Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-05-08 / 9. szám
mmtä&fXimmm>g 1998. május 8. Újpesti polgárok A VERSÍRÓ-SZAVALÓ: LÁSZLÓ MÁRIA Amikor közönség elé lép, elfelejti minden földi baját: a fizikai fájdalmat és az apró lelki sérüléseket. Atszellemülten, szenvedélyesen mondja a verset, hallgatóságát úgy röpíti magával, mintha egy másik dimenzióból érkezett volna. Többnyire nyugdíjasok előtt szava! - a „prózai" valóságban, a hétköznapokon is értük szeretne minél többet tenni. Szervez, intéz, ha kell, harcol az öregekért. Életeleme az írás. Világlátása prózájában, verseiben érhető tetten. Beszélgetésünk során önmagáról nem sokat tár a nyilvánosság elé. Érettségiző lányát egyedül neveli, szeretetben, szerényen élnek.- Akik ismerik, akik találkoztak már önnel, mindannyian ugyanazt kérdezik: honnan a lelkesedés, honnan a lokálpatriotizmus és mi végre az elesettek felkarolása?- Nem gondolom, hogy túlfűtötten lelkesednék a dolgokért, inkább azt szeretném, hogy a helyi ügyekre is odafigyeljenek az emberek. Ellenségem a közönyösség, de van úgy, hogy gyakran elvesztem az „ellene“ vívott csatáimat. Talán azért vagyok ennyire érzékeny, mert néhány évet gyermek- otthonban töltöttem. Újpesten 30 éve élek, itt érzem otthon magam, és ezért a városrészért szeretnék minél többet tenni. Ehhez kérném a kerület segítségét is. Vegyésztechnikusként érettségiztem, és 25 évig dolgoztam a Tungsram Kutató Intézetében. Amikor 1994-ben egészségi állapotom romlása miatt leszázalékoltak, megpróbáltam kapcsolatot találni hasonló sorsú társaimmal; így találtam az Újpesti Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesületére.- Mikor érezte meg először az írás örömét?- Már gyermekkoromban írtam verseket, felnőttként a Tungsram Irodalmi Körében indultam 1984-ben. Később a Tungsram újságban is megszólaltam, azóta több lapban is szinte folyamatosan publikálok. Korábban az Újpesti Naplóban, majd - többek között - a Nyugdíjasok Lapjában, az ES-ben jelentek meg cikkeim. Közel egy esztendeje a szegedi Nótás Újság tudósítója vagyok. Ma már úgy érzem, a Jóisten az írást adta nekem mankóul. Erőt és hitet ad a napjaimnak, amikor papírra vetem a gondolataimat. Az elmúlt évben az Alterra kiadó Harmatfényben című antológiájában megjelent pár versem, és alig néhány hete. hogy egy elismert irodalmi folyóirat: a Kláris közölte költeményemet.- Sokan mint szavaiét és szervezőt ismerik önt. Ünnepségeken, emlékműsorokon is fellép, sőt az Újpesten néhány hete véget ért III. Országos Nótaolimpián is színpadra lépett. ..- ...no nem énekesként, hanem a nyitó versek szavalójaként közreműködtem. Nem olyan régen kerültem munkakapcsolatba a magyar nóták előadóival, szerzőivel és a Nóta Egyesület vezetőivel. Gyakran szerepelünk egy műsorban, én mint szavaló, ők pedig zenészként, énekesként. Nagy megtiszteltetés ért, amikor arra kértek, hogy próbáljak meg a neves nótaszerző, Fejes Imre néhány hátrahagyott dallamára szöveget írni. Két dalszövegem Szentendrei Klára és B. Tóth Magdolna előadásában rákerült arra a műsoros kazettára, amelyet a száz esztendeje született zeneszerző műveiből állítottak össze. Úgy gondolom, ez a műfaj is a magyar kultúra igen fontos része, de a vers és a dalszöveg két külön világ. Nótaszöveget írni csakis szívből lehet.- Beszéljünk a költészetről! Úgy fogalmazott, az ön számára az év egyik legszebb ünnepe a Költészet napja...- Az idén április 1 l-ére, a Költészet napjára - amikor József Attila születésnapját is ünnepeljük - Gödre kaptam meghívást; egy felolvasóesten vettem részt Sellei Zoltán előadóművésszel közösen. Készülnöm kellett, mert számos magyar költő versét tolmácsoltam. Ercsitől Monorig, Kispesttől a Józsefvárosig számos rendezvényen vettem már részt és én titkon mindig arra voltam büszke, hogy nem a saját városukban, hanem Újpesten találták meg az emberüket. Számomra a szavalat akkor hiteles, akkor igazán jó, ha úgy adom elő a verset, hogy otthagyok magamból egy darabot. A legfontosabb az, ha az emberek nem azt mondják, hogy „de jól mondta”, hanem megszorítják a kezemet.- Az utóbbi hetekben más sikerélmény is érte...- A márciusban Székesfehérváron megrendezett Kor-Társ Ki mit tud?-on a vers- és prózamondók soraiban kategóriadíjas lettem, s ez immár a tizedik I. díj volt, amellyel két esztendőn belül hazatértem Újpestre. Jó érzés, amikor az ember részt vehet ilyen versenyeken, de még nagyobb, ha másoknak is megadhatjuk a lehetőséget. A nyugdíjasok többször is bebizonyították már, hogy szívesen vállalkoznak kulturális versengésre, társas programokra és közösségi összejövetelekre. Ebben a hitben javasoltam tavaly, hogy az Országos Nyugdíjas Ki mit tud? egyik fordulóját itt rendezzük meg Újpesten. Én már megtapasztaltam a sikert, ezért sokkal fontosabbnak tartottam, ha általam mások is lehetőséghez jutnak. Az Újpesti Gyermek és Ifjúsági Ház adott otthont a rendezvénynek, amelyen szervezőként és zsűritagként vettem részt. Életem meghatározó élménye volt, hogy láthattam mások örömét, lelkesedését. E korosztály számára a segélynél, a hivatalos támogatásnál többet jelent a hívó szó, az odafigyelés. Rojkó Annamária KÖZLEKEDÉS (1.) Újpest már az 1830-as évek táján a pestiek közkedvelt kirándulóhelyének számított. de a két település közötti közlekedési kapcsolat elsősorban a község iparosai és kereskedői számára volt fontos. 1844-től a személyi forgalmat a közgyűlés Blum Ignác fuvarosra testálta, aki a bíró által meghatározott menetrend szerint látta el feladatát. Két évvel később Mildenberger Antal is megkapta az engedélyt, s ettől kezdve a két vállalat összesen három kocsit közlekedtetett a rossz minőségű, homokos utakon Újpest és Pest között. Állandó volt azonban a perpatvar, mert a fuvarosok nem tartották be a menetrendet és csak akkor indultak el, amikor a kocsik teljesen megteltek. Az elöljáróság végül szabályozta és szakcionálta a közlekedési vállalkozások kötelezettségeit. Húsz esztendővel a község által működtetett közúti közlekedés megindulása után, 1864-ben gróf Károlyi Sándor elnökletével, társaság alakult a lóvasút építésére és működtetésére. A helytartótanács a tervet csak „kísérletnek" minősítette és elutasította a földkisajátításokra vonatkozó kérvényeket, valamint a külföldről behozandó anyagokra vonatkozó vámkedvezményeket. A társaság már a visszalépést fontolgatta, a bizottság azonban engedni látszott. A kérelmezők lemondtak a kért kedvezményekről, ám cserébe 40 évi koncessziót kaptak. Megalakulhatott tehát a Közúti Vaspálya Társaság, amelynek részvényeit a magyar közélet neves arisztokratái jegyezték. A pálya egy vágánnyal és kitérőkkel kb. 10,5 km hosszan épült meg. Pesti végállomása a Széna téren (mai Kálvin tér) volt, és a vonal az Országúton (mai Múzeum krt.. Károly krt. és részben a Bajcsy-Zsilinszky út) a Váci úton Újpest határáig haladt. A lóvontatta kocsik 37 perc alatt tették meg az utat a két végállomás között. A Hon című lap szerint a lóvasút „Pestnek valódi világvárosi vonást kölcsönzött, s a távoli új telepet csaknem külvárosunkká tette”. A pesti-újpesti lóvasút Koppenhága (1863) és Bécs (1865) után a harmadik volt Európában. Nem sokkal később elkészült a „megyeri” lóvasút, majd átadták azt a szakaszt is, amely Újpestet a palotai vasútállomás érintésével Rákospalotával kötötte össze. A lóvasút megindulásával a gyorskocsijáratot megszüntették, megindult azonban a helyi bérkocsi-közlekedés. A „fuvarosháború” elkerülése érdekében szabályozták a páros, illetve páratlan rendszámú kocsik közlekedését. 1895-ben megkezdődött a lóvasút villamosvonallá való átalakítása, így Újpest még a századforduló előtt több mint 5 km-es villamosvasút-hálózattal rendelkezett. Az egyik vonal a Váci út budapesti határától az Árpád út, István út és a Vasút utca mentén, a vasútállomás mellett, Rákospalotára közlekedett; míg a másik az Árpád út elágazásától a Váci úton, a kikötő zárógátjáig (Arany János utca) haladt. A századelőn a vonalak teljes hosszában megkezdődött a második vágányok lefektetése, majd sorra épültek a gyárakhoz vezető iparvágányok (1918-ig mintegy 21 mellékvonal). A helyi közlekedés jól kiegészítette a királyi államvasutak újpestet érintő Az egykori lóvasút végállomása Újpest vonalait. határában ma is látható. (Angyalföld, Rojkó A. Forgalmi telep) (Folytatjuk.) Pénztárgépek értékesítése, szervezése ÚJPESTEN • Használt pénztárgépek adásvétele, bérbeadása, lezáratása • Új pénztárgépek értékesítése (egyes típusok részletre is) • Bolti kiskereskedelmi szoftverek, kellékek, anyagok árusítása • Szervizeit főbb géptípusaink: SAMSUNG, GOLD, TEC, NIKKAM, HEAT, M1N1KO. PORTA CASH
