Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1998-07-17 / 14. szám

1998-július 17. Tervek, elképzelések Régi intézmény, új vezetővel, bővülő feladatkörrel, így foglalhatnánk össze mindazt, amiről az alábbi so­rokban szó esik. Időben visszalépve: az elmúlt testü­leti ülésen a képviselők módosították az 1992-ben lét­rehozott Egészségügyi Intézmény alapító okiratát, és az intézmény hivatalos elnevezése: Újpest Önkor­mányzatának Szociális és Egészségügyi Intézménye (rövidítve: Újpest SZE1) lett. Három hónappal ezelőtt pedig dr. Varga Józsefet nevezte ki a testület az intéz­mény vezetőjének. • Gondban vagyok, miként is szólítsam önt: igazgató úrnak, őrnagy úrnak, vagy főorvos úrnak. Hiszen bármilyen furcsa is, mindhárom titulus he­lyénvaló. ..- Valóban. Pedig nincs ebben semmi rendkívüli: katonaor­vosként a honvédelmi miniszter úr vezényelt az Újpest SZEI igaz­gatói posztjára, és mi­vel ez a közalkalma­zotti munkakör nem összeférhetetlen a korábbi munkámmal, háziorvos­ként továbbra is gyógyítok Káposztásmegyeren a Prevenció orvosi rendelőben. Azt hiszem, esetemben nem titulushalmozásról van szó. • Mégis kanyarodjunk vissza az elejére: lapunk és a káposztásmegyeriek is önt a Prevenció orvosi ren­delő orvosaként és alapítójaként ismerik. Hogyan lesz egy a szó szoros értelmében „hivatásos", azaz fogalmazzunk úgy: praktizáló orvos egy önkormány­zati intézmény vezetője?- Hét évvel ezelőtt valóban a Prevenció orvosi rendelő - kft.-ként alakulva - folytatta a még kevés számú orvosi rendelők sorát Káposztásmegyeren. Úgy vélem, egy ilyen hosszú időt megélt praxisról már szinte elmondható: egyidős a lakóteleppel. A gyógyítómunkát e tevékenységem során különböző szervezési, divatos szóhasználattal élve egyfajta me­nedzselési tevékenységgel is ki kellett egészítenem. Ebben segítségemre volt, hogy dolgoztam már ko­rábban adminisztratív területen. Pályámat ugyanis a honvédségnél kezdtem, repülőorvosként. Csapator­vosként sokoldalú tevékenységet végeztem. A gyó­gyításon túl egy időben kellett kicsit „köjálos” szak­embernek, háziorvosnak, szervezőnek lennem, és egyéb, szakmámhoz közelálló tevékenységet végez­nem. Feladatom volt a különböző repülőesemények, balesetek kivizsgálása, majd később a honvédség csapatorvosi rendelőinek szakmai irányítása tarto­zott hozzám. Ezt követően a főigazgatóság gyógyító osztályának vezetőjeként az alapellátási területet ve­zettem, volt tehát egy-két „úgymond” irodai mun­kám is... # A Prevenció rendelő kapcsán került közelebbi kapcsolatba az újpesti önkormányzattal? Miként ka­pott kedvet arra, hogy megpályázza az Újpest SZEI igazgatói munkakörét?- A Prevenció kapcsán jórészt csak informális kapcsolatom volt az önkormányzattal, hiszen a tb- vel van, volt szerződésünk az alapellátásra. A Szoci­ális és Egészségügyi Intézménnyel való ismerkedé­sem nem újkeletű, 1992-ben már megpályáztam az intézményvezetői munkakört, de mást neveztek ki az intézmény élére. Utólag nem bánom, hogy így ala­kult. Több időm maradt a felkészülésre. Abban az időben éles viták zajlottak arról, vajon ki, s milyen szaktudással vezesse a SZEI-t. Hasonlóan a kórhá­zak főigazgatói kinevezésénél két irányzat csapott össze: orvos vagy közgazdász kerüljön-e általános­ságban az élére. Jómagam most is úgy vélem, jobb, ha egy kórházat orvos vezet. Természetesen fenntar­tom ama véleményemet, egy egészségügyi intéz­mény élére sokoldalú ismeretekkel megáldott ember kívánkozik, aki maga mellett tudhatja a jogi, a mű­szaki és közgazdász szaktudású kollégákat is. Az ön- kormányzat Szociális és Egészségügyi Intézménye élére akkor közgazdász végzettségű vezető került. Ahogy a kórházak zömében megfigyelhető egyfajta visszatérés a menedzser orvos vezetőkhöz, e szem­léletbeli változás egyik eleme lehet pont az én mos­tani sikeres pályázatom. Természetesen az Újpest SZEI természetesen nem kórház, de működése so­rán, melyet az új alapító okirat is rögzít, sokrétű te­vékenységet végez. Ezért tekintettem szakmai szem­pontból is óriási kihívásnak az álláshely megpályá­zását. Tavasz óta pedig a gyakorlatban is tapaszta­lom: nincs két egyforma munkanapom. • Mi tartozik az intézmény tevékenységi körébe, és kik dolgoznak itt?- A Deák utcai központi épületben mindössze 18- an vagyunk. De az Újpest SZEI több száz ember munkáltatója is egyben. Hiszen tevékenységi körünk­be tartozik Újpest határain belül az iskolaegészség­ügy, a védőnői szolgálat, az otthonápolási szolgálat, az idősek napköziotthona ellátása, a házi szociális gondozás, a szociális étkeztetés, a családsegítés biz­tosítása. mindezek mellett az átalakuló háziorvosi szolgálat biztosítása - mint önkormányzati alapfel­adat - is a miénk. Az Újpesten működő 63 felnőtt és gyermek háziorvosi praxisból még 7 tartozik intéz­ményünkhöz, a privatizáció útját választó háziorvo­sokkal más jellegű kapcsolatba kerültünk. Számukra a működés tárgyi-technikai eszközeinek biztosítását végezzük majd, egyfajta vagyonkezelőként, mely fel­adatot az új alapító okirat is számításba vesz. Minde­zen tevékenység szakmai és szakhatósági felügyele­tét a tisztiorvosi szolgálat látja el. • Milyen kihívásokkal szembesült az eltelt időszak alatt?- Először is azzal, úgy vélem, egy működő intéz­mény élére kerülök, amelyben a karmesteri felada­tokat kapom. Ezzel szemben tapasztalnom kellett, hogy bizony az intézménynek nem tett jót, hogy egy évig vezető nélkül létezett. Az intézmény veze­tésével megbízott gazdasági igazgató példája is mu­tatta, hosszú távon a napi munka ellátása lehetséges csak ily módon, a koncepciók, előremutató lépések pedig itt is háttérbe szorultak. A szociális terület ál­landóan változik, s tapasztaljuk: mindenkivel egy­formán jót tenni lehetetlen. Az ellátás egyre drá­gább, az árak kúsznak felfelé, a beszállítók is eme­lik áraikat. Hogy egy példát mondjak: megnőtt az igény a szociális étkeztetés iránt: és beszállítók is emelték áraikat. Már most látható, pusztán ennél a tételnél 28 millió forintos hiánnyal kell számolnunk a költségvetéshez mérten, ha változatlan feltételek­kel működünk tovább. Az önkormányzati rendelet módosítása után felül kell vizsgálni az ellátottak rá­szorultságát, változtatni kell az ellátás térítési díját. De kérdezte az imént: kik is dolgoznak ezeken a te­rületeken? Hiszek abban, hogy az emberek munka- vállalását motiválja az a tevékenység, amit végez­hetnek. Mégis úgy érzem, méltánytalanul alacsony például a házi szociális gondozást végzők bére. Vannak olyan munkatársaim, aki bruttó 30 000 fo­rintért dolgoznak, járnak ki azokhoz, akik a jelenlé­tük, tevékenységük nélkül bizony nehezen tartaná­nak lépést az élettel. A szociális gondozók mosnak, bevásárolnak, eljárnak hivatalos ügyekben az idős, beteg, ellátásra szorulók helyett. Nagyon sok keser­ves sorssal találkozik a szociális gondozó, de az itt tevékenykedő hivatalnok is. Ezért öröm vala­mennyiünk számára, ha egy-egy területen sikerül előbbre lépnünk. Jó érzés, hogy a családsegítő szol­gálat létét ma már nem kérdőjelezik meg, a gyer­mekjóléti szolgálat elindításához 8 millió forint pénzösszeget sikerült pályázat útján megszerez­nünk, a Védőháló tanácskozás - melyet a családse­gítők szerveztek - sikeres volt, bár a téma nem olyan, ami nagy örömre adhatna okot... • A SZEI ez ideig „vagyontalan intézmény" volt, ha egyfajta vagyonkezelői feladatot is ellát. Változik a jövőben a helyzete?- Reményeim szerint igen, mint önkormányzati in­tézménynek, az éves költségvetésében meghatározott pénzösszeggel kell gazdálkodnia. Ám úgy véltük, alap- és kiegészítő tevékenységünk lévén lehetnek bevételeink. Az alapító okirat módosítása ehhez adja meg a lehetőséget. A működéshez szükséges ingatla­noknak, melyek természetesen önkormányzati tulaj­donban maradnak, vagyonkezelője lesz a SZEI. Ez azt is jelenti például, hogy forrásokat kell biztosítani az épületek karbantartásához, vagy akár tetőfelújítás­hoz stb. Nemrégiben a Pozsonyi úti rendelő - amely ez ideig a fővárosi önkormányzat tulajdonában volt (csupán a használati jog volt az újpesti önkormány­zaté) - vagyonátadással került a helyi önkormányzat tulajdonába. Ha a műszaki állapot hagy is kívánniva­lót maga után, egyfajta gyarapodás is lesz. De bevé­telnövelő lehet egy-egy konferencia megszervezése is, melyre ösztönzést adhat a nemrégiben megtartott Védőháló konferencia példája is. Bevételeink egyébi­ránt az alaptevékenységünk bővítését szolgálják j majd. Itt pedig minden forintnak helye van. • Milyen tervei vannak?- Terveim közül van olyan, mint például a gyer­mekjóléti szolgálat, amely már a megvalósulás útján halad. Szeretném, ha a napi feladatok ellátása mel­lett, ebben az évben már valóban új helyre költözze­nek a Görgey úti házi orvosi rendelő orvosai. Ezt a rendelőt több éve szeretné az önkormányzat új hely­re, nevezetesen a Deák utcai SZEI épületbe költöz­tetni, hiszen az épület és a rendelő műszaki állapota nemcsak a rendelést, hanem a gyógyító munka ered­ményességét is már megkérdőjelezi. Egy pályázaton 3,5 millió forintot kaptunk az új rendelő bebútorozá­sára és a rendelés megkezdésére. Szeretném, ha a döntéselőkészítő folyamatokba bepillantást kapná­nak a döntéshozók, a népjóléti és lakásügyi bizottság képviselői és delegált tagjai rendszeresen saját ta­pasztalatukra hagyatkozhatnak a SZEI-t érintő kér­dések eldöntésénél. Hiszem, hogy ezek is lényeges dolgok, és ezáltal nyitottabbá válik tevékenységünk azok előtt is, akik szolgáltatásainkkal, végzett mun­kánkkal ily módon találkoznak és döntéseik során felhasználhatják a rólunk szerzett ismereteket. Itt szeretném megköszönni a képviselő-testületnek a pályázataink során nyújtott támogatást, melynek so­rán egyhangúan segítették a SZEI megújhodását. Szeretném megköszönni az intézmény dolgozóinak is segítségüket, amellyel lehetővé tették az igazgatói teendők gyors átadás-átvételét, a folyamatos és zök­kenőmentes munkavégzést.-bk­Dr. Varga József igazgató (Fotó: Zalka István) 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom