Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-09 / 1. szám

Kisebbségi önkormányzatok * Élnek a lehetőséggel I Lényeges kérdés, hogy miként fogjuk föl a nemzeti kultúrát. Ha elkoptatott klisékben gondolke rosszak az esélyeink. De ha érdeklődünk a szomszédaink nyelve, gasztronómiája, hagyomány szellemi sugárzását. És ha elfogulatlanul egymás megismerésére törekszünk, magunk is gyai német és roma önkormányzatok elnökei megtanulták már ezt a leckét. A Kisebbségek Házába beszélgetünk arról, hogy milyennek látják a megalakulás óta eltelt időt és milyen tervekkel kés Horvátországi testvérvárosok Az újpesti horvát kisebbség életében 1995 szep­temberét korszakos jelentőségűnek nevezi Gál Istvánná elnök. Akkor, az újpesti városnapokon adta át ugyanis a kerület önkormányzata a Nyár utcai Kisebbségek Házát, amellyel végre megte­remtődtek a működéshez szükséges alapvető feltételek. Az elnök asszony az újpesti horvátok rezidenciáján nem titkolt büszkeséggel vezet körül, és a kellemes környe­zetben horvát nyelv­órára készülődő emberekkel is szót válthatok. Az épület átadását - mint el­mondja - bemutat­kozó esttel tették emlékezetessé, és a vendégek neves horvát művészek produkcióinak tap­solhattak. A meg­nyitóünnepséget számos sikeres rendezvény követte. Volt farsangi mulatság, húsvétitojás-festés és számos más olyan'program is, amely a nemzeti hagyományok ápolására kiváló lehetőségnek bizonyult. Természetesen - fűzi hozzá Gálné Marika - az ünnepeken kívül a horvát nyelv tanulására is nagy súlyt fordítunk, hiszen nemzeti kultúránk ápolásá­hoz, gyökereink megtartásához elengedhetetlen az anyanyelv ismerete.- Még nagyon sok munka áll előttünk - folytat­ja Marika -, hiszen az itteni horvát családok kö­zül sokan már csak magyarul beszélnek. Az anyaországgal való szorosabb kapcsolatot azzal is igyekszünk elősegíteni, hogy több horvát vá­rossal fölvettük a kapcsolatot. Ezzel a céllal az elmúlt évben például a tengerparti Crikvenicá- ban jártam, ahol részt vettem a 10 napos hagyo­mányőrző kurzuson és a város önkormányzati vezetőivel is jó kapcsolatot teremtettem. Ily mó­don sikerült elérni, hogy a Rijekához közeli tele­pülés testvérvárosi polgárokként fogadja jövőre az újpesti horvátokat. - Jelentős sikerként utal arra is, hogy a zalai Molnár községgel is igen szoros kapcsolatot létesítettek. A határ menti horvát településsel közösen csereüdültetési és más kulturális programokat is terveznek. Természetesen - mondja kérdésünkre - a há­ború sújtotta anyaország polgárainak is erőnk­höz mérten segítettünk. Egyházi közvetítéssel például a menekülttáborokban lakó horvátoknak élelmiszereket, ruhákat és más alapvető cikke­ket küldtünk. Saját zenekarral A lengyel kisebbsé­gi önkormányzat 1995 novemberé­ben alakult a len­gyel-magyar baráti körből, és Priszler György elnök több, Újpesten élő len­gyelt tart számon. Többen közülük már harmadik ge­nerációs „beván­dorlók”, akik nem­csak azt sajnálják, hogy őseik nyelvét már nem tudják, hanem akad olyan újpesti lengyel is, aki még nem járt az anyaország­ban. A Nyár utcai házba való beköltözés után a téli ün­nepek ideje jött el. Az első közösen megtartott vigí­lia, a karácsony és a farsangi bál nagyszerű közös­séggé kovácsolta össze a lengyeleket'. Jól működő társasággá szerveződtek a kisebbséghez tartozó polgárok és azok a velük rokonszenvező barátok, akik úgy tartják, hogy a két nép közötti évszázados kötődést ezzel is erősítik. Az elmúlt esztendő fontos programjai között nemcsak a kulináris örömöknek hódoltak, a ká­posztás vacsorákon, tavaszköszöntő ünnepi prog­ramokon túl sikeres volt az általuk szervezett autó­buszos kirándulás is Zakopanéba. Hetente két al­kalommal lengyel népi táncokat is tanulnak a fürge lábú lengyelek, továbbá az eltelt egy év alatt önálló zenekart alapítottak. Klubhelyiségükben folyamato­san olvashatók a különböző lengyel nyelvű folyó­iratok és hetente háromszor nyelvórákat is tarta­nak a Kisebbségek Házában. Priszler György lényegesnek tartja, hogy a megalakulás utáni első lépéseiket könnyebb volt megtenniük, hiszen a már korábban megalakult kisebbségi önkormányzatok segítségére is szá­míthattak. A jövő évi tervekről szólva kiemelte, hogy az idei év sikeres programjait folytatni sze­retnék, illetve a kulturális rendezvények sorában a 200 éve született lengyel himnusz megünnep­lésére készülnek. Könyvek és koncertek Balázsné Gräff Magdolna olyan nagy tekintélyű, tapasztalt vezető, akinek szakértelmére az or­szágos és a fővárosi német kisebbségi önkor­mányzatok is számítanak. Újpesten a német nemzetiségi kultúra támogatását nemcsak a „há­zon belüli” kulturális ünnepségek tükrözik, ha­nem azok a szociális és oktatási rendezvények is, amelyek hosszú távú sikerekre építenek. Ezek sorában első helyen érdemes megeml a kerületben működő két német nyelvű ó\ munkáját, hiszen a kisebbségi önkormán anyagi támogatásával több mint negyven gyermek már 4-5 éves korában megke- nyelvtanulást. Az óvodából kikerülve a nt nyelvvel ismerkedő nebulók a Pozsonyi úti met nyelvű iskolában tovább mélyíthetik isrr teiket. A kiemelkedő képességű, de szociál támogatásra szoruló németül tanuló gyen pedig gimnáziumi tanulmányaikhoz is az őr mányzat anyagi segítségére számíthat Emellett pályázati rendszerrel iskoláknál anyagi támogatást nyújtanak a német kultúr nyelv oktatásához. Az újpesti nt tek kapcsolata anyaországgal i tén kiváló. El az elnök áss; személye ug csak garancia, szén a német- gyár baráti társ; tagjaként több emelkedő, prot megvalósítását kezdeményezte most elbúcsúzl esztendőben p< ul a Köln mc Heneff városki jótékonysági certtel és képzi vészeti alkotásokkal mutatkoztak be az újpesti vészek. Az újpesti városnapokon pedig „közös i alatt" a lengyel és a roma művészekkel, folkló sort adott az 55 tagú pilisvörösvári sváb együti német kisebbség felkérésére. Jó testvérekként élnek A roma kisebbségi önkormányzat - a német horvát közösséghez hasonlóan - 1994 decei rében alakult. Csóka János elnök a kisebbséi tartozó közösség létszámára utalva elmo hogy adataik szerint mintegy 970 cigány szá zású gyermek jár a kerület óvodáiba és által iskoláiba. A roma közösség tagjai a szegénys tekintik legnagyobb gondjuknak, ezért örör fogadták azokat a nyári táborozási lehetőség amelyeket az önkormányzat szervezett a szí isan rászoruló gyermekeknek. Az elnök á hangsúlyozza, hogy a soltvadkerti és a báli szemesi ingyenes nyaralásokat nem kizárói roma családok gyermekeinek szánták, he olyan gyermekeket is szívesen fogadtak, szegény családokban élnek. A nyári táboroztatásokon kívül hétköznap Gál Istvánné Priszler György Balázsné Graft Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom