Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-27 / 13. szám
A Károlyi család eredete - III. rész Három Károlyi egy században A Rákóczi-felkelés utáni korszakot a magyar történetírás és közfelfogás egy időben a „nemzetietlenség százada”-ként határozta meg. Bár bizonyos kuruc és protestáns hagyományok felől találónak látszik ez a megállapítás, a XVIII. században mégsem csupán a magyarság nemzeti érzelmeitől való megfosztás zajlott, netalán nemzetközi összeesküvés következtében, hanem, a török birodalom délre szorulásával, a korábbi századokénál nyugalmasabb korszakban, megkezdődhetett az ország gazdaságának regenerálása, a felzárkózás kísérlete. Újkori történelmünk első modernizációját elősegítette az is, hogy az osztrák és a magyar arisztokrácia felfogásában egyaránt tért nyert a konfrontációval szemben a megegyezés, saját politikai és gazdasági helyzetünk megszilárdításának vágya. A béke, a gazdasági fejlődés Magyarország gyarapodását és kulturális szintjének lassú emelkedését hozta meg; természetesen nem mindenkinek és a Habsburg Birodalmon belül, ami újabb ellentmondások létrejöttét teremtette meg -, ezek egy század múlva vezettek feloldhatatlan ellentétekbe. Hogy a gazdasági s az ezt követő kulturális felemelkedésből nem részesülhetett mindenki, az nyilvánvaló, de nem érdemes későbbi korok, vagy jelenünk követelményeit számon kérni, inkább örömmel nyugtázni kell, hogy ebben az időszakban a korábbinál sokkal több lehetőség adódott az emberi életre. Senki sem él örökké, s rövidre szabott idejét nem mindegy, hogyan tölti el: értelmet csupán a kultúra adhat neki, éppen ezért meg kell becsülni mindent és mindenkit, aki ennek előmozdításán fáradozott s fáradozik. A Károlyiak XVIII. századi története is alátámasztja a fentieket. Életük középpontjában a haza szolgálata, a hit fenntartása és evvel párhuzamosan a műveltség terjesztése állt - azon feltételek mellett, melyek számukra lehetőséget nyújtottak erre. Károlyi Sándor fia. Károlyi Ferenc (1705-1758) gondos nevelésben részesült, bár születésekor még javában tartott a Rákóczi-felkelés. A szatmári béke után azonban huzamosan apja közelében maradt, aki gyermekét 1712-ben elvitte a pozsonyi diétára, hogy ismerkedjen meg a közszolgálattal. Míg Károlyi Sándor az országgyűlésben tárgyalt a teendőkről, fia a nagyszombati egyetemen elkezdte tanulmányait. Károlyi Ferencet 1721-ben Szatmár vármegye főispánjává nevezték ki, iskoláit ezután Nagykárolyban folytatta: a piaristáktól MAGYARORSZAG’ versekben-való RÖVID LE-I RASA, mbczsbt ZANATHI MIHÁLY NEVEDÉKBNY IF j ATS KA KÍfiNtJUÁftA. SZ.NÉMETI PAP ISTVÁN. Renábtn íieáiit » mott Im- cióflór ki adott. A’ FELSŐBBEKNEK BNOtDElMBKBÖL, NAGY KAROLYBA-N. A’M.N.KanouG»6r, KAROL!FERENTZUR i Exedlemiiíja. Privílcgiálc Typoj>raphi5jJban; . NroUTATrATOTT Sí,N.PAP ISTVÁN ő BIRO MIHÁLY Typographatok által' ljj6. E&taidSkn, bölcseletet tanult. 1726-ban feleségül vette Csáky Krisztinát, aki az emigrált Csáky Mihály kuruc tábornok leánya volt. Az 1730-as évek végén Károlyi Ferenc az apja által fölszerelt lovasezred tulajdonosa lett s több hadjáratban vett részt, lovassági tábornok, altábornagy, majd a Tiszán inneni részek főparancsnoka lett. Katonai pályájának legmagasabb állomását 1748-ban érte el, amikor Mária Terézia összes lovasezredének vezetője lett. Emellett azonban a polgári életben is előrehaladt, a hétszemélyes tábla közbírája volt, a császári udvarban pedig valóságos belső titkos tanácsos és fő- asztalmesteri kinevezés birtokosa lett. Közpályája mellett nagy gondot fordított birtokaira is, a török által elpusztított Nyíregyházát például ő telepítette újra. Mivel a budai és kassai nyomdák Szatmártól messze voltak, az 1750-es évek közepén NagykáA- SZENT BIBLIÁBAN LEVÓ HISTÓRIÁK, Tanúlásának igen könyö. MÓDJA, A* Közönséges ’s Nerezetefebb KONCILIOMOK; S'O Teflarocmomban Ercfnelsíeck HISTÓRIÁJÁNAK rövid G. KAROLYI F E R E N C Z uralkodó FELSÉGEINK LOVAS HADFINAK GENE RALISSÁ. Bizonyos Franczia Könyvecskéből hoft&aj és fulyo« brtegtíftcbfn kendi mukcí. ga ’s nyavalyija enyhítőéin, ídes Nemzete hali. ■líra Magyaról fordítót, ’s maga tulajdon Typo. grjphiijiban, ugyan maga költségével kő is ____ Nyomtattatom r f ft/ilihtí mgestilmtHt. *" NAGY karolyban. Sz. NiMerin P«r Ijtváii Typography által J7S 3- Lfetcndóbeii. rolyban nyomdát alapított, ahol a gazdasági iratoktól a tudományos művekig különböző kiadványok készültek. Károlyi Ferenc fia, Károlyi Antal (1732-1791) szintén katonaként kezdte: őrnagy volt apja lovasezredében, majd Esterházy József gyalogezredében szolgált s egy ütközetben súlyosan meg is sebesült. 1757-ben feleségül vette báró Harrucken Jozefát, akivel hozományul hatalmas birtokokat kapott Békés és Csongrád megyékben, evvel ő lett a családi vagyon legnagyobb gyarapítója. Örökölt vagyonát is jól kamatoztatta és számára fontos célok szolgálatába állította. Pénzt adományozott várak és erődítmények kijavítására, a pozsonyi nemesiskolára, a porosz háború kitörésekor pedig száz huszár felszerelését fizette ki. Terményeivel segítette a nagybányai bányahivatalt, részt vett a Tisza és északi mellékfolyóinak szabályozásában s lecsa- poltatta az ecsedi lápot. Iskolákat, templomokat építtetett, szegény tanulókat segített, tudósokat pártolt, öt évig a nagyváradi és az ungvári kerületi iskolák főigazgatója volt. Az ő élete alatt érte el fénykorát a nagykárolyi nyomda, ebben az időben többek között bibliai tárgyú műveket, egészségmegőrző könyvet, Arisztotelész, Pha- erdrus műveit, bukolikus énekeket, alkalmi kiadványokat, Révai Miklós és Hannulik József munkáit, a magyarországi gyógyvizek ismertetőjét adták ki. Károlyi Antalt is elismerte a bécsi udvar, fővezért helyettes, valóságos belső titkos tanácsos, királyi főasztalnokmester, a bécsi magyar testőrség kapitánya és táborszernagy lett, az aranygyapjas rend vitézeként halt meg. A család e századi utolsó tagja, Károlyi József (1768-1803) rövid életű volt. Mária Terézia még gyermekkorában kinevezte Békás vármegye adminisztrátorává. Alsóbb iskoláit Vácott, jogi tanulmányait pedig Pesten és Bécsben végezte el. 1789-ben királyi kamarás lett s a Helytartó Tanács titoknoka. II. József halála után ő vezette a Szatmár megyei bandériumot Bécsbe. 1794-ben beiktatták Szatmár megye főispáni székébe, egy évvel később ő irányította a megye nemesi felkelő seregét, a napóleoni háborúk idején pedig öt megye felkelő nemes seregének parancsolt. Saját költségén 555 újoncot állított s a hadikiadásokra 124 000 forintot küldött a hadseregnek. Sokat áldozott egyházi iskolákra és tanítókra: a poroszlói, nagymajtényi templomot ő emeltette; a nagykárolyi kastélyt pedig teljesen átépíttette. Itt az ízlésváltozás a kertben is tetten érhető volt: a korábban francia stílusú növényzetet ugyanis angolkertté alakíttatta. Halála nem mentes némi rejtélytől: gyors lefolyású, de tudatvesztéssel nem járó oka volt. Halotti beszéde „véletlen halált” említ, melynek oka betegség lett volna. Gyermekeinek nevelője azonban latin nyelvű feljegyzéseiben megnevezi a valódi okot: duel- lum, azaz párbaj. Közelebbit tudni erről jelenleg nem lehet. Míg az előző évtizedekben a Károlyi családot sokszor fenyegette a megszakadás veszélye. Károlyi Józsefnek három fia és három lánya volt. Halála előtt tett végrendeletében feleségének meghagyta, hogy gyermekeit Magyarországon, magyar szellemben nevelje fel. A nemzetietlennek tartott időszak végén az élet visszakapcsolódott a szülőföldhöz, melytől valójában sohasem szakadt el. A három fiú életét a következő fejezetekben fogjuk megismerni. 4 Két címlap a nagykárolyi nyomda kiadványaiból Buda Attila (Folytatjuk)
