Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-09 / 1. szám
Még az óévben történt... (folytatás a 3. oldalról) A vitában Mészáros Ferenc elöljáró többek között arra utalt: valamennyi párt választási programjában szerepelt a káposztásmegyeri részönkormányzat létrehozásának szándéka, sőt az Újpestért Egyesület programjában még más területi részönkormányzat terve is. Véleménye az volt, a részönkormányzat státusa időnként több, máskor kevesebb a bizottságokénál. Ugyanakkor a fórum és a közmeghallgatás nem azonos súllyal bír... Nemes Sándor (FKGP) frakcióvezető jelezte: az FKGP programjában nem szerepelt a részönkormányzatok létrehozása (ezért az elöljáró később megkövette a frakcióvezetőt), s amellett szólt: a képviselő-testület tartson közmeghallgatást, a részönkormányzat pedig lakossági fórumot. Buzna Ferenc (Újpestért Egyesület) többek között arra utalt: a részönkormányzat megfelelő működéséhez időre van szükség. Az első sorban (balról jobbra) az MSZP-s képviselők közül Schmuck Andor ifjúsági tanácsnok, Majzik Ferencné, Mészáros Ferenc káposztásmegyeri elöljáró, Juhász László szociális tanácsnok, Albrecht Péter gazdasági alpolgármester, frakcióvezető; a második sorban: Diósi László, Tóth József, Kiss Sándor, mögötte (állva) dr. Benkő László szociális alpolgármester (Fotók: Zalka István) Petrás József (független) képviselő egyetértett Hock Zoltán megismételt aggályaival, Albrecht Péter úgy vélte: ha egy állampolgár előzőleg a képviselő-testület által megtartott közmeghallgatáson beadott észrevételeit megismétli a részönkormányzat lakossági meghallgatásán, az elöljáró elővezeti azt, a döntés válasz is egyben. Dr. Derce Tamás ezzel egyetértve ezt eljárási kérdésnek ítélte, majd dr. Demkó János kérésére frakciószünet következett. Utána Hock Zoltán arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a szünetben történt egyeztetés eredményeképpen az MDF, a Fidesz-MPP, a KDNP, az FKGP és az UE nevében javasolja, hogy a részönkormányzat február hónapra tűzze ki a lakossági meghallgatás időpontját, e kérdést jelen ülésről vegye le. Kötelezze magát a képviselő-testület, hogy az 1997. januári testületi ülésre nyolcpárti konszenzus alapján megtörténik az SZMSZ módosítása. Konszenzusra kívánnak jutni Albrecht Péter elmondta, hogy a szünetben az MSZP és az SZDSZ frakciója megtárgyalta a Hock Zoltán által elővezetett javaslatot, és javasolja az SZMSZ módosítására vonatkozó rendelettervezet napirendi pontról való levételét. Dr. Derce Tamás jelezte: az általa tett előterjesztést nem vonja vissza, amennyiben a Hock Zoltán által előterjesztett javaslat elfogadásra kerül, az kihatással van az alapjavaslatra. Hock Zoltán pontosította az MDF, a Fidesz-MPP, a KDNP, az FKGP és az UE által javasolt határozati javaslatot: 1. A képviselő-testület javasolja a káposztásmegyeri részönkormányzatnak, hogy 1997. február hónapra tűzze ki a lakossági meghallgatást. 2. A képviselő-testület úgy dönt. hogy a mai ülésről ezen napirendi pont tárgyalását leveszi napirendről. 3. A képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy a januári rendes testületi ülésen lehetőség szerint nyolcpárti konszenzussal e tárgykörben a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata módosításra kerül. A módosító javaslatot 29 igennel, 4 tartózkodással elfogadta a testület. Nem mértéktelen teher Negyedik napirendi pontként elhangzó javaslat a nem lakás céljára szolgáló építmény- és telekadó bevezetéséről szóló többször módosított - 5/1992. (IV. 1.) számú rendelet módosításáról szólt; az előterjesztő Albrecht Péter gazdasági alpolgármester volt. Albrecht Péter elmondta: vita először a pénzügyi, költségvetési bizottságban folyt, majd az előző napi, pártok közötti egyeztetésen. A vonatkozó törvény rendelkezik és lehetőséget ad a helyi önkormányzatoknak különböző adónemek bevezetésére. Az újpesti önkormányzat a vagyon típusú adók bevezetését preferálta, így a ma érvényben lévő adórendelet az építmény- és telekadóról szól - emelte ki az előterjesztő. Más adónem bevezetése az önkormányzatnak nem állt szándékában. Az 1997. évi forrásmegosztás-tervezet alapján az újpesti önkormányzat bevételi forrásai a kötelező feladatok tekintetében növekedni fognak az előző évihez képest, ezért szükséges a bevételek növelése, azaz annak egy részét képező adók megemelése. A helyi adók és minden más fizetési kötelezettség tekintetében az emelés sok problémát von maga után, a mostani előterjesztés is 100%-os emelést jelent, ezért méltán népszerűtlen. Ugyanakkor megvizsgálva az újpesti ingatlanok, beleértve az ipari létesítmények átlagos forgalmi értékét, az tapasztalható, hogy annak 0,3 és 1%-át teszi ki a javasolt adótétel. Mértéktelen teherről tehát semmiképpen nem lehet beszélni, csupán azoknak, akik nagy vagyonnal rendelkeznek. A rendeletjavaslat 600 Ft-ban határozza meg a hasznos alapterület m!-ére jutó helyi adó mértékét, ugyanakkor néhány kedvezményt is bevezet. Az egyik kedvezmény kifejezetten a kis vállalkozások terheit csökkenti. A 2 millió Ft korrigált nettó árbevétel alatt teljesítő vállalkozások számára jelentős kedvezményt nyújt a rendelet. Megtartott korábbi kedvezményeket is, mely a szakmunkástanulókat és csökkent munkaképességűeket foglalkoztatókat érinti. További kedvezmény az átlagosan 50 főt elérő vállalkozások esetén 10% létszámnövekedés esetén jelentős adókedvezményt helyez kilátásba. Megvizsgálva a fővárosi kerületekben 1996-ban érvényben lévő adórendeleteket, megállapítható, hogy a gazdagabb kerületekben nem vezettek be 1996 márciusáig helyi adót, míg a szegényebb kerületek viszonylag magas adótétellel dolgoznak. Összehasonlítva az adatokat viszont elmondható, hogy az újpesti adótételek nem mondhatók kiugróan magasnak és elviselhető tehertételt jelentenek a vállalkozások számára. A rendelettervezetben több módosítást is javasolt az előterjesztő. A testület az előterjesztő után szót adott Salzmanné Toplenszky Katalinnak, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara IV. kerületi irodavezetőjének, aki többek között elmondta: a vállalkozók tisztában vannak az adóemelés szükségességével, ugyanakkor a vállalkozások nagy gondokkal küzdenek. Kérte a képviselőket, hogy a kiosztott kamarai véleményeket vegyék figyelembe a döntésnél, tekintsenek el az adó 100 százalékos emelésétől, hiszen erre nemcsak a kisvállalkozások, hanem a nagy cégek, iparvállalatok sincsenek felkészülve... Dr. Kulcsár Ferenc képviselő (MSZP) hozzászólásában elmondta, számára disszonáns volt a nagy cégek az irodavezető asszony által jelzett hozzáállása. Hiszen elsődleges szempont a város működőképességének meg- tarthatósága, amely viszont csak az adómérték emelésével biztosítható. Szerinte a rendelet kivételi rendszere Dr. Vitáris Edit jegyző és dr. Derce Tamás polgár- mester jó, amely vállalkozásra nem alkalmazhatóak a kivételek, ott vélhetően adott annak a lehetősége, hogy hozzájáruljanak a város működéséhez. Ferenczi Sándor arra utalt: az újpesti vállalkozások 80%-a a kedvezményezettek közé kerül, a 100%-os adóemelés csak a középvállalkozóknál nagyobb vállalkozásokat érinti. A testület - e támogató hozzászólások után - 30 igen, 2 tartózkodás szavazati aránnyal - elfogadta a rendeletet. Ötödik napirendi pontként kérdés és észrevétel nélkül elfogadták a jelenlévők az Újpesti Önkormányzati Bölcsődék Intézményeinek alapító okiratára - dr. Benkő László szociális alpolgármester által - tett előterjesztést. (Az intézményvezető dr. Petrovics Józsefné lett. - A szerk.) Alapítványi beszámolók A napirend 6. pontjaként két beszámolót ismerhettek meg a képviselők, mégpedig az „Újpest Közbiztonságáért", valamint az „Újpest Közművelődéséért" alapítványok éves tevékenységéről, az előadó: dr. Benkő László, illetve Egerszegi Krisztina kuratóriumi elnök összegzéseként. A beszámolók elhangzása előtt az elnöklő polgár- mester úr jelezte: a napirendi pont „végszavazása” után dr. Demkó János, az Újpestért Egyesület frakcióvezetője kérdést kíván feltenni az Újpest Közbiztonságáért Alapítvány kuratóriuma elnökének a tárgyban: kié valójában az alapítvány? Dr. Benkő László alpolgármester nem kívánta kiegészíteni a részletes beszámolót tartalmazó írásos anyagot, melyből kitűnt, 1996-ban kik, illetve mely cégek utaltak át pénzösszeget az alapítvány számlájára, melyről ezután közel 4 millió forint értékben történtek kifizetések. (Mint ahogyan karácsonyi lapszámunkban részletesen beszámoltunk róla, a testületi ülést megelőző héten adta át a kuratórium elnöke a rendőrségi és tűzoltósági dolgozók, valamint a polgárőrök és közterület-felügyelők - összesen 34 személy - jutalmát, valamint 2 Lada Samara gépkocsit és egyéb technikai eszközöket, ez utóbbiakat a kerületi rendőrkapitányság számára - a szerk.) A beszámolóhoz kapcsolódva Hock Zoltán egyes műszaki cikkek megvásárlásának szükségességére kérdezett rá, majd dr. Demkó János - olvasva, hogy a kiadási tételek között ügyvédi költség is szerepel - ajánlotta fel térítésmentes ügyvédi szolgálatait polgári perekben. Ehhez csatlakozott dr. Kulcsár Ferenc is, azzal a feltétellel, amennyiben választókerülete körzeti megbízottat kap... A testület 29 igennel, 1 tartózkodással elfogadta a beszámolót. Egerszegi Krisztina, (MSZP) az Újpest Közművelődéséért Alapítvány elnökeként arról szólt: nem tud miről beszámolni, az előző évi beszámolóból kitűnt, a kuratórium az elmúlt évben egyszer ülésezett. A Fővárosi Bíróság kifogást emelt az alapító okirat módosításával kapcsolatban és hiánypótlásra kérte fel az önkormányzatot. Ezt követően a polgármester írásban kérte a hiánypótlás (Folytatás a 10. oldalon)
