Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1997-09-19 / 19. szám

ÚJPEST 1997. szeptember 19. Ez aztán elismerés! Egy régi tanítványa azt mondta róla: csodálatos pe­dagógus. Úgy tudta átadni az anyagot, hogy érdeklő­dést keltett. Nem megtanulandó tárgynak érezték a történelmet és a földrajzot, hanem mint egy érdekes, izgalmas előadást, úgy várták az óráit. És még egy: minden körülmények között igazságos volt!... Bér Jenőné a Könyves Kálmán Gimnázium nyug­állományú tanára, de ma is tanít. Újpesti lakos. Vala­ha itt járt iskolába átellenben, a volt Kanizsai Do­rottya Lánygimnáziumba. - Nagyon kemény iskola volt - emlékszik, az 56 tanulóból, akik elsőbe beirat­koztak, 18 érettségizett. De aki végig bírta, az megta­nult tanulni. Mikor az egyetemet elvégezte, eredetileg a tanszé­ken maradt volna, aztán mégis máshogy alakult. Ma­ga választotta a Komjáth Aladár utcai fiúiskolát Új­pesten. Itt akart tanítani.- Az első év? Hát ugye nagyon fiatal voltam és még annál is fiatalabhnak látszottam. Úgy éreztem, ez a sok vad kamasz napok alatt ki fog készíteni. És az iskolaév végére mintaosztály lettek... Kilenc év után kerültem ide, a Könyvesbe. Kü­lönbség? Tatán csak annyi, hogy az eredményes munka itt jobban megfogható volt. Szinte minden osztályomból jelentkeztek az egyetemre földrajz vagy történelem szakra. És fel is vették őket! Persze nem mindenkiből lett tanár. Nagyon sok volt tanítvá­nyom ma neves közéleti személyiség. Székely Gábor rendező, Mészáros István parlamenti képviselő, Györgyi Árpád politikus. Malek Miklós zenész és hát még nagyon sokan mások... Sok-sok szép emléke van. Egyszer volt egy nagyon jó, összetartó osztály. Rendszeresen találkoztak.- A 25 éves találkozóra meghívtak engem is. De nem is jól mondom. A tanárok közül egyedül engem hívtak meg. Meglepődtem, zavarba jöttem, mérhetet­lenül örültem. Ez aztán elismerés a javából! A tanár és tanítványai kapcsolata; kerek egész. A gyerekek érdeklődése arra ösztönöz, hogy még többet, még érdekesebbet tudjak átadni. Mindig keresek vala­mit, a témához kapcsolódó érdekességet. Szoktam is mondani; amiről beszélek, az nincs a tankönyvben, de visszakérdezem, úgyhogy jó lesz, ha figyeltek... Fegyelmet tartani. Nem könnyű. Egyik eszköze, hogy az óra érdekes tegyen. De azért kell még hozzá valami más is. Emlékszem, egy ízben mentem a folyo­són, az egyik tanteremből éktelen zaj hallatszott. Gondoltam nincs bent a tanár, benyitottam. De bent volt. Próbálta túlkiabálni az osztályt. ... Egyszer egy nagyon kedves tanítványom, aki föld­rajz-történelem szakos tanárnak készült, megkérdez­te, mi a titka annak, hogy az ember fegyelmet tudjon tartani. Ennek nincs „receptje". Kedvenc példám az Ivan Rubov nevű híres állatidomár. Nem, semmi ido- mításról nincs szó! Ez az ember minden fegyelmező eszköz nélkül ment be a vadállatok közé. Se ostor, se bot, semmi. Csak a kezével intett, a szeme villanásá­val fegyelmezett. Kisugárzása volt. Azt gondolom, valami ilyen kisugárzása van az úgynevezett „elhiva­tott" pedagógusnak... Bér Jenőnének 4 fia van. Pedagógiával, zenével kapcsolatos pályát választottak. Nagyszerű gyerekek. Náluk csak az unokák nagyszerűbbek. Egy kedves élmény a közelmúltból:- Orsolya már 9 éves. Elmentünk a Városligetbe. Nézgelődés, séta után javasoltam, menjünk be a Me­zőgazdasági Múzeumba. Gondoltam, egy félórát ott is eltöltünk. Hát annyira tetszett a gyereknek, hogy több órát maradtunk! Minden érdekelte, mindenre rákér­dezett. És nekem olyan dolgok is eszembe jutottak, amire már régen nem is gondoltam. Például a selyem­hernyó-tenyésztés. Mikor én gyerek voltam, mondhat­ni hazafias tett volt a selyemhernyó-tenyésztés. Nagy skatulyákban tartottuk a hernyókat, szedtük az eperle­velet, amivel etetni kellett, aztán a hebábozódott her­nyókat, ha jól emlékszem, valahova beadtuk. Orsi nem győzött kérdezni. Miért? Minek? Mi célból? Él­ményekkel feltöltődve értünk haza. Orsi leült rajzolni. Tavat rajzolt hattyúkkal. És ráírta: „Csodálatos nap volt. Köszönöm" és a rajzot nekem adta. Ez aztán elismerés! Faragó Zsuzsa „Zöld környezetért” akció Az Újpesti Önkormányzat évek óta támogatja azon lakóközösségeket, akik saját erőből vállal­ják közvetlen lakókörnyezetük parkosítását, gondozását. Számtalan nagyon szép ház körüli kert jött így létre, sok közösség esetében nem pillanat­nyi fellángolás, hanem tartós munkálkodás eredményeként. Önkormányzatunk továbbra is felkarolja és támogatja az erre irányuló kezde­ményezéseket, megteremtve annak lehetősé­gét, hogy mind több lakóközösség gondozza, szépítse környezetét. Az akcióban részt vehetnek mindazon polgá­rok, lakóközösségek, civil szervezetek, akik a környezetükben lévő közterületen zöldfelületek kialakítását, gondozását, szépítését vállalják. Az akció keretében kizárólag természetben nyújtott támogatásra: termőföld, fűmag, növé­nyek, facsemeték, alapvető kertészeti eszközök biztosítására lehet pályázni. Minden pályázó, aki reális elképzelést nyújt be, támogatásban részesül. A rendelkezésre álló keret felosztásánál előnyben részesülnek azok, akik eddig is részt vállaltak környezetük szépíté­sében, akik új zöldterületek előkészítő munkáit már elvégezték, akik megállapodásban vállalják a zöldterület tartós fenntartását, gondozását. A vállalt feladatokat, a közterület pontos hatá­rait és a támogatási igényt tartalmazó pályáza­tokat 1997. szeptember 30-ig kérjük a Városü­zemeltetési Irodához benyújtani. Dr. Benkö László, alpolgármester MORZSÁK A MÚLTBÓL' ◄ t 110, 100 ÉS 90 ÉVES > HÍREK ÚJPEST L ÉLETÉBŐL- Lesz már tornyunk. Az újpesti római katolikus templom tornyának ügye már annyira haladt, hogy e napokban megkezdik az építést. A buzgó egy­házközségnek eddig 4-5 ezer forint áll a rendelke­zésére. amely összeghez gróf Károlyi Sándor egy­maga ezer forinttal járult. Ez adomány élénk tanú­bizonysága annak, hogy a hozzáférhetetlen főúr. mégsem hozzáférhetetlen, s a kérelemnek mégis csak megnyitja szívét. A torony összesen 6-7 ezer forintba fog kerülni, a még hiányzó összeget gyűj­tés útján szándékoznak összehozni: a torony égető szüksége Újpestnek, s mi reméljük és hisszük, hogy a felépítési költséghez valláskülönbség nél­kül mindenki szívesen hozzá fog járulni fillérjei­vel. (Újpesti ellenőr; Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap, 1887. szeptember 8.) * A „telefon hírmondó” Újpesten. A villamosság korszakában legszebb vívmány a telefon hírmondó, melynek úgy hasznos és szórakoztató voltáról mind­annyian már elég meggyőződést szereztünk, és így határtalan örömmel üdvözöljük a vállalat ama ha­tározatát, hogy ezen páratlan beszélő újságot Új­pestre is kiterjeszti. Hogy e szándék meg is valósul­jon. az már nwst tőlünk függ egyedül, s ha elég elő­fizető jelentkezik: akkor Újpest ismét egy óriási lé­péssel haladt előre a civilizáció tág mezején. (Társadalmi lapok; Újpest és környékének társa­dalmi és szépirodalmi folyóirata, 1897. szeptem­ber 17.) * Nem lesz többé hazárdjáték. Az Újpesti Köz- művelődési Kör fekete tábláján e héten szigorú rendelkezés látott napvilágot: a kör a tiltott sze­rencsejátékot helyiségeiből száműzte. Az Újpesti Közművelődési Kör nappal a világ legszolidabb helyisége. Munkájukban kifáradt kereskedők, hi­vatalnokok, ügyvédek, orvosok járnak oda újsá­got olvasni, a napi eseményeket egy csésze feke­te kávé mellett megbeszélni, s egy-egy úgyneve­zett „krajcáros” alsósparti céljából. Nem az igazi értelemben vett közművelődés ez sem. de kifogás alá nem eshetik. Ez a nappali kép az éj homályá­ban sötét kontúrokat vesz föl, s teljesen megválto­zik. Éjfélkor, a szellemek órájában a kör zöld asz­talát körülülő társaság szenvedélytől sápadt arc­cal egymás utolsó fillérig való kizsebelésére tör. Ámde az a tilalom ott a fekete táblán nagyon gyönge fegyver. Ha a kör vezetése a tilalomnak foganatot akar szerezni, kérje fel a rendőri hatósá­got, hogy kísérje figyelemmel éjszaka a kör helyi­ségeit, s hazárdjáték esetén lépjen közbe. Ez nem fog ártani a kör zárt jellegének, sőt egyenesen használni fog jó hírnevének. (Újpest; 1907. november 11.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom