Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-06-19 / 12. szám
1998. június 19. Kicsalt lakások, hamis szerződések Védőháló nélkül Újpesten megtették az első lépést annak érdekében, hogy szakmai összefogással csökkenthessék a nehéz szociális körülmények között élő családok kiszolgáltatottságát. Az Újpesti Családsegítő Szolgálat június 11 -én - Védőháló címmel - a lakhatás jogbiztonságáról rendezett konferenciát a Polgár- centrumban. A rendezvényen a témával foglalkozó szakterületek képviselői tartottak előadást. A tanácskozás fővédnöke dr. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, védnökei: dr. Demszky Gábor. Budapest főpolgármestere, valamint dr. Ignácz István, az ORFK bűnügyi főigazgatója voltak. Tudósításunkban az elhangzott előadások legfontosabb gondolataiból idézünk. Miből, hogyan, mennyi? Nagy István, az újpesti önkormányzat népjóléti alpolgármestere bevezetőjében a helyi tapasztalatokat összegezte. A lakásértékesítések egyre jelentősebb részét a családok elszegényedése kényszeríti ki. A veszélyeztetett családok körébe elsősorban a nagy- családosok, a munkanélküliek és a fogyatékosok tartoznak. Ezek a csoportok gyakran létfenntartásuk érdekében kénytelenek eladni az otthonukat. A lakhatás biztonságának kérdése az önkormányzati lakások elidegenítését (1990-94) követően merült fel. Az újpesti „lakásmaffia” megjelenéséről öt évvel ezelőtt dr. Váczi Judittól, a családsegítő központnál jogi tanácsadói tevékenységet végző jogásztól érkeztek az első jelzések. Az egykori bérlők a lakás értékének 10- 15%-áért jutottak hozzá az ingatlanokhoz, az ilyen lakásokra specializálódtak a bűnszövetkezet tagjai, akik különféle ígéretekkel megszerzik a lakás tulajdonjogát. Finom és durva módszerek egyaránt előfordulnak és tény, hogy a hatályos lakástörvény nem nyújt egyértelmű jogi védelmet a bentlakóknak. Az alpolgármester úr véleménye szerint a családok helyzetén alapvetően nem segít az a közelmúltban alkotott kormányrendelet, amely a hátralékot felhalmozott családok számára megadja a díjkompenzáció lehetőségét. Erre a célra a kormány a költségvetésből 2 milliárd forintot biztosít, amelyet az önkormányzatoknak saját forrásból 2 milliárd forinttal kell kiegészítenie. Nagy István alpolgármester úgy látja, hogy a forráshiány (miből?) kérdése mellett a hogyan?-rá is nehéz lesz megtalálni a választ, hiszen bizonyos szempontrendszer szerint szelektálni kell a családok között (kinek?). Nem tisztázott a támogatás mértéke, azaz a mennyi? kérdésre adható válasz sem. A meghatározó kör minden bizonnyal a 1 (X) ezer forintot meg nem haladó díjhátralékkal rendelkezők csoportja lesz, ám a rendelet szerint kompenzációt csak az kaphat, aki 30% önrészt vállalni tud. Újpesten egyes családok díjhátraléka eléri az 1 millió forintot. Ez pedig a rászorultság, az igazságosság elvét kérdőjelezi meg. A népjóléti alpolgármester zárszavában az adminisztratív eszközök helyett a családok anyagi konszolidációja mellett érvelt. A megélhetéshez elegendő munkabér lehet az egyetlen biztosíték arra, hogy a családok ne kerülhessenek kiszolgáltatott helyzetbe. „Pártfogók” Dr. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a hivatalából adódó „észleletéiről” számolt be. 1996 elején a családsegítő szolgálatoktól kapta az első jelzéseket arról, hogy számos kliensük eltűnt, s a megszokott címeken más személyek élnek. Elsősorban a teljesen lecsúszott rétegekről: idős, magányos emberekről, pszichiátriai és alkoholbetegekről szóltak a jelentések. Szinte valamennyi ügyben beszámoltak bizonyos „pártfogók” felbukkanásáról, akik csekély összegért megvásárolták a lakást, majd az elesett személyeknek már lakott cserelakást, máskor csupán egy fészert, vagy lakhatásra alkalmatlan építményt ajánlottak fel. Az ombudsman az országos rendőrfőkapitánytól célvizsgálatot kért az ügyben, hogy kiderüljön, mekkora a bűnözők hatóköre, s még ugyanazon év tavaszán figyelemfelkeltő felhívást tett közzé a sajtó hasábjain. 1998 első két hónapjában szervezett bűnözői csoportok kezdték meg tevékenységüket elsősorban Budapesten, Fejér és Veszprém megyében. Ekkorra már az eladósodott családok is a legkiszolgáltatottabb, veszélyeztetett körbe kerültek. Az állampolgári jogok biztosa úgy látja, hogy a helyzet jobbra fordulásához a civil szervezetek és a család- segítők összefogására van szükség. A július 1-jén hatályba lépő új ügyvédi törvény esélyt jelent arra. hogy az ügyvédek a tisztességes polgárok érdekeit védjék. Szomor Sándor őrnagy, a BRFK Bűnügyi Osztályának munkatársa előadásában az ingatlancsalási módszerek leggyakoribb változatait ismertette. Elmondta többek között, hogy az ingatlanvadászok gyakran szórakozóhelyeken, kocsmákban gyűjtik a címeket, majd feltűnően jól öltözötten, drága gépkocsikkal, kölcsön ígéretével megjelennek a lakóknál. Ügyvédnél kötik meg a 2-4 hónapra szóló szerződést, amelynél a lakás fedezetül szolgál. Az ügyvéd jelenléte az eladóban bizalmat kelt, ugyanakkor az ellenjegyzés a földhivatalnál alapkövetelmény. A bűncselekmények felgöngyölítését nehezíti, hogy a mindkét fél által aláírt szerződés utólagos módosítása, semmissé nyilvánítása nagyon körülményes. A hasonló ügyek felderítése és megelőzése érdekében az ORFK együttműködik a földhivatalokkal és az ügyvédi kamarával. Felhígult a szakma Dr. Bárándy Péter, az ügyvédi kamara főtitkára az egyes rétegek leromlott gazdasági helyzete mellett a bűnüldöző szervek túlterheltségét és az ügyvédi kar „leépülését” nevezte meg az ingatlancsalási ügyek okaként. 1990-ig a Magyarországon tevékenykedő ügyvédek számát 650-ben maximálták, s ez egyfajta erkölcsi-etikai garanciát jelentett. A követelmények megszüntetésével párhuzamosan felhígult a szakma. A július 1-jével életbe lépő 1998. évi Xl-es törvény alkalmaz bizonyos szűrőket, így ügyvéd nem állhat munkaviszonyban ingatlanközvetítő céggel. Egy másik paragrafus alapján az ügyvéd kizárható a kamarából, ha életmódja miatt a közbizalomra érdemtelen és emelik a fegyelmi büntetések elévülési idejét is. Dr. Csák Máté, a Magyar Ingatlanforgalmazók SzöÁprilis 24-én az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Házban rendezte meg a Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola alapítványa - a Pécsi Sebestyén Alapítvány -, hagyományos gálaműsorát, immár negyedik alkalommal. Diák, tanár, szülő egyaránt izgalommal készült a nagy eseményre. A Pécsi család minden esztendőben névvel ellátott medált adományoz az iskola tantestülete által választott két kolléganőnek és 8. osztályos növendékünknek. Az idei díjazottak: Karczub Mihályné tanár, Pagonyi Katalin tanár, Micsonai András 8. z. osztályos tanuló Az ünnepélyes és hivatalos megnyitó után kezdetét vette a változatos és rendkívül színvonalas műsor, melyet tanulócsoportjaink adtak elő. A meghívott szülők és barátok láthatták, milyen sokoldalúak és tehetségesek diákjaink. A kicsinyek népi játékokkal, labdagyakorlattal, verHárman a résztvevők közül: Nagy István népjóléti alpolgármester, dr. Gönczöl Katalin, az állam- polgári jogok országgyűlési biztosa és Kunos Imre, a BRFK ezredese. (Fotó: Zalka I.) vétségé alelnökeként beszámolt arról a kezdeményezésről, amely a „borkommandó” mintájára, a Belügyminisztérium irányításával „ingatlankommandó” felállítását sürgeti. Az ingatlanszakma speciális területei és sajátos szabályai miatt szükséges egy erre a területre kiképzett csoport ellenőrzési, bűnüldözési tevékenysége, amely minden bizonnyal nagyobb hatékonysággal tárná fel az ingatlancsalási eseteket, mint a gazdasági bűnügyekkel foglalkozó rendőri egységek. Papp Zsuzsanna, a Népjóléti Képzési Központ munkatársa a hazai családok számára a holland adósságkezelési tanácsadó és munkaközvetítő módszer bevezetését tartja kívánatosnak. A családsegítő munkatársaként alkalmazott tanácsadó az önkormányzat és az adós között, semleges közvetítőként tevékenykedik, célja kompromisszum árán a maximális adólsságtömeg visszafizetése. A siker nagymértékben a család együttműködésén múlik. Fel kell tárniuk a család jövedelmi és adóssághelyzetét, és behatárolt időszak alatt - 3 év - vállalniuk kell, hogy létminimumon élnek. A Szombathelyen kísérletképpen bevezetett módszer kedvező eredményeket mutat. Dr. Váczi Judit, az Újpesti Családsegítő Szolgálat jogi képviselője a konferencia záróelőadásában a jelenlegi helyzetet, valamint a kiszolgáltatott családok ingatlanértékesítésének jogvédelmi lehetőségét ismertette. Közel tíz esztendeje, hogy Újpesten az első ilyen eset nyilvánosságra került. Napjainkban az ügyvédnő 22 büntető, illetve polgári peres eljárásban képviseli a felperest. Eddig egyetlen esetben született olyan ítélet, amely a felderített cselekmény után kimondta a szerződés semmisségét. A Pénzügyminisztériumban egy állami pénzalap létrehozását kezdeményezték. Célja, hogy azokban az esetekben, amikor a veszélyeztetett körbe tartozók lakásuk értékesítését elhatározták, megfelelő felkészültségű, megbízható ügyvédek álljanak a polgárok rendelkezésére. Az ügyvédi költségeket e pénzalapból biztosítanák. Rojkó A. sekkel, színdarabbal készültek. A nagyobbak palotást, formációs táncokat mutattak be. Irodalmi összeállítások, pantomim-előadás, musicalrészletek, gúlagyakorlat gazdagította az estét. Tanulóink és felkészítőik jóvoltából kellemes, boldogító estét tölthettünk együtt! Köszönjük! Kriszticsné Forgács Gabriella - Ruzicska Judit diákönkormányzati vezetők
