Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1998-09-11 / 18. szám

Rendkívüli testületi ülésen Tankönyvtámogatásról és a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítéséről Rendkívüli ülést tartott augusztus 25-én az önkormányzat képviselő-testülete. A jelenlévők az ülés napirendjének el­fogadásakor arról döntöttek, hogy három előterjesztést tár­gyalnak meg, s az „egyebek” témakörbe illő bejelentéseket. A napirendek előtt A napirendek előtt dr. Derce Tamás polgármester ismertette azt a két levelet, amelyet egyfelől Kiss Sándor képviselőtől, másfelől Mészáros Ferenc képviselőtől, a Káposztásmegyeri MSZP-frakció tagjaitól kapott, s melynek témája az MSZP- frakció kezdeményezésére még július 30-ra összehívott testü­leti üléssel, illetve az akkor született döntéssel volt kapcsola­tos. Kiss Sándor frakcióvezetőként a polgármesternek cím­zett levelében azt javasolta, hogy a Káposztásmegyeri Tele­pülésrészi Önkormányzat elöljárójának Mészáros Ferenc képviselőt válasszák meg, továbbá a frakció megfogalmazta igényét bizottsági tagsági képviseletre is. Nevezetesen a tu­lajdonosi bizottság tagjának dr. Csíki Szász Elemért, a köz- biztonsági bizottság tagjának Szabó Bélát, a társadalmi kap­csolatok bizottságába pedig Pető Gyulát javasolta. Mészáros Ferenc képviselő azt javasolta, mivel Schmuck Andor, az MSZP frakcióvezetője július 30-án előterjesztett ja­vaslataival sem a pártelnökség, sem az összevont taggyűlés, sem az időközben megtartott pártszavazás nem foglalkozott, s mivel véleménye szerint a frakciónak e kérdésben nincs hatás­köre, úgy vélte, hogy jómaga és Kiss Sándor képviselő vissza­hívása az önkormányzatban betöltött funkcióikból törvénysértő volt. Kérte: a testület e tárgyban hozott határozatait helyezze ha­tályon kívül, és állítsák helyre a korábbi állapotot. Döntés az elöljáró személyéről Schmuck Andor, az MSZP-frakció vezetője frakciószünetet kért, majd a szünet után előterjesztette javaslatát: frakciója a Településrészi Önkormányzat elöljárójának Majzik Ferencné képviselőt javasolja. A másik két pontra tett javaslatról szólva úgy vélekedett: mivel ez megbontja a pártok között korábban született megállapodást, ebben a kérdésben ismét új megál­lapodás szükséges a pártokkal, azt követően születhet döntés a bizottsági helyekről. Mészáros Ferenc képviselő felvetésére je­lezte: a frakciószabályzat alapján a frakció valóban hibát köve­tett el, mivel a szabályzat alapján minden pozícióból vissza kellett volna hívni a két képviselőt. Javasolta a képviselő-tes­tületnek, támogassák az MSZP-frakciónak az elöljáró szemé­lyére tett javaslatát, és a Kiss Sándor által felvetettekkel pedig most ne' foglalkozzanak. Kiss Sándor nem értett egyet a Schmuck Andor által elmon­dottakkal és saját álláspontja támogatását kérte a jelenlévők­től. A szavazás során a képviselő-testület 2 igen, 21 nem és 3 tartózkodás szavazati aránnyal elvetette Mészáros Ferenc azon javaslatát, mely szerint a július 30-án hozott, és szemé­lyükre nézve hátrányos döntést a testület helyezze hatályon kí­vül. Nem fogadta el a testület Kiss Sándor frakcióvezető ja­vaslatát a Káposztásmegyeri MSZP-frakció által delegáltak bizottsági tagságát illetően. A képviselő-testület 20 igen, 1 nem, 1 tartózkodás szavazati aránnyal - az MSZP-frakció Schmuck Andor által előterjesztett javaslata alapján - a Ká- posztásmegyeri Településrészi Önkormányzat elöljárójának megválasztotta Majzik Ferencné képviselőt. Ezt követően az elfogadott napirendek alapján folytatódott a testületi ülés. Dr. Vitáris Edit jegyző terjesztette elő azt a ja­vaslatot, amely a helyi választási bizottság tagjainak és póttag­jainak megválasztására készült. Szóbeli kiegészítőjében utalt arra, a törvény kötelezi a képviselő-testületet arra, hogy a he­lyi választási bizottság három tagját és a szükséges póttagokat válassza meg. E döntés rendkívüli testületi ülésre kívánkozá- sát az indokolta, hogy a megválasztásra kerülő választási bi­zottságnak szeptember 3-ig kell kitűznie a helyi kisebbségi önkormányzati választásokat. A jelöltekről szólva pedig el­mondta: évek óta kifogás nélkül végzik eme tevékenységüket. A képviselő-testület 28 igen szavazattal megválasztotta az elő­terjesztés nyomán a IV. kerületi - helyi - választási bizottság tagjainak: Kissné Boda Györgyit, Becsei Imrét, és Bihari Já­nosáét, póttagjának pedig Stiblóné Dobos Magdolnát. A tankönyvtámogatásról Második napirendi pontként Hock Zoltán (MDF) alpolgár­mester tett javaslatot az 1998. évi tankönyvtámogatásra. Mint 2 __ ahogyan előző lapszámunk első oldalán már „gyorsjelentés­ben” közöltük: az önkormányzat a fővárosban egyedülálló módon immár hatodik alkalommal vállalja át a szülőktől az általános iskolákba járók (és az általános iskolás korú kisgim- nazisták) alaptankönyveinek költségét. Az önkormányzat sa­ját fenntartásában működő három gimnáziumában és két szakiskolájában pedig az első osztályosok alaptankönyveinek felét téríti az önkormányzat. Az előterjesztő alpolgármester utalt arra: a képviselő-testület már az 1998. évi költségvetés elfogadásakor hitet tett e gyakorlat folytatása mellett, ám a döntést az önkormányzat várható féléves mérlegének ismere­tében most is a nyár végén, a tanév előtt hozza meg. Az érin­tett kör számára mintegy 77 millió forintnyi összeget tesz ki a tankönyvek ára, s a mintegy 11 milliós állami támogatás le­vonása után körülbelül 65 millió forintjába kerül az újpesti önkormányzatnak a tankönyvtámogatás. A hozzászólások sorát Kiss Sándor, a Káposztásmegyeri MSZP-frakció vezetője nyitotta meg azzal, bár jómaga is megszavazza a tankönyvtámogatást, és frakciója örömmel fogadja az ingyenes tankönyvellátást, mégis a költségvetési keret korlátozott volta miatt úgy gondolják, hogy a jövőben ennél sokkal hatékonyabb, és a rászorultság elvét követő tá­mogatási forma kidolgozása lenne szükséges. Úgy vélte, az intézményvezetőkkel és az apparátussal karöltve a javasolt elveken működő támogatást ki lehetne dolgozni. Nincs hatékonyabb forma Schmuck Andor, az MSZP frakcióvezetője, Kiss Sándorral el­lentétben, úgy vélte, hogy a tankönyvek ingyenes juttatásánál hatékonyabb támogatási formát nem tudna említeni. Kiss Sándor vélhetően arra gondolt, amennyiben a támogatás szo­ciális szűrőn menne keresztül, az így megmaradt pénzössze­get más célra lehetne fordítani. Ám úgy vélte, örömteli, hogy az újpesti önkormányzat képes e támogatási forma nyújtásá­ra. amelyet frakciója is támogat. Buzna Ferenc (Újpestért Egyesület) Kiss Sándorhoz intézte szavait, kérdezve miért nem előbb, a képviselői ciklus elején, s miért most, a válasz­tások előtt teszi meg javaslatát? Albrecht Péter gazdasági al­polgármester (MSZP) szintén úgy vélte, hogy e támogatási forma jelentős vívmánya az önkormányzatnak, és nem ennek szűkítését, hanem inkább kiterjesztését kell továbbgondolni. Dr. Derce Tamás polgármester értetlenségének adott hangot Kiss Sándor véleményével kapcsolatban, hiszen a testület a költségvetés készítésekor döntött a tankönyvtámogatásról. A választás előtt pedig nem lenne bölcs dolog a következő tes­tületnek feladatot meghatározni. Simonfi Sándor (MDF) képviselő úgy vélte, hogy ama felvetés, hogy szociális alapon kellene a tankönyveket biz­tosítani, nem könnyítené meg az elosztást. Nem tudja a ja­vaslattevőnek van-e információja arra vonatkozóan, hogy az iskoláskorúak hány százaléka a szociálisan rászorult. Si­monfi Sáttdor véleménye szerint ugyanis a gyermekeknek legalább az 50 százaléka beleesne a körbe. Az elosztórend­szer fenntartása is jelentős költség lenne, amit a támogatás­ból vennének el. Utalt arra is, milyen kedvező visszhangra talált a közvéleményben a családi pótlék alanyi jogon való visszaállításának híre. Az állampolgári közérzetet ugyanígy javítja az ingyenes tankönyv is. Dr. Demkó János (Újpestért Egyesület) a tankönyvtámo­gatás tradicionális voltát emelte ki, nem rejtve véka alá ama megjegyzését: Kiss Sándor a választási kampány miatt han­goztat és javasol a tankönyvelosztásban szociális elveket. Hock Zoltán alpolgármester előterjesztőként arról szólt, 1992-ben, amikor az önkormányzat közművelődési, oktatási bizottsága ülésén először vetette fel az alanyi jogon járó tan­könyvtámogatás gondolatát, akkor is elmondta: jómaga ezt nem szociális, hanem oktatásfilozófiai kérdésnek tekinti. Alkot­mányunk deklarálja a tanuláshoz való jogot, a tankötelezettség kiszélesítése pedig követelményt jelent a családoknak és az ok­tatási intézményeknek is. Az önkormányzat szociális rendelete további támogatást nyújt - immár rászorultsági alapon - azon családoknak, ahol általános, illetve középiskolában tanuló gyermeket, gyermekeket nevelnek. Általános iskolai tanulók esetében közel 4000, középiskolai tanulók esetében majd a duplája a tanévkezdési támogatás. Az adóterhek ma már min­den réteg terheit növelik, és az állampolgári közérzetet is javít­ja, ha az adózás mellett vissza is kapnak valamit - például tan­könyvben mérve - a családok. A tankönyvtámogatást személy szerint jómaga a középiskolák összes osztályára kiterjesztené - zárta a gondolatkört. A vita után a képviselő-testület 28 igen szavazattal fogad­ta el a tankönyvtámogatásra tett előterjesztést. Az adósságterhekről Harmadik napirendi pontként Nagy István (Fidesz) népjó­léti alpolgármester távollétében Juhász László, az önkor­mányzat szociális tanácsnoka (MSZP) terjesztette elő azt a rendelettervezetet, amely a szociálisan hátrányos helyzet­ben lévők adósságterheinek enyhítéséről és lakhatási körül­ményeinek javításáról szólt. Juhász László arról szólt, Új­pesten mintegy egymilliárd forint adósságot halmoztak fel a családok, és számukra segítséget nyújt ez a rendeletterve­zet. A rendelettervezet - amely széles körű tanulmányozás és formálás nyomán került a testület elé - a probléma keze­lését segíti, és elfogadása esetén már augusztusban is igény­be vehető. Majzik Ferencné, mint a népjóléti és lakásügyi bizottság el­nöke elmondta, bizottsága három alkalommal tárgyalta a ren­delettervezetet, melynek utolsó változatát - amely végül is a testület elé került - egyhangúlag támogatta. Kerekes Zoltán (Munkáspárt) képviselő arról szólt, támo­gatja a rendelettervezetet, bár meggyőződése, hogy elfogadá­sával sem lehet megszüntetni a problémát, hiszen nem csupán újpesti, hanem országos méretű jelenség. Ám véleménye az volt, hogy e rendelet elfogadásával sem lehet e problémákat teljesen megszüntetni. Buzna Ferenc képviselő frakciószünetet kért, majd Juhász László szociális tanácsnok reagált az elhang­zottakra. Kerekes Zoltán képviselőhöz intézve a szót, elmond­ta, a rendelettervezet valóban nem tudja teljes mértékben meg­oldani a problémát, hiszen nem kizárólag önkormányzati fel­adat. Mégis segítség lehet sokaknak. A testület ezt követően 27 igennel alkotta meg önkormányzati rendeletét a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról. Buzna Ferenc kiemelte: a rendelet megalkotásával a tes­tület kinyilvánította szándékát, ám javasolta, hogy a polgár- mester vegye fel a kapcsolatot az illetékes szervekkel, hogy vizsgálják felül a probléma megfelelő kezelését, mert Újpes­ten a közüzemi tartozások nagyságrendje milliós nagyság- rendű. A képviselő-testület — ezt követően 23 igen szavazat­tal - önkormányzati határozatban kérte fel a polgármestert arra - mivel Újpesten a 96/1998. (V. 13.) számú kormány- rendelet hatálya alá tartozó személyek tartozása az egymilli­árd forintot meghaladja -, forduljon a kormány illetékes szaktárcájához a probléma kezeléséhez szükséges anyagi tá­mogatás megadása érdekében. Az egyebek témakörben Majzik Ferencné egy helyszíni elő­terjesztéssel egy pályázat támogatásához kérte a jelenlévők tá­mogatását. A pályázat a Fővárosi Szolidaritási Alap számára készült, és feltétele volt, hogy a kerület rendelkezzék az adós­ságkezelést szabályozó önkormányzati rendelettel. Döntésük értelmében a képviselő-testület támogatja, hogy az önkor­mányzat 1998. évben a Fővárosi Szolidaritási Alapnál a 96/1998. (V. 13.) számú kormányrendelet 3. § (3) bekezdése szerinti adósságkezelési tanácsadó létrehozására pályázatot nyújtson be a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz. A képviselő-tes­tület az adósságkezelést tanácsadó létrehozásához 3 millió 584 ezer forint költséget az önkormányzati általános intézmény fenntartási tartalék terhére biztosít. A képviselő-testület egye­tért azzal, hogy amennyiben az önkormányzat a Fővárosi Szo­lidaritási Alaptól adósságkezelési tanácsadó létrehozására és működtetésére benyújtott pályázaton támogatást kap, az adós­ságkezelési tancsadót a pályázat odaítélésének évét követő leg­alább 3 naptári évig folyamatosan biztosítja.-bk­Az országgyűlési képviselők fogadóórái: Kiss Péter: 1998. szeptember 30. 19 óra Újpest - Polgármesteri Hivatal i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom