Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1997-12-09 / 25. szám

ÚJ PEST 1997. december 9. Szülei a Munkásotthon színpadán játszottak... AZ ÚJPESTI KLEOPÁTRA Könyv Váradi Hédiről • A család kissé zajos életében milyen szerep jutott az édesanyának?- A gyerekek nevelése és a háztartásvezetés mellett a gyerekek édesanyja is a líra nagy barát­ja volt: sok száz verseskötetet gyűjtött egybe. Maga is fabrikált költeményeket, sőt fellépett a Munkásotthon előadásain is. A Váradi csemeték vasárnaponként tágra nyílt szemmel figyelték szüleik színpadi alakításait. Olvasmányokra, színházjegyre mindig tellett a családnak, mert - tegyük hozzá - a jólelkű Ihászné fűszeresnél hó végén felírásra lehetett vásárolni, s az Aradi és Palőcz utca sarkán, Fekete Matyi vendéglőjében is volt hitel... • A kisgyermekkor meghatározó élményt jelen­tett a művésznő életében?- Fellépéseink során megfigyeltem, amikor a születési hely után tudakozódtak, Váradi Hédi mindig olyan büszkeséggel vágta oda az „Új­pest” szót, mintha az valami rangot, megkülön­böztetést jelentett volna. Az egykori kéményfüs­tös városkából a színésznő emlékezetében mé­lyebb nyomokat hagyott egy-egy újpesti virá­goskert, a homokos játszótér, a piaci kofák tarka képe, mint a felnőttek életének mindennapi gondjai. • Ön hogyan került kapcsolatba Váradi Hé­divel?- Valójában azokban az években lettünk kol­légák és barátok, amikor a művésznőt a Nemze­ti Színház vezetése mellőzni kezdte. Magam ko­rábban a Madáchban, majd a Néphadsereg Színházában karnagyként és zongorakísérőként dolgoztam. Később a legnagyobb hazai sztá­rokkal kerültem kapcsolatba; dolgoztam Házy Erzsébettel, Simándi Józseffel, Básti Lajossal, Ruttkai Évával — hogy csak az elhunytak neveit idézzem -, de kisértem a Nemzeti Színháztól az Operetten át a Vidám Színpadig szinte a teljes magyar színészgárdát. Amikor Váradi Hédi elha­tározta, hogy önálló estekkel kívánja beutazni az országot, kellett valaki, aki műsorszervezői tapasztalataival segíti őt és gondoskodik a ze­nei kíséretről is. így indult el évtizedes közös történetünk. • Fellépéseik során eljutottak Újpestre is?- A művésznő élete első gyermekműsorát, Me­sekosár címmel, éppen Újpesten, a Magyar Pa­mutipar kultúrtermében adta. Sok-sok évvel ké­sőbb, amikor már nagyon beteg volt, születés­napja alkalmából fellépésre hívták az újpesti vá­rosháza disztermébe. A közönség jó része idős asszonyokból tevődött össze. Közülük nem egy az előadás után úgy köszöntötte Váradi Hédit, mintha saját gyermeke lett volna. A különleges hallgatóságra való tekintettel aznap a műsorszá­mok között lágyabb, közérthetőbb volt az összekötő szöveg, mint más fellépéseken. Eb­ben a varázslatos, szinte családias hangulatban szólaltak meg Petőfi Sándor, József Attila és Ba­bits Mihály versei. Újpest és Váradi Hédi akkor búcsúzott el egymástól... Lelkes Péter Júliától Stuart Máriáig című köny­ve utánvéttel (520 Ft+postaköltségért) megvásá­rolható a Codex Print Kiadótól (1063 Budapest, Bajnok u. 1.) Váradi Hédi. közelmúltunk egyik legnevesebb magyar színésznője, éppen tíz esztendeje hunyt el. Pályájának kezdetén egymást érték a sikerek, játszott Évát, Júliát, Kleopátrát, később pedig - Arthur Miller darabjában - Marilyn Monroe-t. A hetvenes évektől azonban egyszerre mintha lepa­rancsolták volna a Nemzeti Színház színpadá­ról. Nem jutott lehetőségekhez, elfogyott körülötte a levegő. Akadt azonban valaki, aki éppen ebben az időszakban szegődött mellé és műsorszervező­ként, zongorakísérőként végigturnézta vele az or­szágot. Lelkes Péter - az egykori kolléga - a kö­zelmúltban arra vállalkozott, hogy életrajzi kö­tetben mutassa be a Kossuth-díjas művésznő pá­lyáját. A Júliától Stuart Máriáig című könyv arra is keresi a választ, hogy ki a felelős a szí­nésznő pályájának különös tragédiájáért. Kevesen tudják, hogy Váradi Hédi 1929-ben, Újpesten született. Lelkes Pétert arra kértük, hogy meséljen olvasóinknak a művésznő családi hát­teréről és a korabeli városról.- Az édesapa, Váradi István nyomdászként dol­gozott Újpesten. A család otthonában gyakori volt a vendégjárás, a Váradi gyerekek rendszere­sen találkozhattak azokkal, akik tevékenyen részt vettek a város kulturális pezsgésében. írók, színé­szek, városi vezetők fordultak meg a lakásban, hogy művészeti eseményről vagy kiadványról tár­gyaljanak a papával. Váradi István napi munkája után maga is alkotóként tevékenykedett. Dalver­senyeket, koncerteket szervezett a Zeneakadémia kistermében. A dalok kottáit a nyomda kiadta; az illusztrációkat Váradi István rajzolta. Grafikusként ő tervezte az újpesti színház plakátjait is. Fülbe­mászó melódiákat is komponált, egy ízben még egy operettjét is bemutatta a Munkásotthon... • Váradi Hédi színésznőként vajon emlékezett még édesapja alkotásaira?- Váradi István számos szép költeményt is írt. Ezek egyikét utolsó ráadásként Váradi Hédi gyakran előadta. Amikor a közönség az önálló est végén még mindig várakozással ült a helyén, a művésznő így szólt: „És most befejezésül hall­gassák meg apám egyik versét...” Te is lehetsz lemezlovas! DIÁKDISZKÓ AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN A néhány éve még veszélytelen hétvégi szórakozást, a diszkót, napjainkra inkább a váratlan vészhelyze­tek egyik legismertebb helyszínének tekintik a szü­lők. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen a vereke­désektől á drogfogyasztáson keresztül a hajnali au­tóbalesetekig jó néhány tragédiáról szólnak az új­sághírek. Az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház mun­katársai a tizenéves korosztály számára végre meg­teremtették a kellemes szombat esti szórakozás kö­rülményeit. A diákdiszkóról Tóbiás László népmű­velő. az ötlet gazdája tájékoztatta lapunkat.- Néhány évvel ezelőtt, a 7-8. osztályosok ve­télkedőjén vettük észre, hogy milyen fontos e kor­osztály számára a színpadi szereplés, a zene és a tánc. Később a gyermeknapi ..élő videoklip" baj­nokságok óriási népszerűsége már szinte megdob^ bentő volt. Az idén 42 csapat jelentkezett a ver­senyre. akik között akadt néhány profi társaság is. A produkciók töredékében segédkezett felnőtt, a gyerekek többsége a tévében laton mozgáseleme­ket gyakorolva próbálkozott saját koreográfiával. Az iskolai tornatennek gyakran zárva maradnak az efféle kísérletek előtt, ezért döntöttünk úgy, hogy szívesen befogadjuk a zenés mozgásra vá­gyó fiatalokat. • Milyenek az eddigi tapasztalatok?- Október 25. óta kéthetente, szombatonként rendeztünk diákdiszkót. Első alkalommai mint­egy százan jöttek el. Bár mi is felkészültünk, a gyerekek maguk is hoztak kazettákat, lemezeket, sőt nyomban amatőr disc jockey is akadt. Míg a közönség szórakozott, táncolt, a „profik” a szín­padon mutatták be tánctudásukat. A második bu­lin már kicsit többen voltak; a lemezlovasok egy­mást váltották. A zene és a tánc mellett szomba­tonként alkalmi kaszinót is működtetünk. Terve­ink szerint a Káposztásmegyeri Ifjúsági Informá­ciós Tanácsadó Iroda is képviselteti magát egy- egy munkatárssal. • Hogyan biztosítják a fiatalok nyugodt szóra­kozását?- Elsősorban a 12-17 éves korosztályt várjuk, a belépéskor tehát fel kell mutatni a diákigazolványt. Az Ifjúsági Ház megbízásából a kapunál különlege­sen kiképzett őrző-védő szolgálat ügyel, az alkalmi botránykavarók bejutása kizárt. A belépőjegy ára 200forint. A diszkó 16 és 23 óra között várja a fiata­lokat, ám megnyugvással tapasztaltuk, hogy a kisebb gyerekekért este 9 óra körül megjelennek a szülők. A közös zene és tánc végre visszanyerte korábbi helyét a tinédzserek hétvégi programjai között. R.A. Meghívó Újpesti Irodalmi Esték „Isten! Haza! Emberség!” Horváth Gyula Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas színművész előadása. Szeretettel várjuk kedves Vendégeinket 1997. december 15-én (hétfőn), 18 órakor az Ady Endre Művelődési Központban Cím: Bp. IV., Tavasz u. 4. (az újpesti metróvégállomástól 50 méterre) Magyar Út Kör Újpest

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom