Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-09 / 1. szám

OfPEsr igenként figyeljük a másikat - it, megláthatjuk a másik nép nk. Az újpesti horvát, lengyel, sztalt körülülve elfogulatlanul az 1997-es esztendőre? :önként huszonhét 13-17 év közötti kallódó armek oktatására is vállalkoztak, mégpedig az ;zágon belül elsőként. A Nyár utcai épületben .osítják az újpesti oktatóintézményekből kikerült ■mekek foglalkoztatását. A feladat, amit vállal- ;, nemcsak azért jelentős, mert a veszélyeztetett alok jól képzett pedagógusok irányításával pó- latják hiányos ismereteiket, hanem azért is kö- endő példája a nehezen nevelhető serdülőkkel ó törődésnek, mert a speciális fölkészültségű íkemberek részben orvosolni tudják a roma fia­ik átlagostól eltérő problémáit. Csóka János ar­ról is beszélt, hogy a kisebbségi önkor­mányzat fölajánlotta segítségét az újpes­ti iskoláknak, ám csak azok az okta­tóintézmények éltek ezzel a lehetőség­gel, ahol a roma gyermekek száma 20 százalék fölötti. Az elnök a roma kultúra terjesztésé­ben igen fontosnak tartja, hogy a gyere­kek a cigány nyel- óka János vet elsajátítsák, ezért a Nyár utcá- í megkezdték a lóvári és a békás nyelvjárások atását. t tradicionális ünnepek természetesen a roma :össég életéből sem hiányoztak, i legutóbbi gyermeknapi rendezvényre, amikor jngyelek, a németek és a romák sátorban vár- a káposztásmegyerieket, ő is szívesen emlék- <. Az önkormányzati elnökök jóízűen anekdo- va mesélik, hogy a nemzetiségiek sátrát fölke- ő gyerekek bizonyosan nyertek. Volt, aki azért >ott cukrot, mert ő volt a legkisebb. De akadt an apróság is, aki a „leglassúbb futásért" nyerte i „jutalomszendvicset”. övő évi terveikről az elnök elmondta, hogy )7-ben a romák ifjúsági klubot indítanak Ká- íztásmegyeren és a Kisebbségek Házában, nak abban is, hogy a 18 év feletti fiataloknak is iciális osztályfoglalkozásokat indíthatnak, még- lig két műszakban. Az önkormányzat támogatá- al szeretnék ezeket a programokat úgy alakíta- hogy a résztvevőket felkészítsék a szakmatanu- •a, hiszen a roma kisebbség gondjai csakis in az úton szüntethetők meg. ísóka úr szerint a Nyár utcai házban az a leg- b, hogy itt a lengyelek, németek, horvátok és iák nem huzatodnak, nem irigykednek, ha- n egymást segítve olyanok, mint a jó testvé­Kép és szöveg: Egri Tamara /——) ^z élet és a színpad tragikomédiája V&fcn AZ ÉVSZÁZAD X*l§y BETEGE Az Újpesti Kamaraszínház bemutatóira érdé- Csurka László kiváló karakterszínészi ké­1 mes odafigyelni! Most ismét pompás estét szerzett a néző- nek „Az évszázad betege" előadása, amely a műfaját kórházi komédiának jelöli, szerzője- | ként pedig (idegen ötletből) Polgár Andrást. Az idegen ötlet felhasználása majdnem !! annyi idős, mint maga a színdarabírás. Sok évszázadon át adtak egymásnak jó kiinduló­pontot a szerzők, hogy aztán kortársaik vagy utódaik továbbszőve a témát, a gondolatot, megírják belőle a maguk, nemegyszer még tovább is élő változatát. Hány Elektra-, hány Don Juan-darabot ismerünk, nem szólva Shakespeare mesterről, akinek szinte vala­mennyi színműve mások korábbi munkáinak ihletéséből született újjá. Nem az átvétel a lé­nyeg, hanem az újonnan létrejött mű minősé­ge. Polgár András évtizedek óta ismert író, dra­maturg, akinek jó érzéke van ahhoz, hogy egyszerre legyen értékes és szórakoztató. Most is felfigyelt a jelen magyar egészségügy­ben dúló tragikomikus állapotokra, horroriszti- kus jelenségekre, amelyek színpad nélkül is időnként abszurd helyzeteket hoznak létre. Létrejött tehát a darab első erénye: tökélete­sen időszerű, van mondanivalója a,koráról. Polgár dramaturgiai erénye, hogy a szomo­rú valóságot egy picit elemelve a realitástól, olyan színművet írt, amely kitűnően egyensú­lyoz a sírnivaló állapotok és az ebből kibont­ható abszurd komikum színpadi megjeleníté­sei között. Valóban végignevetjük a történe­tet, de valami kis keserű epét is érzünk már közben is, és ettől a színdarab nem egysze­rűen jó, hanem értékesen jó. Csurka döglött aknáinak emléke is bevillan huszonöt év tá­volából, amikor ezt a szatírát látjuk. Ez a da­rab második erénye. Polgár harmadik erénye, hogy jó szerepe­ket írt azoknak a színészeknek, akik nem is fukarkodnak saját tehetségük hozzáadásával 1 megízesíteni és igazán sikeressé tenni a ko­médiát. Horesnyi László életének egyik leg- | jobb színészi alakításaként írhatja be életraj­zába Kocsenda Gyula, az évszázad (szimu- I láns) betegének megformálását. Kitűnő ívet formál a pitiáner alakból a helyzet hozta élet- művésszé torzuláson át a végső, emberi fel- | ismerésig. pességei már számos emlékezetes figurát te­remtettek. Ezt az arcképcsarnokot most egy | mai ügyeskedő-vállalkozó portréjával bővít­heti, aki a szerző jóvoltából nem ellenszen­ves, de tipikus. Bessenyei Emma színészi erényeit újra meg újra megcsodálhatja az újpesti néző, mi­közben a művésznő kaméleonként változtatja arcait a csúf és a szép között, jó komikai ka- rakterizáló képességeivel sem fukarkodva. A kórházi dolgozók megformálói is mind em- | lékezetes jellemet tudtak maguknak teremteni. I Magdi nővér szerepében Rák Kati a csupán szép nőből jó színésznővé is tudott érni. Le­het, hogy a végig kitűnő színészvezetésnek köszönhető, hogy ez a nővér nem sablon, ha­nem különféle tulajdonságokból összegyúrt ember, amit nézőként is észreveszünk. Szoko- lay Ottó a politikai csatározások közepette fel­színre került kórházigazgató-ügyeskedő figu­ráját nem harsány elemekkel is félelmetessé tudta formálni. Karsai István is régen érezhette | magát ilyen jó szerepben, mert a főorvos szak­mai tudással rendelkező alkalmazottból „el­szánó tudóssá” torzuló lényének bemutatásán belül volt ideje megmutatni olyan vonásokat is, mint a megalázottság, a megtisztulásból faka­dó magára találás. Albert Gábor az átszerve­zésekbe már-már belehülyülő, helyét nem iga­zán meglelő kisember rendszerbe épülésének I bemutatásával kapott nagyon fontos szerepet. Ez az előadás úgy jó, hogy mindenki jó benne, a játékostárs elhomályosítása nélkül. Kenyeres Gábor rendező a szűk színpad § kényszerítő körülményeit is figyelembe véve | pörgeti a játékot. A társadalmi szituáció és a f főszereplő képességeiből fakadó abszurditás mellé, időnként a játékelemekbe is bele mer I szőni abszurd elemeket, mozgásokat, igazi, színházszerű megoldásokat. Ezúttal az újpes­ti aktualizálások is sikeresek, nem hatnak al­kalmi ripacskodásnak. A más színpadi játék zenéjéből slágerré vált: „Járom az utam” an­gyalföldi nótájának keretét ezúttal az „én itt születtem, ez a hazám" mondanivalóval kell 1 érteni. így tart ez a kiváló alkotói gárda egy­szer valós, másszor torzító tükröt elénk, akik akarva-akaratlan ebben a néha abszurd hazá­ban járjuk a magunk gyarló kanosszáját. Muzsay András Az Általános Művelődési Központ ajánlata: Január 11-én, 10 órától: Zsibvásár (a Közösségi Házban) Január 18-án 15 órától: Hahota parti - Lilia-Lala bohóc műsora kicsiknek és nagyoknak. Belépődíj: 100 forint. Január 25-én 10 órától: Játszóház, farsangi készülődés. Belépődíj: 60 forint. Segítség a családoknak Az Általános Művelődési Központ bölcsődéje gondozónők közreműködésével házi gyermekfelügye­letet vállal 0-4 éves korig. Igénybe vehető munkanapokon 8-16 óráig, szükség esetén 1-2 órás időtartamra is. Díja 200 forint óránként. Jelentkezés az ÁMK bölcsődéjében (IV., Hajló u. 6-8). Tel.: 180-6188/18-as mellék. % ■ ■ I aHHSMB

Next

/
Oldalképek
Tartalom