Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-01 / 22. szám
1997. novemberi. ÚJPEST Környezeti nevelés a lakótelep közepén A TANTÁRGY NEVE: ÖKOLÓGIA I A 6. c osztályterme hetente egyszer „boszorkánykonyhává” alakul. Néhány diák csíkokra szabdalt újságpapírt turmixol: „újrapapírt” készít, mások háztartási hulladékot komposztálnak, egy újabb csoport megtervezi a jövő évszázad településrendszerét, társaik fogalmi és asszociációs térképet rajzolnak, a többiek pedig a Szilas-patak vizét elemzik: ökológiaóra van. A Szűcs Sándor Általános Iskola afféle „iskola a határon”. Egyik oldalról a Szilas-patak és a Farkaserdő, a másik irányban a Tungsram lakótelep határolja. Az itt tanuló gyerekek maguk is tanúi a természeti környezel visszaszorulásának és a lakóövezet szennyezésének. Fél évtizeddel ezelőtt az iskola tantestületének néhány tagja arra a következtetésre jutott, hogy a dolgokat meg lehet és meg kell változtatni. Megfelelő szakmai-pedagógiai program segítségével a környezeti nevelés valamennyi tantárgyban szerephez juthat. A kísérlet sikeréről több cikk és tanulmány is született. Napjainkban a fővárosi önkormányzat terveiben ez az iskola már speciális tanári továbbképző központként szerepel. Öt elhivatott pedagógus: Bihariné Holéczi Agnes (magyar-történelem), Budai RózSa (matematika-fizika), Gerőcsné Czeglédy Irén (biológia-kémia), Plu- hár Krisztina (tanító), Lévai András igazgató (földrajz-rajz) támogatásával és aktív részvételével a ’90- es évek elején kezdte meg az iskola specializációját. Első környezeti neveléssel foglalkozó pályázatuk a British Council felhívására született. Ennek eredményeként kerültek később Magyarország azon tíz oktatási intézménye közé, ahol kísérletképpen bevezették a dán környezetvédelmi oktatóanyag magyar változatát. (A tankönyvcsalád első köteteinek megjelenéséről az Újpest 1997/9. száma is hírt adott.) „Mit tudok én tenni?” A három kötetből álló sorozat - Belefulladunk a hulladékba?, Újrahasznosítás a lakóterületen, Környezet és fejlődés - valamennyi darabja jól illeszkedik a természetismeret, társadalomismeret, technika, biológia, kémia, földrajz, történelem tantárgyakhoz, illetve az osztályfőnöki órák anyagához. A tanárok munkáját segédkönyvek könnyítik meg. A hazánkban eddig előzmény nélküli programmal a környezeti szemléleten kívánnak változtatni. Tevékeny polgárok nevelése a cél, akik a probléma felmérése után nem azt kérdezik: „Miért nem csinálnak már valamit?”, hanem azt: „Mit tudok én tenni?” Amikor ökológia órán a 6. c diákjai mérésekkel kimutatták, hogy a Szilas-patak vize lúgos kémhatású, szúrós szagú és zavaros, Gerőcsné Czeglédy Irén feltette a kérdést, hogy mit kéne tenni? A gyerekek szerint szennyvíztisztítót kell építeni. A tanárnő tovább kérdezett: mit tegyünk, ha nincs pénz szennyvíztisztítóra? - Szereljenek fel szűrőt a mesterséges torkolatokhoz és telepítsenek köré növényeket, amelyek megtisztítják a vizet. Válaszuk elhangzása után a tanulók azt a feladatot kapták, hogy fogalmazzanak meg egy felhívást, amelyben felvázolják a gondot és a megoldási lehetőségeket. Lobbyzik az iskola A dán program - amelynek megismertétésére kerületen belül is szívesen és lelkesen vállalkoznak az iskola pedagógusai - kitűnő útmutató, de a „Szűcs” tanárai emellett számos egyéb eszközt és módszert is ki- dolgoztak-átvettek, hogy a környezeti kultúrát minél korábban és hatásosabban megismertessék a gyerekekkel. Nyolcadik számánál tart például a Zöldalma újság, amely Babos Márk 8. b osztályos tanuló fő- szerkesztésével a diákok írásait teszi közzé. Versben, mesében, viccben, rejtvényben és minden elképzelhető műfajban sorjáznak a beszámolók a környezetvédelemmel, állat- és növényvilággal, kirándulásokkal kapcsolatban. Hetente felcsendül az iskolai Körlánc rádió adása is, amely az aktuális teendőkről és programokról ad hírt. Immár hagyományosan minden tanévben megrendezik az úgynevezett témanapot, amelynek keretében az iskola valamennyi osztálya önálló munkamódszer segítségével a hulladékok és természetes anyagok társadalmi szerepét, jelenlétét vizsgálja. A tantestület felvette a kapcsolatot számos környezetvédő alapítvánnyal és intézménnyel. A gyerekek időről időre helyi megfigyelésekkel, kutatásokkal, mérésekkel járulnak hozzá más szervezetek vizsgálataihoz. Rendszeresen mérik az eső savasságát az Európai Levegőszennyeződési Projekt számára; az ELTE „ Varangy Akció" csoportját segítve számlálják és megfigyelik a Szilas-patak békáit; valamint a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom tagjaként csatlakoztak a Duna folyómegfigyelési programhoz. A pedagógusok környezetvédelmi szemléletváltoztató munkáját dicséri, hogy a Szűcs Sándor iskolában már a gyerekek is kitűnően lobbyznak a környék tisztaságának, rendezettségének érdekében. Az iskola tanulói álmukból felébresztve is tudják, hogy egy nagyobb család hetente mintegy 20 liter szemetet „termel”, sőt otthon ők magyarázzák el szüleiknek a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. Ökológiaórán gyakran előfordul, hogy a hazulról hozott szemeteszacskók tartalmát aszerint válogatják szét a nebulók, hogy melyek a szerves és melyek a szervetlen anyagok. Amit csak lehetséges, rögtön komposztálnak, majd hetek múlva megfigyelik, hogy az elásott hulladékok milyen ütemben szívódnak fel a termőtalajban. Tapasztalataik alapján maguk a gyerekek vették fel a hulladékgyűjtő-udvar létesítésének ötletét is. Az iskola biztosította a területet, és az önkormányzat segítségével sikerült olyan működtetőt találni, amelyik garantálni tudja az összegyűjtött hulladékok újrahasznosítását. A RÉM Kft. telephelye nem hasonlít a kétes tisztaságú papír- és fémátvevőhelyekhez. Patyolattisztaság uralkodik az udvaron, ahol műanyag konténerekben szelektíven gyűjtik az üveg-, alumínium-, vas- és fémhulladékot. A cég állandó munkatársa segít az otthonokban már kidobásra ítélt anyagok szétválogatásában, sőt kevéske pénz is jár annak, aki leadja az újra feldolgozható anyagokat. Mit hoz a jövő? Idén tavasszal Halász Zoltán 6. b osztályos tanuló levélben fordult az újpesti önkormányzat vezetőihez, hogy kerítés biztosításával segítsenek az iskola mellett megtisztított földterület körülhatárolásában. Növényekre és kerti szerszámokra a Budapest Bank Budapestért Alapítvány pályázatán nyerték a pénzt. Szeptember óta a hulladékudvar mögött, már frissen mázolt drótkerítés jelzi a továbblépést: elkészült az iskolakert, ahol a gyerekek bionövényeket termelnek. A kerti munkákat minden osztály maga végzi és természetesen ők szüretelhetik a termést is. A tervekből kifogyhatatlan pedagógusok előtt máris ott a következő megvalósítandó álom, amikor majd az akol, az istálló és a baromfiudvar körüli munkák színesítik az iskola amúgysem unalmas hétköznapi életét. Rojkó Annamária Készül az „újrapapír”. Csóka Beáta, Udvardy Csilla és Vadász Gabriella apróra szabdalt újságpapírt turmixol (A háttérben dr. Varga Lászlóné pedagógus) A Szilas-patak vize lúgos kámhatású, szúrós szagú és zavaros - vizsgálatuk eredményeként ezt állapította meg a 6. c kutatócsoportja: Mező Ferenc, Kocsis Zoltán, Lukács Gábor és Rontó Katalin (Fotók: Zalka István)