Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-30 / 9. szám
— 1997. április 30. Lili tbi Igazolványok és engedélyek Változó paragrafusok (Folytatás a 3. oldalról) Makrainé Marosi Csilla: - Eddig egyetlen jelentkező sem akadt; ami jelentheti azt is, hogy a rendeletet még nem ismerik eléggé. • Az utóbbi hetekben fellángolt a vita a vállalkozói igazolványok kiadása körül. Ma már biztosnak tűnik, hogy ezt a feladatkört az önkormányzatoknak előbb- utóbb át kell adniuk a kereskedelmi és iparkamarának. Vajon az ügyfelek mit érzékelnek majd a változásokból? Makrainé Marosi Csilla: - Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr nyilatkozata szerint az idén ősszel a Parlament elé kerül minden olyan jogszabály, amelyet módosítani kell ahhoz, hogy a kamara átvehesse a vállalkozói igazolványok kiadását. A tervek szerint jövő év elejétől már ők végeznék ezt a tevékenységet. Toplenszky Katalin: - Bár a sajtóban többféle határidő is megjelent, a kormány még nem terjesztette az Országgyűlés elé a jogszabályokat. Úgy gondolom, hogy 1998. január 1-jéig elegendő idő áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a kamara helyi szervezetei felkészüljenek erre a feladatra. Szolgáltató irodát nyitottunk Újpesten, a Deák Ferenc utca 28. szám alatt (az Ipartestület épületében), amely az okmányok kiadásánál sokkal több szolgáltatást nyújt majd a vállalkozóknak. Kiemelten kívánjuk segíteni a kezdő egyéni vállalkozókat. Információkkal, hitellehetőségek ismertetéséMakrainé Marosi Csilla vei, jogi tanácsadással, megfelelő marketinggel, speciális tanfolyamokkal várjuk az ügyfeleket. • Jelenleg rpennyi ideig tart a vállalkozói igazolvány kiadása? Makrainé Marosi Csilla: - Ügyfélszolgálati irodánk összeállította és ingyen rendelkezésre bocsátja azokat az engedélyeknek, igazolásoknak és illetékeknek a listáját, amelyek az okmány kiadásához szükségesek. A sokszorosított „leltár" birtokában a kérelmező beszerezheti a dokumentumokat, amelyek hiánytalan átadása esetén azonnal kiállítjuk a vállalkozói igazolványt. • Milyen szakmai apparátussal dolgoznak? Makrainé Marosi Csilla: - Jól működő számítógépes programmal és rutinos munkatársakkal dolgozunk. Az egyes vállalkozásokkal kapcsolatos ügyeket folyamatosan figyelemmel kísérjük. Toplenszky Katalin: - Szolgáltató irodánkban jó szakmai felkészültségű ügyintézők intézik majd a vállalkozók ügyesbajos dolgait. Álláspontunk szerint az igazolványok kiadása folyamatos lesz, de nem automatikus. Azoktól a vállalkozóktól ugyanis, akik megszegik az etikai normákat, vagy tisztességtelen piaci magatartást folytatnak, a kamara saját hatáskörében visszavonja az okmányt. Ugyanakkor szakmai szervezetként - tagjaink védelmében - megállapodást kívánunk kötni az önkormányzattal, az APEH-hel, az ÁNTSZ-szel, a TB-vel Toplenszky Katalin (Fotó: Horváth Dávid) és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, hogy az esetleges panaszok esetén a kamarát is vonják be a vizsgálatokba. • Jelenleg milyen a kapcsolat a kamara és az újpesti vállalkozók között? Toplenszky Katalin: - Az emberek mindig tartanak attól, ami kötelező: ilyen a kamarai tagság is. Nagy hangsúlyt helyezünk a közvetlen kapcsolat kialakítására. Jelentős állomás volt a nemrégiben megalakult újpesti kamarai tagcsoport megszervezése, amely a személyes eszmecseréknek és üzletkötéseknek adhat fórumot. Az üzleti élet legfrissebb eseményeiről szakmai hetilapban tájékoztatjuk a tagságot. • A kereskedők működési engedélyének kiadásával továbbra is az önkormányzatok foglalkoznak majd. Nem okoz ez egyfajta tudathasadásos állapotot?-kérdezem Makrainé Marosi Csillától.- Az ilyen tevékenységgel foglalkozó gazdálkodó szervezetek számára valóban kérdéses, hogy egyszerűsödik-e az ügyintézés. A 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet ugyanis, amely az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről rendelkezik, az üzlet helye szerint illetékes jegyző hatáskörébe utalja a működési engedély kiadását. • Kikre vonatkozik a rendelet?- Mindazokra kiterjed, akik kereskednek; számuk Újpesten megközelíti a tízezret. Azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek már korábban záradékolt üzletnyitási engedéllyel rendelkeztek, 1997. augusztus 20-ig kell működési engedélyért az önkormányzathoz fordulniuk. Akik azonban most nyitják üzleteiket, csak a rendeletben részletesen felsorolt engedélyek beszerzése után nyújthatják be kérvényüket. • Hol és mikor kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők a működési engedélyek kiadásáról?- Munkatársaink a polgármesteri hivatal földszint 4-es és 15-ös szobájában, ügyfélfogadási időben szívesen adnak részletes, szakszerű felvilágosítást, tanácsot és természetesen ők intézik a kérvények átvételét is. Rojkó A.-O Színházi kritika Piszkos Fred, a halhatatlan SZERETEM AZ ALTERNATÍV SZÍNHÁZAT. Miközben sok professzionális társulat hajlamos arra, hogy gazdaságilag, strukturálisan, szemléletmódjában, műsorpolitikájában megcsontosodjon, addig az amatőr vagy félprofi csoportosulások kényszerülnek a szükségből erényt kovácsolva rugalmasabban, szabadabban kezelni a színházcsinálás szent ügyét mind műsorválasztásban, mind színreállításban. Ilyen utakon jár az Arvisura Színház társulata is, amely áprilisban Rejtő /értő-adaptációval vendégszerepei az Ady Endre Művelődési Központ színpadán. Rejtő Jenő dramatizálásába már sokaknak beletört a bicskája. A lakosság zöme által fejből idézett „Uram, a késemért jöttem..." kezdetű szcéna és dialóg ugyanis amilyen meghökkentő és röhögtető olvasva, olyan lapos tud lenni, ha realista módon elmondja két színész. És általában a fantázia által kiszínezett, életre keltett, leírt humor - főként Rejtő esetében - jóval életképesebb, mint annak realista dramatizálása. Televíziós és mozifilm-fiaskók tanúsíthatják, hogy Rejtőt nem lehet és nem szabad egy az egyben leképezni. Rejtőhöz azok a feldolgozások, vagy feldolgozásrészletek a leghívebbek, amelyek tudnak és mernek elszakadni a konkrét leírtaktól, és Rejtő szellemében újra gondolva, újra fogalmazva és alkotva mernek hűtlenül hűségesek lenni a könyvhöz. Rejtő ugyanis nem realista író, figuráinak, jeleneteinek igazi humorforrása az elnagyolás, az abszurditás felé vitt karakterek és akciók. Ilyen tekintetben talán a képregény lehet a legközelebbi műfajtársa. “ AZ AMATŐR TÁRSULATOK mernek alternatív módon és szemtelenül hozzányúlni feldolgozandó anyagukhoz. Számomra mindmáig a legemlékezetesebb Rejtő-feldolgozást az egykori ELTE Universitas társulata vitte színre valamikor a hatvanas évek végén „Piszkos Fred málnaszőrt iszik és kavarja Fülig Jimmy őszinte sajnálatára” címmel. Mostantól az Arvisura előadását is a sikerültebb kezdeményezések közé sorolhatom. Ez az előadás ugyanis nem hibátlan, de jó. A fel nem tüntetett dramatizáló dolgát megkönnyíti egyfelől az író jó meseszövése és filmszerűen pergő-váltakozó szerkesztésmódja, másfelől megnehezíti a sok leírásban érvényesülő komikum, aminek megfelelőjét a rendezőnek és a színészeknek kell kitalálniuk, megteremteniük. Ugyanakkor ez a társulat, bár magasfokú mozgáskultúrával rendelkezik, a színészi karakterizálásban, beszédben, átváltozó képességben még nem jutott a kívánt magaslatokba. Ez alól talán csak Schermann Márta Mimóza-alakítása kivétel, aki hibátlan Rejtő-figurát hívott életre a színpadon. A SZÍNIELŐADÁS első fele gyengébb; a társulat a második részben érzi igazán elemében magát. Az indító kocsmai verekedés lelassított mozgásai nem hatnak újdonságként és kevés kivételtől eltekintve kevéssé humorosak. A cselekmény iskolás színjátszóköri vezetését csak olyan epizódok frissítik fel, mint a légyfogás-jelenet, vagy a fedélzet felmosása körüli burleszkszerű megoldások. Ez már méltó az anyaghoz. Olyan saját találmányok, mint az angol nyelvű rész beiktatása, a szöveg ellen játszó parókával való manipuláció, egyes táncbetétek, pantomim mozgások, valamint az egyszerű tér tökéletes kihasználása és átjátszása, ezek azok, amik úgy hűségesek, hogy nem is Rejtő tollából, de szelleméből valók. Nem véletlen, hogy az előadás közönsége is a második részben szabadult fel igazán. Somogyi István még több rendezői ötlettel is kirukkolhatott volna, de így is jól élvezhető előadást vitt színre. Ebben ki-ki a tehetsége szerint segítette. A társulatból megemlítendő még Stuhnya Béla (St. Antonio főherceg), Terhes Sándor (Fülig Jimmy), Fó- rizs Sándor (Piszkos Fred), Robin László (Tulipán), Deák Tamás (Holdvirág Charlie) és Hangos István (Nagy Bivaly) karakterisztikus játéka. Pelva Gábor zenéje és zenekara jól egészíti ki az előadást. Piszkos Fred, a kapitány nem vallott szégyent a pódiumon. Érdemes volt a produkciót meghívni Újpestre is. Muzsay Ándrás
