Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1998-01-30 / 2. szám

1998. január 30. ojPEsr Újpesti pol sárok Jt 1 ° A X 1 // Az enekesno Aki ismerte egykor az éjszakai bárok, intim hangulatú presszók világát, az bizonyosan emlékszik még a „ ref­rénénekesekre” . Régi magyar filmeken is fel-feltűnik alakjuk, amikor a szórakozóhely zenekara mellett mik­rofonhoz lép egy snájdig fiatalember vagy egy elegáns hölgy, és előad néhány örökzöld dalt. A refrénénekes sok-sok év slágerlistáját tartotta repertoárján, de ma már e szakma képviselőit éppúgy hiába keresnénk, mint a pesti kávéházakat. Varga Éva énekesnő, másfél évtizeddel ezelőtt esténként több fellépést is vállalt. Napjainkban rendszeresen csak az újpesti Petőfi Tanya étteremben énekel. A vendéglő tulajdonosának támo­gatásával a közelmúltban jelent meg az énekesnő első műsoros kazettája, amelyből néhány hónap alatt ezer­nél is többet adtak el. Varga Évával az új év első nap­jaiban pályájáról és vágyairól beszélgettünk.-Amióta az eszemet tu­dom, énekelni szeretek a legjobban. 16 éves ko­romban léptem fel elő­ször közönség előtt, és előbb kaptam kézhez a táncdalénekesi műkö­dési engedélyt, mint az érettségi bizonyítványt. Vidéki presszókban kezdtem a szakmát. Ak­koriban Pesten úgy szálltam fel a vonatra, hogy kizárólag a presszó vagy bár pontos címét tudtam; az ott játszó ze­nekar stílusáról, létszámáról, műsorszámairól csak a helyszínen értesültem. Emiatt gyorsan kellett feltalál­nom magam, ami kitűnő iskolának bizonyult ahhoz, hogy rövid idő alatt nagy rutinra és széles repertoárra tegyek szert. Néhány év elteltével már a fővárosi Hal­lo bárban, a Hiltonban, a Fortunában, a Savoyban és a Telefon bárban énekeltem. 9 Időközben egy másik zenei műfajjal is megpró­bálkozott. A közönség kívánságára kezdett nótákat énekelni?- Gyakran előfordult, hogy a vendégek a slágerek után magyar nótákat is rendeltek, ilyenkor természe­tesen teljesíteni illett a kívánságokat. 1984-ben a Ma­gyar Rádió és Televízió meghirdette a „Nyílik a ró­zsa” tehetségkutató versenyt, valójában ez volt az igazi kihívás. Tárnái Kis Lászlóval és Hatvani Kis Gyöngyivel együtt én is a győztesek között voltam. A nóták előadásához egészen más technikára és stílusra van szükség, mint a táncdalénekléshez, sőt önálló vizsgát is követel a szakma. Természetesen mindkét műfajban tükröződik az előadó egyénisége. Az én stí­lusom azért különleges, mert a dalokat és nótákat há­rom oktávot átívelő, alt hangon szólaltatom meg. • Önnek a táncdal- vagy a nótaéneklés a kedve­sebb műfaj? Van kedvenc slágere és nótája?- Mindkettő a szívemből szól, a táncdaléneklést még­is jobban szeretem. A slágerek között Deák Tamás és Hajnal István Reszket a hold... című száma, a nóták so­rából Babos Károly és Sz. Nagy Endre Azt a boldogsá­got című szerzeménye áll hozzám a legközelebb. El kell áruljam, hogy a dzsesszt is izgalmas műfajnak tartom és nagyon szeretem, de csak a magam örömére művelem. • Az újpestiek hol találkozhatnak önnel?- Decemberben múlt két éve, hogy Lázár Sándor, a Petőfi Tanya étterem tulajdonosa elhatározta: hétvégén élő zenével szórakoztatja vacsoravendégeit. Az Orszá­gos Szórakoztató Központ ajánlott a figyelmébe, így kerültem Újpestre. Péntek és szombat esténként két blokkot énekelek: az elsőben örökzöld slágereket, a másodikban nótákat. Az ötlet olyan sikeresnek bizo­nyult, hogy a törzsvendégek kívánságára az étterem anyagi támogatásával jelent meg első műsoros kazet­tám. A felvételeken a magyar nótákat Oláh Viktor ci­gányzenekara, a nosztalgiaslágereket Lipárdi György együttese kíséri. A zenei anyag érdekessége, hogy a tu­lajdonos megbízásából új magyar nóta is született Ta­nyacsárdás címmel; szerzője Z. Horváth Gyula. • Igaz a pletyka, hogy házasságát e zenei anyag megjelenésének köszönheti?- Mint minden pletykának, ennek is van némi igazságtartalma. Férjem, Varga Sándor - vezetékne­vünk azonossága a véletlen műve - újpesti vállalko­zó, aki az étterem rendszeres vendégei közé tartozott. Vásárolt egy kazettát és dedikáltatta - ez volt ismer­kedésünk kezdete. • Az éneklés mellett bizonyára jut ideje másra is. Mivel foglalkozik a szabadidejében?- Ma sem hagytam abba az énektanulást. Tanár­nőm a kezdetektől Kovács Magda, aki nagyon sokat segített a kazetta elkészítésében. A jó kondíció elen­gedhetetlen ebben a szakmában, ezért rendszeresen tornázni járok. Tavasztól őszig a pomázi családi nya­raló kertje kínál munkát és pihenést. • Milyen tervekkel és vágyakkal kezdte az 1998-as esztendőt?- Ami a terveimet illeti, megjelenésre vár a máso­dik kazettám, amelyen a népszerű magyar nóták mel­lett ismert dél-amerikai slágereket énekelek. A vá­gyaimról kérdezett, én inkább az álmaimról beszél­nék. Szeretném, ha a vacsorázóhelyekre, bárokba visszatérnének a zenészek és énekesek, hiszen nem is olyan régen, az élőzene a vendéglátás része volt. Azok a vendégek, akikkel esténként találkozom, él­vezik a színvonalas szórakoztatást és velem együtt úgy vélik, hogy az újpesti vendéglők jó lehetőséget kínálhatnak a kulináris örömöket kiegészítő, szóra­koztató műfaj felélesztésére. Rojkó Annamária s Vicclap (volt) Újpesten Kevesen tudják, hogy századunk első évtizedében Újpes­ten is kiadtak egy vicclapot, igaz, felettébb rövid ideig. Élete csak néhány hónapig tartott, számai 1907. július és október közepe között jelentek meg, minden hét szombat­ján. Neve Rendezett Tamás volt, ami egyértelmű utalás a nagyközség rendezett tanácsú várossá válására, ami ugyanabban az évben történt, így hát az újság is évfordu­lós: 90 éves volt. Sajnos lelőhelyén, az Országos Széché­nyi Könyvtárban csak hiányosan található meg, az 1., 2., 4., 6., 7. és 8. számokat nem ismerjük. Ez a néhány sor egyben felhívás is kíván lenni: ha ugyanis valaki a fenti számokból rendelkeznék egy példánnyal, kérjük, leg­alább azt tegye lehetővé, hogy arról egy másolat a Hely- történeti Gyűjteménybe kerülhessen. A lap szerkesztősége az Árpád út 6. szám alatt volt, két szerkesztőjét Polgár Mártonnak és Magyar Elemér­nek hívták. Erre a humorisztikus lapra is jellemzőek a korábban megállapítottak. Állandó szereplője volt a polgármester, Ugró Gyula, a tanácsnokok, pártállásbeli vélemények és egymás közötti torzsalkodásaik kifigu­rázásával. A városi hivatalnokok közül előszeretettel szerepeltette az adóügyi tanácsost; ekkor is az adó fize­tése vagy kikerülése volt az egyik központi téma. Meg­jelent lapjain az újpesti (por)fürdő és a Rákospalota-Új- pest vetélkedés is. Olvassunk bele e néhány sor után a megmaradt szá­mokba! Összeállította: Buda Attila y Községi hírek ' Hírek az Árpád útról. Egyáltalán nem kívánja egy Árpád úti polgár sem, hogy a már köztudomásban élő fürdőért külön költségekbe verje magát a város. Mégis megteszi. Egyelőre természetesen az olcsóbb, nép-porfürdőt létesíti. Erre a célra kivezényel egy csomó embert. Ezeknek az a dolguk, hogy söprővel a kezökben, nagyobbára akkor, amidőn a legtöbb ember jár, felkavarják az út porát, szemet­jét s mikor a fürdő egészen elkészül, úgy, hogy az arra járók majd megfulladnak, az egyik ember hoz egy kis öntözőkannát és húsvéti locsolást rendez. A sajtkeres- kedöK és mészárosok persze vérszemet kapnak és esténként szagos, nagyon sza­gos vízzel locsolják á drága aszfaltot. A közúti villamos vezetője nem tudja, mit jelent az óriási szürke felleg, de tudja, hogy a sínek miatt nem fog kisiklani kocsi ja, berobog tehát, mint a villám, azután por, por, por, por... És ide még porfür- ■ dőt akarnak építeni? Műpártolás h Az Újpesti közművelődéi Kör dhatározta, hog ezentúl a közművelődést úqy baja etőmazdílan hogy pártfogáséiba veszi a művészetet. Egyelőre hallgat a króajka arról, hogy a művé szelnek mely ágát részesíti a pártfogásba. Valósz. nu, hogy a szin-művészetet. Ebben ugyanis benn foglaltatik a festészet is, színészet is. Csak azt voln jó megtudni, hogy a színek közül melyik részesül e> avörös, zöld, tök vagy a makk? V PH I :■ ^ Í Dicsekszik az újpesti polgár hogy Újpest civilizálódásában messze elhagyja Rákos­palotát. Nekik hetenkint 5 lap jár.-Semmi!- feleli dicsekedve egy palotai pol- gártárs. - Nálunk naponkint 32 hp jár. ^ ENBEZETT TAMÁS Az adóról Egy palotai víg omszédasszot, néhány bakát kap az ember, és azokat is egy-két nap múlva elviszik.. gv nincs megelégedve adórendszerünkkel. Panaszkodva mesélte szomszédasszonyának, hogy öt évig fizettetik a katonabeszállásolási adót, míg végre ENDEZETT TAMÁS ^ 1 POIOAs'sTmaOYA» I .ff*“*? jj£,7^*°***- Ha így néz ki a szabadság, hogy néz ki a munka - Tartsatok vissza, mert kibékülök. G

Next

/
Oldalképek
Tartalom