Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1997-07-11 / 14. szám

1997. július 11. r> „Az ember tudatosan rohan a veszélybe...” Interjú Unger Béla (újpesti) kaszkadőrrel Buknak lóval és motorral, zuhannak toronyból, hídról, vívnak, verekszenek, égnek, életveszélyes játékokat űznek, arcuk mégis legtöbbször ismeretlen marad a né­ző előtt. Legfeljebb nevükkel találkozunk egy-egy film gyorsan lefutó stáblistáján. Sikeres akcióiknak sztárok s a Fdmes kollégák tapsolnak. Ok a kaszkadőrök. Un­ger Béla az Európa Kaszkadőr Liga (Europe Stunt League, Hungary) titkára, kaszkadőr-koordinátor. Negyvenhárom éves, fe­leségével és két kislá­nyával Káposztásme- gyeren él. Szakmai múlt­ja alapján sztárolhatná magát, mégsem teszi. A látszólag mogorva külső szerény, rokonszenves embert takar. 1976-ban öttusázóként lett kaszka­dőr. Első szereplése a Sándor Mátyásban volt. Amikor arról kérdezem, minek is érzi azt, amit csinál, sok minden szóba kerül. Szerénytelenség nélkül nevezi hivatását életformának, elhivatottságnak, művészetnek, szakmunkának, sportnak, őrültségnek. Néhány forgatá­son volt szerencsém jelen lenni, igazat adok neki. Nincs olyan végtagja, amely ne törött volna el többször is. A zúzódások, ficamok száma megszám­lálhatatlan, szinte egyik sem múlt el nyomtalanul. Egy tornatermi edzés alkalmával olyan agyrázkódást kapott, hogy szaglását is elveszítette. Mégis folytatja. Az elmúlt őszön a fóti filmgyárban a Notre Dame-i toronyőr amerikai-kanadai adaptációjának forgatásán találkoztunk. Béla egy 20 méteres toronyból ugrott le egy karvastagságú kötélbe kapaszkodva, s amikor 5 percnyi ingázás után földet ért, szerettem volna megin­terjúvolni. Régi barátságunk ellenére (emiatt tegeződünk a későbbiekben) nem vállalta, mert az akció túlságosan megviselte a gyomrát... (Van, akinek 20 méteres magas­ságból nemhogy ugrani, lenézni is komoly feladat. A kaszkadőr is ember.) Aztán jött egy nemzetközi produk­ció, a Hongkongi torpedó forgatása... A most következő interjú a kaszkadőrök életébe nyújt bepillantást. • Milyen nagyobb filmekben dolgoztatok az utób­bi években?- A csapattal részt vettünk a Honfoglalás című filmben, ahol Franco Nero dublőré voltam. Hozzáte­szem, a filmben szereplő lovak is a csapatunk által neveltek voltak. Továbbra is folytatjuk a „Kisváros" felvételeit. Szerencsére igen nézett produkció, így fo­lyamatos munkával lát el bennünket. Itt nemcsak kaszkadőr, hanem koordinátor is vagyok. Nemrég jött a már említett hongkongi produkció, amely kicsit fel­forgatta Budapest közlekedési rendjét, hiszen a Lánc­hidat egy egész napra lezárták. • Több külföldi kaszkadőr is szerepelt a filmben. Milyen volt a kapcsolatotok?- Úgy jöttek a kollégák, hogy sok dublőrt, kaszka­dőrt hoztak, de bizonyos speciális munkákat, a veszé­lyesebb jeleneteket mi végeztük el. A kapcsolat kö­zöttünk jó volt, hiszen a feladatok előre meghatáro­zottak voltak, s célszerű volt, hogy segítsük egymást. A hongkongiak rettentő munkaszeretőek; ugyanúgy vigyáztunk egymásra, mint bármelyik más produk­cióban. Legfeljebb a tempó, az allűrök hiánya volt szokatlan. Ok kevésbé affektálók, a hollywoodi mód­szerekhez, de még a budapestiekhez képest is túlsá­gosan puritánok, gyorsak, célratörőek. • Volt egy jeleneted, amikor egy felrobbant, égő autóból kellett kijönnöd. Az akció után, annak elle­nére, hogy a szakmabeliek megtapsoltak, azt mond­tad, nem igazán vagy megelégedve. Miért?-Igen. Volt egy helyzet, amellyel sem mi kaszkadő­rök, sem a pirotechnikusok nem számoltunk. Nevezete­8 ... ~ se n az, hogy egy elég szűk bőrkabátban kellett égnem. Ez a bőr nagyon komolyan átvitte a hőt a ruhán keresz­tül, úgyhogy mind a két karom eléggé megsült, nem a lángtól, hanem a hőtől. (Mint később kiderült, a sérülé­sek másodfoknak voltak...) De nem ezért érzem siker­telennek, hiszen az ember erre számít, hanem azért, mert nem égett annyira, amennyire én szerettem volna, de hát erről már nem én tehettem. Amikor a kaszkadőr ott áll beöltözve, az akcióra várva, már nincs befolyása a továbbiakra. Itt a kollégák talán túlzott óvatosságból nem kentek be eléggé a gyújtóanyaggal, s emiatt égtem kevésbé, mint amire számítottam. • Megkérlek, kicsit avasd be az olvasókat, hogyan ké­szülsz fel egy ilyen jelenetre. Amikor megjelentél az ak­ció előtt beöltözve, legalább 40 kilóval tűntél többnek, mint amilyen az életben vagy. Mit viseltek ilyenkor?- Legalulra az ember a saját civil ruháit veszi fel: harisnyanadrágot, jégerfelsőt, trikót. Különböző olyan ruhadarabokat használok (talán babonából), amelyek már ezelőtt 10 évvel is rajtam voltak, amikor égtem, s amelyek nem lehetnek műszálasak. 4-5 réteg ilyen ruhanemű után jön 2 réteg úgynevezett Nomex ruha, amely tűzálló, ezután veszi fel az ember a „ját­szó” ruhát. Ezt kenik be a pirotechnikus kollégák egy speciális masszával, amely látványosan, pirosán ég. • Hogyan lélegzet?-Amikor az ember ég, akkor már nem vesz levegőt. Előtte vesz egy nagyot, meg utána, amikor oltják, de közben nem. Van rajtunk egy oxigénpalack, amely 2,5- 3 percre elegendő levegőt ad. De mint említettem, ezt az akció előtt s után vesszük igénybe. Amikor először égtem, majdnem elájultam. Másodszor el is ájultam, mert beszívtam az oltóanyagot, most pedig megégtem. Minden alkalommal megtanulunk valamit újat. Most például azt, hogy a bőrruhát lehetőleg hagyjuk ki a jel­mezből, mert túl jól vezeti a hőt. Remélem, a három­századik égésnél már minden rendben lesz... • Megfigyeltem, hogy amikor égtél, pontosan ugyanazokat a mozdulatokat csináltad, mint a próbán, s kollégáid is pl. a „motoros bukást", ha kellett, három- szor-négyszer ismételték meg ugyanúgy, szinte centimé­terről centiméterre. Ez szerencse vagy természetes rutin?- Ez abszolút rutin. Itt profi kaszkadőrök dolgoznak, akik veszélyben is pontosan hajtják végre a feladatot, hiszen ez a dolguk. A rendező elmondja az utasításait, s azt maradéktalanul végrehajtjuk. Legfeljebb hozzáte­szünk egy kicsit. Itt például az égésnél én még „belepö­rögtem” egyet, hogy látványosabb legyen a jelenet... 9 Amikor egy-egy ilyen munkára elindulsz, mit ér­zel? Gondolsz-e a családodra? Félsz-e?- Erre az égésre már jó másfél héttel korábban kezdtem el készülni, elsősorban „agyilag”. Az előtte lévő 3-4 napban már görcs van az ember gyomrában. Egyet tehet - koncentrál. Általában a kaszkadőrmu­tatványok legnehezebb része a pszichikai felkészülés. Valószínűleg sok fiatalember bukott már motorral, s szerencsés esetben felállt, leporolta magát, tovább­ment. De amikor nekünk 40-50 km/ó sebességgel adott pillanatban, adott helyre kell bukni, arra elég nehéz felkészülni. Végül is az ember tudatosan megy, rohan a veszélybe. Nem lehet előre tudni - a rutin el­lenére sem -, hogyan jövünk ki belőle. Hogy mit szól a család? Már megszokták. A lányaim ugyan még nem tudják átérezni, hogy ez egy veszélyes tevékeny­ség, de rettentő büszkék arra, hogy az apjuk kaszka­dőr. Amikor a társaimmal - akikkel egyébként telje­sen bensőséges, családi a kapcsolatunk - a munkáról beszélgetünk, a halál nem nagyon kerül szóba. Ami­kor a veszélyre gondolunk s esetleg beszélünk is ró­la, nem a halál az, ami foglalkoztat. A legrosszabb, ami érhet bennünket, egy olyan baleset, mint ami pél­dául a híres színészt, Christopher Reeve-et érte, hogy megbénulunk, magatehetetlenekké válunk. Ilyenkor Unger Béla csapatával számos hazai és külföldi film Európa leghíresebb lovas fesztiváljain, mint az Equi gart), a Holland Királyi Lovasfesztivál (Hága). Nyugat-Európa valamennyi országában lovas show-t várjátékokon lovagai tornával, a magyar huszár- és c olyan világhírű színészekkel és rendezőkkel dolgozta negger. Jeremy Irons, Franco Nero, Gérard Dépardie hány a legismertebb produkciók közül: Escape to Vic (1984), Anna Karenina (1984), Lionheart (1986), Len (1987), Colonel Redl (1988), Murder Among US -T Red Heat (1989), The Threepenny Opera (1989), Kit Gravy Train (1991), Forgotten Prisoners The Amnest; carade (1992), Charlemagne (1993), Brother Cadfael The Hunchback of Notre Dame (1996). Tir (1985), C ienberg (1989). Daughter of Darkness (1990), Ashent az ember akaratlanul is az eutanáziára gondol. Lesz-e olyan családtag, barát, aki megszabadít a gyötrelem­től? * • Egy béna embernek is vannak értékes gondola­tai, tapasztalata, amit a gyerekeivel megoszthat...- Persze. De én nem tudnék így élni. • Beszéljünk másról! Milyen érzés világsztárok­kal dolgozni? Milyenek ők munka közben?- A forgatások általában igen feszített tempóban folynak. Nem nagyon van idő beszélgetésre, szórako­zásra. Talán Depardieu volt az, akivel a munkán kívül Lakkozó Utcai Általános Iskolának „született" - utaly színhelyére s ma már fennállásának tizedik észtén posztásmegyeri, időközben Szőnyi István festőművés tézniény. A tizedik születésnapot két napon át ünnepe nárok nagy örömére június 11—12-én. Felvételeink az adnak ízelítőt. (I A színpad két oldalán...

Next

/
Oldalképek
Tartalom