsőoktatási intézmények felvételi tájékoztatójában. Jócskán benne jártunk már a nyárban, amikor az országos ponthatárok figyelembevételével hirdetést tettünk közzé három napilapban, valamint a Reformátusok Lapjában. A jelentkezőknek mindössze öt nap állt rendelkezésére, hogy benyújtsák felvételi kérelmüket. A középiskolai úgynevezett „hozott” pontszámok mellett a felvételi speciális pályaalkalmassági vizsgából állt. A hazai felsőoktatási intézmények között ma még nem általános az a rendszer, hogy nagyon díjazzák a nyelvtudást. Nálunk a közép- és a felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező jelentkezők plusz pontokat kaptak. Az egyetem az akkreditáció elfogadásáig nem részesül állami támogatásban, ezért költségtérítéses rendszerben oktatunk. • Módszerben, minőségben mennyiben nyújt mást a Károli egyetem a nagy hagyományú állami felsőoktatási intézmények jogi karától? — Szeretnénk hasznosítani hallgatóink nyelvtudását, ezért a jövőben külföldi előadók meghívását is tervezzük. Ezeken a szemináriumokon a diákok ízelítőt kapnak a külföldi szaknyelvből, és különleges témákkal ismerkedhetnek meg. Az európai csatlakozás küszöbén fontosnak tartjuk a közvetlen, kötetlen beszélgetéseket is. Egyetemünk egyik speciális helyisége lesz a tárgyalóterem. Az országban egyedülálló módon a joghallgatók életszerű körülmények között, szituációs játék keretében gyakorolhatják a védő, a felperes, a bíró vagy a vádlott szerepét. Kiemelten fontos a retorikai képzés, az érvelés és vitatkozás technikájának elsajátítása. Szeretnénk sorozat keretében megismertetni diákjainkkal a filmművészet legismertebb „bírósági filmjeit”, amelyeket elemezve fontos jogi, etikai tanulságok vonhatók le. A közeljövőben kerül sor szakkönyvtárunk felszerelésére. Megkezdődött az oktatók által összeállított bibliográfiák gyűjtése, hogy - első lépésként - beszerezzük az általuk igényelt szakirodalmat. Büszkeségünk lesz a számítógépterem, ahol 15 pult áll a hallgatók rendelkezésére. Iratminták, jogszabálygyűjtemények hívhatók le néhány másodperc alatt, és elérhető lesz az Internet is. • A fenntartó református egyház milyen szerephez jut az egyetem életében? Hallgatóik „áthallgathatnak” más egyetemekre is? — Egyetemünk a politikától és az egyházi befolyástól egyaránt független. A névben szereplő református megjelölés az egyetem alapítójára utal. Hallgatóink felvételekor a felekezethez való tartozást nem vizsgáljuk. A jövőben valamennyi főiskola és egyetem nyitottabbá válik. Ezt szolgálja az úgynevezett „credit rendszer” bevezetése is, amely a vizsgákat meghatározott számú összegyűjtött ponthoz köti. A pontok más egyetemekre való „áthallgatással” is megszerezhetők. • Szeged, ahol hosszú évek óta tanít, szép hagyományú egyetemi város. Nos, mennyire mozog otthonosan Újpesten?--Munkatársaim nevében mondhatom, úgy érezzük, a város szívesen fogadta az egyetemet. Magán- beszélgetésekből tudom - és Hock Zoltán kulturális alpolgármester úr tanévnyitónkon ezt megerősítette —, hogy 1990-ben az önkormányzat célként tűzte maga elé a szellemi élet fellendítését. Az újpesti színház és galéria megalapítása mellett az egyetem igénye már akkor megfogalmazódott. A városvezetők törekvéseit siker koronázta, azonban tisztában vagyok vele, hogy mindehhez széles háttértámogatásra, a képviselő-testület egyetértésére is szükség volt. Köszönet illeti őket, hiszen az épület átadása a város támogatása nélkül nem tudtuk volna elindítani az oktatást. Közös volt a cél, mert a református egyház hosszabb ideje kereste a megfelelő helyet, épületet a jogi kar letelepítésére. • A Viola utcai iskola szecessziós épülete 1911- ben nyitotta meg kapuit az elemisták előtt. Hogyan nyerhetnek új életet e közei 90 éves falak, miként tehető alkalmassá a ház az egyetem befogadására? Egy oktató életében csak egészen különleges esetben adatik meg, hogy egyetemi kart hozhat létre - mondja dr. Tóth Károly dékán- Megkezdődött az épület teljes belső átalakítása. Az idei tanévre elkészült a felső két szint, így elindulhatott az oktatás. Ahol korábban 30-40 fős tantermek sorakoztak, ott ma már szemináriumi előadók várják a hallgatókat. Egyes előadásokon a teljes első évfolyam: 150-160 diák foglal helyet. Az idő előrehaladtával folytatódnak az építési munkálatok, így várhatóan a jövő tanévben már birtokba vesszük az épület többi helyiségét is. A hallgatók, akik bejutottak Talán a déli éhségérzet, talán a megilletődöttség vagy szerénység volt az oka, de tény, hogy a megszólított hallgatók közül ki erre, ki arra hivatkozva hárította el munkatársaink kérdezősködését. Mindössze ketten vállalkoztak egy-egy rövid interjúra, ők azonban azt kérték, ne készüljön fénykép beszélgetés közben. Tóth Dániel korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre felvételizett, így van némi összehasonlítási alapja a két felsőoktatási intézmény szemléletbeli különbségét illetően. - A Pázmányon elsősorban a jelentkező világképére kíváncsiak, s ez egyben meghatározza a bejutási esélyeket is. Az ELTE felvételi rendszere a történelmi ismeretekre, adatokra koncentrál, de nem vizsgálják, hogy a jelentkező alkal- mas-e a pályára. Örülök, hogy a felvételin itt arra is kíváncsiak voltak, hogyan érvelnék valami ellen vagy mellett. Kíváncsian várom, hogy az egyetem milyen módszerekkel valósítja meg a közigazgatási szakemberképzést. Lesnyiczky Katalin Hajdúszoboszlóról érkezett. A helyi református gimnáziumban érettségizett, az iskolában tájékoztatták a jogi kar beindulásáról. - A felvételin egyfajta intejligenciatesztet írtunk, amelyben elsősorban politikai fogalmakra voltak kíváncsiak. Tudom, hogy a közélet ma már tele van jogászokkal, hiszen a politikusok jó része is jogi végzettségű. Egyet már most is biztosan kijelenthetek, az ügyvédi pálya férfiaknak való, ezt a területet tehát nem választom... Rojkó Annamária
