Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-19 / 26. szám
mm&aam bűvész felállítottam a „kellékeimet” az iskolában, vagy a tornateremben, hol mi volt, és megkezdtem a rendelést. Több mint húsz község iskoláját látogattam, és gyógyítottam. Időközben megszülettek a gyerekek, és hogy kiegék szítsem a vándorfogorvosi keresetemet, rendelni kezdtünk Mártival, a Mária utcában. A rendszer a magánrendelőt megtűrte, de a hatvanas évek elején hoztak egy rendeletet, miszerint fogtechnikus és fogorvos összeférhetetlenség miatt nem elolthat együtt. Apámmal mindig jól megvoltunk, de a szabály ránk is vonatkozott. Nem lehetett mit tenni, pár száz méterre költöztünk, a „Kiss- pék" mellé. A körülmények kezdetben nem voltak idilliek, a konyhát rendelővé alakítottuk, a fürdőszobában mosogattunk, a röntgen a spájzban volt. De mindig sok betegünk volt. Olyannyira, hogy sokszor éjszakába nyúlt a rendelési idő. A betegek nyáron az udvaron ültek, ha kellett éjfélig. Nehéz időszak volt. Azért is, mert akkor még megszokott dolog volt az orvos éjszakai felcsen- ése. Emlékszem, egyszer egy férfi hajnali háromkor ébresztett fel bennün- . Kérdeztük tőle, miért most jött? Azért, mert most nem kell várni... felelte. iolgozószobában... :án a szervezetem jelzett: elég volt a megfeszített munkából. Nagy nehezen si- ült a dorogi állás helyett pestit kapnom. így kerültem a Madách téri rendelőbe, 3l 23 évet dolgoztam. Mindig nagyon sok betegem volt. A munka mellett még tu- ■nányos tevékenységre és szakcikkek írására is jutott idő. Utolsó feladatom, egy -odontológiai (fogágybetegségekkel foglalkozó) szakrendelő létrehozása volt. jól sikerült! S mint az életben már néhányszor, amikor jót csináltam, most is bi- lyos személyek elviselhetetlennek tartották ezt. Kikényszerítették távozásomat, én ez alkalommal ebbe belerokkantam. Ha nincs a családom, feladom. És jöt- . a barátaim egy tippel: tanuljunk tovább, a teológián. Mivel rokkantnyugdíjas vol- n, belevágtam. Minden vizsgám jeles volt. A Kertvárosi plébánián szegény Já- 3 atya beszélt rá: vállaljak a gyerekek körében hitoktatást. így lettem hitoktató a űcs Sándor, a Mód Aladár és a Bajza utcai általános iskolákban. Vezetője vauk a Katolikus Körnek, a plébánia hitoktató termében nyugdíjasoknak rendsze- ien teadélutánt szervezünk. Az idősek és a gyerekek körében töltött idő lassan sdtette velem életem fájó pontjait. A családom mindig mellettem volt, visszanyer- n a derűmet, és a Madách téri rendelőből is utánam jött jó néhány betegem. jyerekeket arra neveltük, legyenek nyitottak minden iránt, és döntsenek felséggel a jövőjükről. Gábor fiunk 37 éves, fogorvos. Túlszárnyalt engem, iományos fokozatot is elért. Immár második alkalommal küldte ki az egyetem Egyesült Államokba tanulmányútra. Móni lányunk 35 éves, a férjével együtt jorvos, Gábor távollétében egy másik orvoskolléganővel „viszik” a Nádor ut- i redelőt. Zsófi lányunk, a legkisebb, most 31 éves, soha nem akart fogorvos mi. Sőt amikor kicsi korában ez szóba került, azt is hozzáfűzte: olyan házba m költözik soha, fogorvos lakik... Nem is lehetett neheztelni rá. Fuvolatanár- lett és most Finnországban tanítja a gyerekeket. A lányaink három-három unokával ajándékoztak meg bennünket eddig, Gáboréknál a negyedik baba, néhány hónappal ezelőtt éppen Amerikában született. Gerber Gordon Alajos, a kis Lojzi első fényképe az Internet segítségével érkezett. A fiam néhány éve azt mondta: az édesapját tekinti példaképének. Van-e ennél nagyobb öröm? Teljesíthetetlen vágyaim nincsenek is. Hiszen, mint szülő számára, a legnagyobb öröm látni gyermekeink harmonikus családi életét, és azt, hogy hitüket megtartva munkájukat lelkiismeretesen és becsülettel végzik... Lejegyezte: Bangha Katalin Gerber család itt még 9 unokával. A feliek (balról jobbra): Gábor, Zsuzsa, Móni, 'yi, Zsófi, Róbert és a Gerber házaspár, gyerekek: Krisztina, Luca, Andris, Balázs, isztián (kézben), Péter, Renáta, Ákos és arci mm 1997. december 19. újpest Károlyi-monográfia: januárban Mint bizonyára sokan tudják - hiszen az Újpest lap hasábjain tettük közzé könyvkiadásra vállalkozott az újpesti önkormányzat. Buda Attila gróf Károlyi Ist« ván élete című monográfiáját a 200 esztendeje született városalapító emléke előtt tisztelegve a jubileum évében szerettük volna megje- | lentetni. Örömteli volt számunkra, hogy több mint háromszázan I juttatták el megrendelésüket hozzánk, jelezve, anyagi áldozatvál- I lalásra is készek, ily módon is támogatói lesznek kezdeményezé- if sünknek és a könyvnek. Most, amikor köszönetét mondok a tá- ■ mogatóknak a nemes ügy iránti elkötelezettségükért, jeleznem j kell: a könyv nem jelenik meg december végére, sajnos előre nem | vártak miatt a nyomdai utómunkálatok csúsznak, a monográfiát re- j ményeink szerint csak január második felében vehetjük kezünkbe. Tisztelt megrendelőnk! Bízunk abban, a néhány hetes csúszás után is szívesen § fogadja majd a kiadványt, melynek átvételéről levélben értesítjük Önt. Hock Zoltán alpolgármester KÖNYVESBOLT A VÍZTORONY TÖVÉBEN Éppen 85 esztendeje, hogy az Árpád úton álló víztornyot Újpest egyik szimbólumaként ismerik a város lakói. Az építményt már Babits Mihály is említi az 1910- es években játszódó Kártyavár című regényében. A toronytól alig ötven méterre, a Geduly utca 1. szám alatt néhány hónapja nyílt meg a családias hangulatú Víztorony szakkönyvbolt. A két tulajdonos: Lafferton Kálmán és Polgár László, nem ismeretlen a hazai könyvkereskedők körében. Évtizedek óta mindketten azon dolgoznak, hogy az egykor oly elismert szakma visszanyerje régi megbecsülését. Polgár Lászlóval az indulás tapasztalatairól beszélgettünk.- Egy ódon családi háznál aligha találhattak volna hangulatosabb környezetet. A könyvek között - akárcsak egy könyvtárban, vagy egy polgári könytárszobában - szabadon böngészhet a vásárló...- A helyiség kiválasztásánál a megközelíthetőség volt az elsődleges szempont, hiszen nagykereskedést szerettünk volna nyitni. Busszal és gépkocsival egyaránt el lehet jutni hozzánk, s hogy vásárlóink között megjelentek a környék lakói, az azt bizonyítja, hogy az emberek szívesen betérnek egy új könyvesboltba. Az érdeklődők kedvéért döntöttünk végül úgy, hogy kiskereskedelemmel is foglalkozunk. Korábban az Iskolabútorgyár bemutatóterme működött az épületben, amelynek belső terei valóban egy nagyobb lakásra emlékeztetnek.- A hazai könyvkiadásnak miért csupán egy szeletét árusítják?- Szakkönyvre mindig és mindenhol szükség van, a könyves szakmában azonban kevés a szakkönyvboltok száma. Tulajdonosként is szerettük volna hasznosítani a korábban megszerzett speciális ismereteket és tapasztalatokat.- Melyek a szakkönyvcentrum kiemelt témakörei?- A legfontosabb a számítástechnika, ebben a tudományágban a teljes hazai szakkönyvkínálat mellett folyóiratokat és CD-ROM-okat is árusítunk. Szeretnénk, ha új számítógép vagy -program vásárlásakor tanáccsal is szolgálhatnánk az érdeklődőknek, hiszen nydmon követjük a teljes választékot. A Compfair alkalmából kiadtuk boltunk első katalógusát, ámelyet időről időre aktualizálunk. Megkezdtük a kapcsolatfelvételt az újpesti számítástechnikai oktatási centrumokkal is. A boltban műszaki, mezőgazdasági, jogi és pénzügyi szakkönyvek valamint szótárak és nyelvkönyvek is nagy választékban kaphatók. Az Aviator című lappal közösen Repülős könyvklubot hoztunk létre a téma iránt érdeklődők számára. Bár alaptevékenységünktől talán kissé eltér, de kiemelten kezeljük és szeretnénk teljessé tenni a hatáfontúli magyar könyvkiadás itthoni terjesztését is. A felsoroltakon kívül a vásárlók egy kis ízelítőt kaphatnak a hazai szépirodalmi és gyermekkönyv-kínálatból is.- Milyen tervekkel vágnak neki az új évnek?- Szeretnénk részt venni Újpest kulturális életében. Szívesen vállalunk árusítást alkalmi rendezvényeken, sőt kapcsolataink révén író-olvasó találkozók szervezésében is részt vennénk! Várjuk az iskolák, a művelődési intézmények jelentkezését és vállaljuk a megrendelt antikvár és új, hazai és külföldi könyvek beszerzését. Mindez a jövő, de előttünk még a Karácsony, amelynek alkalmából a Víztorony szakkönyvboltban kedvezményes akcióval várunk minden újpesti könyvbarátot! Üzletünk telefonszáma: 169-1450. Rojkó A. a
