Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-19 / 26. szám
1997. december 19. I tik Megismertük Izlandot!... A futballszurkolókra az a jellemző, hogy győzzenek, vagy veszítsenek kedvenceik, a következő mérkőzésre ismét kimennek a győzelem reményében. így volt ez a múltban, és így van ez a jelenben is. Hiába láttuk. hogy a magyar labdarúgás Mexikó után ismét mélypontra zuhant, a közvélemény ezt nem akarta tudomásul venni. S amikor Amerikában megejtették az 1994-es világbajnokság sorsolását, újra fellobbant a szurkolókban a reménykedés - majd most megmutatjuk, hogy eddig mindig csak a balszerencse üldözött bennünket! A hirtelen derűlátást feltehetően az váltotta ki, hogy a mi csoportunkba egyetlen olyan nemzet került, amelynek a válogatottjától joggal tarthattunk - Oroszország! A másik három ellenfél közül a görögöket és a luxemburgiakat már nemegyszer legyőztük, gyengébbeknek ítélte meg őket a közvélemény, Iz- landról pedig sokan talán akkor tudták meg, hogy van futball válogatottjuk is a gejzíreken kívül... Erezhető elbizakodottság uralkodott a szövetségben is. Mészöly Kálmán, aki immár harmadszor vette át a válogatott vezetését, derűlátóan vágott neki az előkészületeknek. Ez azért is érthetetlennek tűnt, mert a sikertelen Európa-bajnokság már komolyan figyelmeztetett mindenkit: ez a játékosanyag messze van az európai futball átlagszínvonalától! Egyetlen úgynevezett sztárunk volt, Détári, ő azonban újra és újra csalódást okozott. Csak ha a világválogatottban, nála sokkal jobb futballistákkal együtt lépett pályára, akkor tudta érvényesíteni egyébként vitathatatlan képességeit. Sem ő, sem a többi idegenlégiósunk nem tudta átmenteni a magyar válogatott számára azt a produkciót, amiért a nyugati profi klubok megvásárolták, majd a kispad- ra ültették őket. Kiprich tudott csak standard csapattag lenni Hollandiában, Kovács Kálmán pedig Franciaországban csillant fel kezdetben, de éppen ők ketten okozták a legnagyobb csalódást a világbajnoki selejtezőkön... Az a gárda, amelyik 1992-ben nekivágott az Amerikába vezető útnak, a következőkből állt: Petry, Végh, Nagy /., Disztl L., Telek, Urbán, Bánfi, Duró, Lőrinci, Balog, Limperger, Márton, Lipcsei, Mészáros, Csábi, Kiprich, Détári, Kovács K., Eszenyi, Pi- sont, Sallói és Vincze. Javarészt idegenlégiósok, akik a kispadon ültek Európa valamelyik stadionjában. Kiegészítő embereknek számítottak, mert olcsón lehetett őket megvenni tőlünk. A klubok már nem részesültek a korábbi állami támogatásban, s így, jobb lehetőség híján, kiárulták azt, amijük volt! A hasznon pedig megosztoztak... A várakozás tehát nagy volt, s ez már önámításnak számított a szakemberek szemében. Mészöly Kálmántól csodát vártak, mert ő volt az egyedüli, aki képesnek bizonyult 2-3 nap alatt lelket verni a bátortalan, félszeg játékosokba, akik ráadásul nem is törték magukat a válogatottságért. Hátha megsérülnek egy számukra nem kifizetődő reccsen, és akkor elesnek a klubjukban az esetleges prémiumtól, amit a kispadon biztosabban megszerezhettek. Hitehagyott társaság volt, amelyből még az őszinte győzni akarás is hiányzott. A szurkolók nyelvén szólva - csalták a futballt! A súlyos vádakat már az első mérkőzés igazolta. A nagyobb lendület és önbizalom-növelés kedvéért Izland ellen kezdtünk a Népstadionban. S bár már az első percekben vezetést szereztünk, utána tucatnyi gólhelyzetet hagytunk ki, majd - kettőt kaptunk! Izland Budapesten győzte le Magyarországot! Európa fut- ballszenzációról cikkezett... Kiprich és Kovács Kálmán alighanem máig is felriad álmából, ha éppen ezt a meccset éli át újra. S bár ezt a vereséget biztos győzelem követte Luxemburgban, majd gól nélküli döntetlen Görögországban, utána zsinórban négy vereséget szenvedtünk - kétszer idehaza, kétszer idegenben -, és csak Luxemburgot tudtuk újra legyőzni, azt is nagy keservesen. 1-0-ra. Csoportunkban az utolsó előtti helyen végeztünk - kiestünk! A mi csoportunkból Oroszország és Görögország jutott tovább a világbajnokság huszon- négyes mezőnyébe. A rendezők jogán az Egyesült Államok és a címvédő brazilok selejtező mérkőzések nélkül kerültek ki Amerikába. A meglepetést az okozta, hogy Európából Dániának és Franciaországnak, Dél-Amerikából pedig Uruguaynak nem sikerült kijutnia. A csapatokat 6 négyes csoportba osztották és az első két-két válogatott, valamint a négy legjobb harmadik helyezett jutott tovább. Az első kör nem hozott különösebb meglepetést. A „mieink”, az oroszok és a görögök simán kiestek. A nyolcaddöntőben azonban már komoly áldozatokat láthattunk. így például a románok kiverték Argentínát és kiestek a házigazdák, az amerikaiak is. Drámai küzdelmet hozott Olaszország és Nigéria, valamint Bulgária és Mexikó találkozása, s az európaiak csak hosszabbításban, illetve 11-esekkel (4-3) jutottak tovább. A negyeddöntőben a mi kontinensünket hét, Dél-Amerikát pedig egy válogatott, a későbbi győztes Brazília képviselte. Minden mérkőzés igen szoros volt, a svédek csak tizenegyesekkel jutottak túl a váratlanul kitűnően szereplő román válogatotton. Győzött viszont a másik meglepetéscsapat, Bulgária együttese, miután kiverte a címvédő németeket. Az elődöntőből Brazília a svédek. Olaszország pedig a bulgárok testén át jutott a döntőbe, egygólos különbséggel. A döntőre Los Angelesben került sor és az egész világ lázasan figyelte a két háromszoros világbajnok ország legjobbjainak a találkozását. A mérkőzés méltó volt a téthez, s 120 perc alatt egyetlen gól sem esett. Tizenegyesekre került sor, és akkor megélhettük a lehetetlent. A brazilok 3-2-re nyertek, miután az olaszok két sorsdöntő tizenegyesét Roberto Baggio és a csapatkapitány Franco Baresi elhibázta! S hogy mit érezhették az olaszok, azt hűen tükrözi képünk - a visszavonult Baresit élete végéig kísérteni fogja ez a világbajnokság! Vándor Kálmán Az önkormányzat jóvoltából hétköznapokon tanári felügyelet mellett, térítésmentesen használhatják a diákok az UTE Megyeri úti jégpályáját. Azok, akik Európai Ifjúsági Kártyával rendelkeznek, hétvégeken is élvezhetik, hogy fizetség nélkül léphetnek a jégre. Felvételünkön a Bajza Utcai Általános Iskola diákjait örökítettük meg, akik nagy örömmel korcsolyáztak. (Fotó: Zalka István) 13 Franco Barcsit élete végéig kísérteni fogja er a világbajnokság
