Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1998-05-08 / 9. szám

ÚJPEST 1998. május 8. (folytatás a 3. oldalról) összehívását április 10-én kezdeményező képviselők úgy ítélték meg, hogy az újpesti önkormányzat tekintélyének meg­óvása érdekében minden képviselő alapvető kötelessége az érintettekkel szemben a törvényi kötelezettségnek megfele­lően a fegyelmi eljárás lefolytatása. Kérte továbbá a frakció­vezető az előterjesztett határozati javaslatok elfogadását. Mégis, kinek az érdeke? Első hozzászólóként dr. Kulcsár Ferenc (MSZP) szólt hoz­zá. Utalt arra, hogy az ÁSZ-jelentés ama részét, amely a könyveléssel, a nyilvántartások hiányosságaival foglalko­zik, nem lehet kétségbe vonni, vitatni. Ám helytelen volt az a megállapítás, hogy a szabad pénzeszközök hasznosításá­val 77 millió forint többletet is elérhetett volna az önkor­mányzat, és ezzel növelhető lett volna a nyeresége. A képvi­selő úgy vélte: az, aki ért a banki tevékenységhez, ilyen megállapítást nem tesz, sőt a megállapításon továbblépve, - prekoncepciót alkalmazva, - az ÁSZ büntető feljelentést tesz két városvezető ellen, hanyag kezelés miatt. Jogászként és állampolgárként is az a kérdés vetődött fel benne, vajon kinek áll érdekében ez? Feltételezései vannak csupán, hi­szen az elmúlt időszakban több önkormányzati vezető ellen születtek feljelentések, indultak vizsgálatok. Ebből arra le­het következtetni, hogy valakinek, valakiknek az az érdeke, hogy bebizonyítsák, hogy az önkormányzatok alkalmatla­nok a pénzkezelésre, olyannyira, hogy még bűncselekmé­nyeket is elkövetnek. Ebből következhet, hogy centralizáció szükséges, ennek azonban a veszélye ismert. Másik követ­keztetése az volt, hogy a napi sajtót olvasva tapasztalhatta: a XV., a XVI. kerületek, valamint Újpest megkülönböztetett helyzetben vannak, ugyanis ezek a külső kerületek nagy, összefüggő üres ingatlanokkal rendelkeznek, amelyeket vi­szonylag kis ráfordítással meg lehet szerezni az önkormány­zatok szétzilálásával. Feltehetőleg az is érdekében áll vala­kiknek, hogy 1998 októberében, a helyhatósági választások idején, dr. Derce Tamás és Albrecht Péter büntetőeljárás ha­tálya alatt álljon. Állampolgárként és képviselőként azonban kijelenti, hogy e két városvezetőt tiszteletre méltó, becsüle­tes embernek ismerte meg, akik bármely önkormányzat élén megállnák helyüket. Hibákat mindenki elkövethet, aki dol­gozik. Erdekünk-e nekünk, fordult képviselőtársaihoz dr. Kulcsár Ferenc, hogy bűnösöket keressünk? Véleménye szerint: nem, ezért nemmel fog szavazni — jelezte. Amennyi­ben az eljárás megállapítja a büntető felelősséget, az önma­gában fegyelmi eljárás, hiszen kötelezettségszegésről lesz akkor szó. De ha nem, akkor viszont egy korábban lezárt ügy újrakezdéséről van szó, amely csorbítja az önkormány­zat működőképességét, pedig a projektek végrehajtása len­ne már a feladat... Simonft Sándor képviselő (MDF) egyetértve a dr. Kulcsár Ferenc által elmondottakkal, értetlenségének adón hangot az előterjesztéssel kapcsolatban, különösen az ad hoc bizottság létrehozása miatt, amely által megkérdőjelezte az előző pont­ban foglaltakat is. Ellentmondást tapasztalt az előteijesztések között is. Az indoklási részben ugyanis az előterjesztő a két fegyelmi bizottságot említene ugyanazon ügyben. Az ad hoc bizottság létrehozásáról szóló javaslatban viszont benne van, hogy a létrehozandó bizottság olyan területet vizsgálna, amelyre már létezik ad hoc bizottság. Nehezményezte, hogy a bizottság korábban hozott testületi és bizottsági határozato­kat vizsgálna felül utólag, esetleg több év távlatából. - Utalt arra is, a képviselő-testület, mint politikai testület, alkalma­sint politikai döntéseket is hozott egy-egy téma kapcsán. Tu­lajdonosi bizottsági elnökként arra is tudna példát mondani, hogy utólag az élet néhány döntésnél mást igazolt, mint aho­gyan annak idején döntöttek. Kiss Sándor képviselő (MSZP) véleménye az volt, nehéz értelmezni azokat, akik politikai megfontolásra gyanaksza­nak az ÁSZ ellenőrzése kapcsán. Hiszen elhangzott már ko­rábban, (épp Hock Zoltán alpolgármester területén is vizs­gálódott az ÁSZ), a kulturális ágazatnál pozitív megállapí­tásokat tett, s ezeket nem vitatta senki, nem merült fel az el­fogultság gyanúja, mint eme vizsgálat során. Utalt arra, az ÁSZ-jelentés a pontosan kimutatható veszteségeket is emlí­tette, a bróker cégnél lecsapódott nyereség nem kimutatha­tó, a cégnél nagyobb összegű szabad pénzeszköz volt, és állt több napig befektetés nélkül. Mindezek jelzik a gazdálko­dásból adódó problémákat - vélte. Az ÁSZ felajánlotta a testületnek, hogy munkáltatói jogkörben bírálja el a kérdést. Az ÁSZ-jelentés kézbevétele és a testületi ülés összehívása közben több mint egy hónap telt el, majd a testület hozott egy olyan határozatot, hogy a munkáltató megindítja a fe­gyelmi eljárást az ÁSZ-jelentésben megnevezett vala­mennyi személy ellen. A kérdéssel foglalkozó ülések alatt két álláspont került szembe egymással, az egyik - melyet személy szerint ő is képviselt - az volt, hogy indítsák meg a fegyelmit. A másik álláspont szerint csak egyetlen személy, az MSZP-s alpolgármester, Albrecht Péter ellen induljon fe­gyelmi eljárás. Az alku folyamán az eljárás el is indult Alb­recht Péter ellen, de ellentétben néhány újságban megjelent nyilatkozattal, nem kapott fegyelmi büntetést. Számára mindez azt jelezte, voltak olyan politikai erők, amelyek po­litikai diszkrimináció alapján a testület tisztességes eljárását fel akarták használni egy MSZP-s alpolgármester ellen. Ezt elfogadhatatlannak tartja, mert véleménye szerint a polgár- mestert és a jegyzőt is felelősség terheli. Kiss Sándor úgy vélte, a testület tekintélyén is csorba esett, mert nem tudta gyakorolni munkáltatói jogkörét. Lehetséges, hogy az Álla­mi Számvevőszék, látva a testület hozzáállását, a testület tudtán és akaratán kívül büntető feljelentést tett. Ezért a tes­tület tekintélyének megóvása érdekében célszerű újragon­dolni a testület felelősségét és munkáltatói jogkörben meg­indítani a fegyelmi eljárást, a vizsgálatot tisztességesen le­bonyolítani és differenciáltan megállapítani a felelősséget. Hock Zoltán alpolgármester, az ülés levezető elnökeként kérte Kiss Sándortól, hogy a meg nem nevezett másik ol­dal, illetve más képviselők minősítésekor konkrétan neve- sítsen, illetve ne térjen el a napirend tárgyától és nyújtson korrekt tájékoztatást... Kiss Sándor úgy vélte, hogy az úgy­nevezett polgári szövetség tevékenysége nyomán hiúsult meg a testület elvárható lépése, és a testület csak akkor sze­rezheti vissza a tekintélyét, ha tisztességgel a fegyelmi eljá­rást valamennyi érintett személy ellen megindítja. Nemes Sándor képviselő (FKGP) Kiss Sándorhoz in­tézve szavait arról szólt, hogy a képviselő bár nem neve­sítve, de megszólította a polgári oldalon ülőket, ezért utalt arra, hogy korábban ő kezdeményezte, hogy a pol­gármester vizsgálja meg, hogy lehetséges-e büntető eljá­rás kezdeményezése. Tanúja volt annak is, amikor a pol­gármester Albrecht Pétert teljhatalmú gazdasági alpol­gármesteri jogosítványokkal ruházta fel. Tisztességes eljárás? Egerszegi Krisztina (MSZP) elmondta: jómaga is kezdemé­nyezte a rendkívüli testületi ülést és ezt vállalja is, hiszen meggyőződése, hogy csak akkor állhat helyre a törvényes rend, ha újra lefolytatják a fegyelmi eljárást. Az ÁSZ nem egy személy elleni fegyelmi eljárást vont munkáltatói jogkörbe, hanem mindazon személyek esetében, akik a munkáltatói jog­körbe tartoznak. A testületnek három személy ellen kellett volna - a fegyemi vétség tudomására jutását követően - 90 napon belül megindítani a fegyelmi eljárást, létrehozni a vizs­gálóbizottságot, és a felelősség mértékének megnevezése után, a döntést meghozni. Ebben az esetben ez nem született meg, a felelősségre vontak közül csak egy személy esetében indította meg a fegyelmi eljárást, ezt is formai hibákkal... Idé­zett a február 17-i ülés jegyzőkönyvéből, mely szerint Hock Zoltán alpolgármester úgy vélte: sajnálatos, hogy nem lehet az ügyet tárgyalóasztal mellett rendezni. Míg a képviselő asz- szony úgy vélte: ezt nem tárgyalóasztal mellett kell rendezni, hanem a vizsgálatot, az eljárást le kell folytatni és a felelőssé­gi köröket így kell megállapítani... Ez lenne tisztességes eljá­rás. .. Idézte az elnöklő alpolgármester ama februári megnyi­latkozását, mely szerint vezetői hibák történtek, és ennek ki­küszöbölése kötelessége a testületnek. Úgy érzi, épp erről a kötelességről van szó most is... A testület figyelmébe ajánlot­ta azt is, hogy mindazok, akiknek felelősségét az ÁSZ meg­állapította, maguk is elismerték - írásban - a felelősségüket... Dr. Demkó János (független) képviselő a napirend név szerinti megszavazásánál nemmel szavazott, és ennyi idő elteltével sem érti, miről szól itt a vita? Egyetértve Kul­csár Ferenc dr. hozzászólásával, kiemelte: nem helyén­való, hogy a tisztességről szólva a polgári oldalon ülőket Rendkívüli elmarasztalás éri. A rendkívüli ülés alkalmatlan arra, hogy a már meghozott és jogszabályba nem ütköző ko­rábbi testületi döntést felülbírálja. Felesleges az ÁSZ-je­lentés további taglalása, hiszen a Számvevőszék teszi a maga dolgát, melynek eredménye látható, megállapítá­sait pedig nem szükséges minősíteni. Bodor Mihály (MSZP) arról szólt, hogy az érintett személyek az ÁSZ felé is vállalták és nem tagadták fele­lősségüket, ennek alátámasztásául idézett dr. Derce Ta­más polgármester által is írt válaszlevélből. A képviselő utalt arra is: a régióvezető főtanácsos is jelezte levélben, hogy személy szerint ő is szükségét érzi a rendezetlen kérdések tisztázásának. Lényeges volt az a megállapítás is, hogy az észrevételhez csatolt intézkedési terv, illetve az abban foglaltak alapján a vizsgálat során megállapí­tott hiányosságok többsége megszüntethető, ugyanakkor az értékpapír-gazdálkodás során az általuk tett célszerű­ségi javaslatokat is indokoltnak tartják figyelembe ven­ni. Ha minden személy vállalta a felelősséget, nem érti, miért csak egy személy felelősségét próbálták megáll­apítani? Simonft Sándor azzal folytatta: Kiss Sándor és Egersze­gi Krisztina képviselők részéről sokszor felemlegetésre ke­rült a tisztesség szó, melynek gyakori felhasználását az MDF frakció nevében utasította vissza. Óvta a testületet, a döntések meghozatalánál a tisztesség szó felemlegetésétől, mert nem segíti elő a két oldal együttműködését. Vélemé­nye az volt, az Állami Számvevőszék nem kötelezheti a testületet arra, hogy bárki ellen fegyelmi vizsgálatot indít­son. A vizsgált esetben is az ÁSZ-jelentés javaslatokat tett egyrészt a szankcionálásra, másrészt az intézkedésre. A tes­tületnek, mint munkáltatónak arra van lehetősége, hogy el­döntse: mit tesz? Az ÁSZ-nak arra van jogosítványa, hogy megtegye a következő lépéseket, melyet meg is tett, de döntésében nem befolyásolhatja a testületet, vagyis hogyan dönt az önkormányzat. Kalanovics László (MSZP) képviselő a tisztesség jogán kívánt szólni. Mint mondotta, tagja volt annak a vizsgálóbi­zottságnak, amely a testület tagjai közül megalakult. Úgy vélte ugyanis: a probléma házon belül lerendezhető, és a fel­adat vállalásában a politikai egyezségre jutás szándéka is motiválta. A testületi ülést követően sajnálattal kellett tapasz­talnia a politikai egyezség hiányát, melynek igazolására pél­daként említette, hogy az Újpest című lapban és az Esti Hír­lapban dr. Derce Tamás valótlan tényt állított azzal, hogy fe­gyelmit kapott a gazdasági alpolgármester, pedig ez így nem igaz, ezzel nemcsak az alpolgármestert, hanem az MSZP- frakciót is lejáratta és helytelen információkhoz juttatott em­bereket. Ezért írta alá a rendkívüli testületi ülés kezdeménye­zésén mert szükségesnek tartja a Helyzet tisztázását. Dr. Benkő László, az MSZP frakcióvezetője úgy vél­te: az ÁSZ-vizsgálat történetébe be kell avatni az ülésen jelenlévők közül azokat, akik a zárt üléseken nem vettek részt, és ismertetni kívánta, hogy az ÁSZ-vizsgálat mi­lyen tényeket állapított meg. Tényként állapította meg, hogy 77,5 millió forint hozamveszteség kapcsán szemé­lyes felelősség terheli Albrecht Péter gazdasági alpolgár­mestert, dr. Derce Tamás polgármestert, dr. Vitáris Edit jegyzőt és Tátimé Szögi Mária pénzügyi osztályvezetőt. A február 17-én kezdődött és 18-án hajnalban véget érő testületi ülésen úgy határoztak: valamennyiük ellen fe­gyelmi eljárást indítanak. Hock Zoltán levezető elnök felhívta a figyelmet arra, hogy ez a határozat törvénysértő volt - tudassa ezt is a frakcióvezető a jelenlévőkkel... Benkő László dr. ezt követően arra utalt: február 24-én a testületi ülés zárt részében egy olyan határozat szüle­tett, hogy fegyemi eljárást indít a gazdasági alpolgár­mester ellen és egy új összetételű második vizsgálóbi­zottságot választ, valamint megbízta a bizottságot, hogy állapítsa meg a felelősség mértékét. A folytatás során ar­ról döntöttek, hogy a vizsgálóbizottság határozatát elfo­gadta a testület, továbbá a fegyelmi büntetés kiszabását nem támogatta a szükséges többség. őlö ÚT OVI1 LauLjiiuyLítídíj cíuuilatiul luű.Lcu.lL 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom