Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-09-05 / 18. szám
1997. szeptember 5. ÚJPEST Premier után MENNYBŐL A... HULLA A városnapi rendezvények sorában augusztus 29-én este került sor Alfonso Paso Mennyből a... hulla című darabjának bemutatójára. A krimibe oltott vígjáték rendezője Radó Denise, a József Attila Színház tagja. A művésznő számára a rendezés kellemes kirándulást jelent a színészi pályáról, amelyhez természetesen továbbra is hűséges marad. A rendező Radó Denise különleges keresztnevét francia mostoha-nagymamájától örökölte, vezetéknevét pedig a legendás nagybácsi, Radó Vilmos tett országosan ismertté. De színész, sőt Kecskeméten, Egerben és Győrött színigazgató volt az édesapja, Radó László is, édesanyja, Almássy Gizi pedig vezető színésznő Békéscsabán és Győrött. Radó Denise tehát a színfalak között nőtt fel, kislányként a titkárnő fiókjában ücsörgött, s amikor arra került a sor, a családi hagyományok szinte kötelezték arra, hogy ő is a színi pályára lépjen. A tradíciók ellenére sem tárult fel előtte rögtön a Színház- és Filmművészeti Főiskola kapuja. A második kísérletet azonban már siker koronázta, így kezdhette meg tanulmányait többek között Pápai Erika, Borbély László és Kocsis Judit társaságában. A két osztályfőnök: Békés András és Iglódi István 1985-ben búcsúztatta az osztályt, amelynek tagjai közül többeknek a József Attila Színház kínált szerződést. Az angyalföldi társulat a sokoldalú művészek társulata. Radó Denise tizenkét éve hűséges tagja a színháznak, de gyakran hívják Győrbe, Pécsre, Békéscsabára és Egerbe is. A művésznő azt mondja „önvédelemből” nincsenek szerepálmai, mert ha a színész választ magának szerepet, gyakran kiderül, hogy a döntés tévedés volt. Zerkovitz Béla: Csókos asszony című operettjében éppoly szívesen játszott, mint Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom című drámájában. Néhány hónappal ezelőtt a művésznő másfajta szerepre készült: visszavonult a színpadtól, és 1996. december l-jén mama lett. Most - legalábbis otthon - Panna játssza a főszerepet. „A család, a gyerek a legfontosabb, a szakma csak mindezek után következik” - mondja a színésznő. Szeptemberből azonban visszatér színházába, ahol ismét láthatjuk két korábbi szerepében a Diákszerelem, valamint A Pál utcai fiúk című darabokban. _________A darab_________ A művésznővel az Újpest Színház városnapi premierje előtt beszélgettünk. • Sokak számára eleve „gyanús", ha egy színdarabot nem hivatásos rendező, hanem színész rendez. Ilyenkor egyesek a művészi hatást, mások a koncepciót kérik számon. Ön hogy vélekedik érről?- Meggyőződésem, hogy színész is rendezhet jól, sőt akár jobban is, mint egy rendező. A kollégák ismerik egymás egyéniségét, tulajdonságait, így az előadásokban nagyobb teret kaphat a játék. Amikor először vállaltam rendezést, megfogadtam magamnak, hogy kerülöm azokat a módszereket, amelyektől színészként magam is bezáródom. • Melyik darabhoz fűződik az első rendezése?- Az 1994/95-ös színházi évadban a Hárman a pádon című színdarabot rendeztem a József Attila Színházban. • Az Újpest Színház városnapi bemutatójára miért éppen Alfonso Paso darabját választotta?- Érdekes módon ezt az izgalmakkal teli komédiát eddig kizárólag Kaposváron „fedezték fel”. Újpesten már játszották a szerző Ön is lehet gyilkos című vígjátékát, amely egy éve a városnapi bemutatón, és azt követően is nagy sikert aratott. A spanyol szerző jó lehetőséget kínál a színészeknek, hiszen egy vérbő komédiában próbálhatják ki tehetségüket és játéktudásukat. Ebben a darabban nagyon pontosan kell együttjátszani: óriási szerepe van a színpadi „ki-be járkálásnak” és az időzített poénoknak. • Kaphatnánk némi „előzetest" a színdarabból?- Nem szeretném lelőni a poénokat, ezért a történetből csupán annyit árulok el, hogy egy gazdag madridi ügyvédházaspár valamint barátjuk, közös karácsonyi vacsorára készül. Amikor kilépnek a lakásból, váratlan események sora kezdődik el... • Milyen szempontok vezérelték a színészválasztás során és kik játsszák a darabot?- Említettem, hogy jól együttműködő csapatra van szükség, ezért már a darab olvasásakor azokra a kollégáimra gondoltam, akik a civil életben is jól megértik egymást, kitűnő színészek és - nem utolsó sorban — akiket szeretek. A Mennyből a... hulla szereplői: Fehér Anna, Román Judit, Csonka András, Besenczy Árpád, Zalán János, Vizy György, Bessenyei Emma és Juhász György. • Az augusztus 29-i premier után lesznek-e további előadások?- Igen, az őszi színházi szezontól az Újpest Színház Tavasz utcai színpadán játsszák majd Alfonso Paso komédiáját. Véleményem szerint telt ház előtt... Rojkó Annamária „Meggyőződésem, hogy színész is rendezhet jól, sőt akár jobban is, mint egy rendező” - mondja Radó Denise (Fotó: Zalka István) MORZSÁK A MÚLTBÓL' 110, 100 ÉS 90 ÉVES HÍREK ÚJPEST ÉLETÉBŐL Újpest és a rendőrség. A Gcliért hegy ősboszorkánya fölébredt százados álmából, megörült az óriás haladásnak, s hogy maga is hozzájáruljon valami eszmével a legifjabb világváros: Budapest emelkedéséhez, megjelent Újpest községházában s elkiáltotta, hogy: „csatoltassék Újpest rendőrileg a fővároshoz”. Újpest községházában azonban édesebb és mélyebb néha az álom, mint odafent a Gellért hegyen. A községi testület tagjai érezték ugyan a lidércnyomást, de - aludtak tovább. A boszorkány erre berontott egyenesen a főváros atyái közé s ott követelte, hogy „csatoltassék Újpest rendőrileg a fővároshoz”, és hogy a szava nyomatékosabb legyen, rábeszélte a kispestieket is, hogy támogassák. Megtették, de még eddig nem mozdult senki. „De fog! - kiáltja a boszorkány. - A törvényjavaslat már kész, ott fekszik a belügyminiszter asztalán!” (Újpesti ellenőr: Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap. 1887. szeptember 1.) * A főváros érdeklődése legelsősorban Újpest felé fordult, amelynek szinte teljesen afőváívshoz simuló földrajzi fekvése, egészséges levegője, jó ivóvize, a közvetlen szomszédságában elterülő erdőség első perctől fogva megadta a jogcímet arra, hogy elsőrendű nyaraló-, üdülő- és letelepedőhellyé váljék. Természetes, hogy ilyen kedvező körülmények között Újpestnek elsősor- ban azzal kellene saját érdekében a nyaralni és az itt végleg megtelepedni szándékozókat magához édesgetni, hogy kellő mennyiségű és e kívánalomnak megfelelő lakásokról gondoskodjék. Ez irányban azonban sajnos Újpest eddigelé még nem találta meg a helyes ösvényt. Az építkezések mennyiségét illetőleg ugyan a város igen örvendetesen halad, de nézetem szerint nem rendes irányban. Lépten-nyomon toldaléképítkezésekre akadunk. A telket mituljohban beépítik úgy, hogy sok háznál már alig van udvar; a jókat, kerteket kiirtják, csak hogy az ingatlan többet jövedelmezzen, mert hiszen a bérházak építése csak e célt szolgálja. (Társadalmi lapok: Újpest és környékének társadalmi és szépirodalmi folyóirata, 1897. szeptember 10.) * A gseft [üzletelés] az iskolában. Az újpesti papír- és kézimunkaáru-kercskedők egy küldöttsége panaszt tett a kultuszminiszternél, hogy az újpesti polgári leányiskolában botrányos gseftelések történnek. Az igazgató és egy tanítónő előnyben részesítenek egy papírkereskedőt és egy kézimunka-kereskedőt. Ügy intézik a dolgot, hogy csak azokon a helyeken vásárolhatnak a tanulók. Ez az állapot az iskolai erkölcsök szomorú züllését mutatja. Eltekintve a kereskedők anyagi érdekeitől, az iskola és a tanulók erkölcsi érdekei szükségessé teszik, hogy az ügyben haladéktalanul intézkedés történjék. (Újpest, 1907. augusztus 4.)
