Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-24 / 2. szám
„JÁTSZANI IS ENGEDD r Fejlesztési program a játszóterekért Budapest Főváros Önkormányzata egy esztendővel ezelőtt hirdette meg a játszóterek megújítására, új pihenőparkok létesítésére ösztönző „Játszani is engedd!” című programot. A kezdeményezéshez több kerület - közöttük Újpest is - csatlakozott. Az elmúlt év eredmény eiről, a következő időszak terveiről, valamint a játszótértervezés műhelytitkairól városvezetők, gazdasági szakemberek, formatervezők, néprajzkutatók, művelődéstörténészek, pszichológusok, pedagógusok, építész- és kertészmérnökök tartottak egész napos konferenciát. A program egyik elindítója és gazdasági menedzsere Vajda Pál főpolgármester-helyettes. Munkatársunk, az egykori újpesti gazdasági alpolgármesterhez, az Újpesthez ma is kötődő városvezetőhöz intézte kérdéseit. Vajda Pál főpolgármester-helyettes (Fotó: archív) • A főváros számos megoldásra váró problémája közül miért éppen a játszóterek megújítását, fejlesztését érezte aktuálisnak?- Az utóbbi évek gazdasági, társadalmi átalakulásában a felnőtt társadalom zak- latottabbá vált. A napi gondokkal, boldogulásukkal ma sokszor többet törődnek az emberek, mint a gyermekek jövőjével. A jövedelemdifferenciálódás miatt • Mennyire elégedett Újpest játszótereivel? — Gyermekkoromban a Szí/as-patak partján laktam és tudom, hogy nincs jobb mászóka, mint a patakparti diófa. Nekem ez a környezet a világ legjobb játszótere volt. Nagy örömömre szolgált azonban, hogy az újpesti önkormányzat az elmúlt időszakban három játszóteret is épített: kettőt Káposztásmegyere.n, egyet pedig a Nyár utca környezetében. Mindhárom játszótér nagyon népszerű. Megfigyelhető, hogy ha a gyerekek élvezik a játszótér adta lehetőségeket, akkor megnő a parkok láA legújabb játszótér Káposztásmegyeren, a Park óvoda szomszédságában, amellyel a főpolgármester-helyettes is elégedett. A gyermekek (és a szülők) a káposztásmegyeri kölvökkavalkád eseményeként vehették birtokba a tavalyi gyermeknapon (Fotó: Zalka István) togatottsága. A következő években még több igényes játszótér kellene, mert bár nagyon fontos a gyerekek korszerű ismeretekre oktatása - amelynek része a számítógép virtuális világa -, de legalább annyira fontos a valóság, a környezet megismerése; ebben segíthetnek a játszóterek. R. A. Parkolókról, az eltelt esztendőről Budapest közparkjainak állapota már nemcsak a gyermekek, illetve az emberi környezet ügye, hanem szociálpolitikai kérdés is. A budapesti háztartásoknak mintegy 15%-a a mindennapi létért küzd; ezeknek a családoknak nincs módjuk üdülésre, nyaralásra. A fővárosi önkormányzat kulturált közparkok. pihenőhelyek létesítésével próbál enyhíteni a gondokon. A játszóterek a városi környezetben a gyermekek személyiségfejlesztése szempontjából is igen fontosak. A millecentenárium évében meghirdettük a „Játszani is engedd!’’ programot, amelynek keretében a főváros saját parkjaiban eddig három új játszóteret épített. Bár ezek a játszóterek természetes anyagokból készültek-épültek és állagmegóvásukra az átlagosnál több pénzt kell fordítani, de a gyerekektől nem szabad óvni a játékokat. Szeretném, ha ezekre a terekre nem tennék ki a „Fűre lépni tilos!" táblát. A vandalizmust azonban el kívánjuk kerülni, ezért a tereket bekerítettük, éjszakára bezárjuk a kapukat, nappalra pedig felügyeletet biztosítottunk. • Mekkora összeget fordít a főváros a játszótérprogram folytatására? — Az utóbbi két esztendőben javult Budapest gazdasági „mozgástere”, ezért lényegesen több pénzt tudtunk a környezetre fordítani. Az 5,1 millió négyzetméter közpark fenntartására mintegy 650 millió forintot költöttünk. A játszótér-rekonstrukcióra közel 80 milliót áldoztunk. Mivel a kezdeményezést a helyi önkormányzatok is fölkarolták, a főváros egészének vonatkozásában ez az összeg lényegesen nagyobb. 1997-ben a zöld területek, illetve parkok felújítására a költségvetésben 300 millió forintot terveztünk. Úgy gondolom, az anyagi alapjai megvannak, hogy a program tovább folytatódjon. Ülést tartott január 15-én a káposztásmegyeri részönkormányzat, melyet Mészáros Ferenc elöljáró nyitott meg a jelenlévők köszöntésével és a napirend ismertetésével, melyek közül elsőként az őrzött parkolókra vonatkozó területfelhasználási szerződéstervezeteket vitatta meg a testület. A téma előadója Pákozdi Kálmán, az ÚVRT vezérigazgatója, tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a részletes rendezési tervben szereplő 6 zárt, őrzött parkoló létesítése kijelölt terület, vállalkozói alapon történő hasznosítására még 1996 nyarán írtak ki pályázatot, melyet a helyi és az országos sajtóban tettek közzé. A pályázatokat elbíráló szakemberek két pályamunkát fogadtak el, melyek közül az egyik a Külső Szilágyi út és szervizútja közötti, a Járműtelep utca és a Bőröndös utca közötti, a másik pedig a Külső Szilágyi út és szervizútja között, a Bőröndös utca és Kordován tér közötti területet kívánta hasznosítani. A nyerteseknek októberben küldték ki a szerződéstervezetet, s mint arról már beszámoltunk, az egyik pályázó már ezt követően, de a megfelelő engedélyek nélkül kezdett építkezni. Az építkezést akkor leállították, s mivel a részönkormányzat a pályázatok megvitatásában nem vett részt, ezért kerültek most ide a szerződéstervezetek megvitatásra. A testületi tagok véleménye megoszlott a parkolók létesítésével kapcsolatban. Dr. Balta Sándor a várható zajártalom, környezet- szennyezés miatt fejezte ki aggodalmát. Kiss Sándor szerint nem tisztázott, lesz-e igénye a lakosoknak a fizető parkolókra? Nem tudni, milyen közlekedési, parkolási változásokat hoz a jelenlegi parkolók lezárása. Az ott élők már év végén tiltakoztak, mivel a bekerített terület a lakóházak és buszmegállók között megakadályozza a gyalogosforgalmat. Majzik Ferencné, Borbély Imre és Boruzs András a parkolók létesítése mellett tették le voksukat. Szerintük nagy az igény erre, enyhülnének a lakótelepen a parkolási gondok, a tervek a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően készültek, s a tehergépkocsik parkolási gondjai is megszűnnének. Pákozdi úr elmondta, szerinte is nagy az igény az őrzött parkolókra. A XIII. kerületben is létesítettek ilyeneket, s ott 3-4 hónapot is várni kell, hogy valaki helyet kapjon. A testület végül Kiss Sándor határozati javaslatára azt a döntést hozta, hogy a Külső Szilágyi út és szervizútja között, a Járműtelep utca és Bőröndös utca közötti területre kötendő szerződés aláírását javasolja, míg a másik terület hasznosítását a villamosvonal megépítése után javasolják. Ezt követően került sor a 2. napirendi pont tárgyalására, mely Mészáros Ferenc elöljáró beszámolója volt a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat eddigi működéséről, és javaslatot tartalmazott a további feladatokra. A testületi tagok az írásos beszámolót kimerítőnek, megfelelőnek tartották, s hozzászólásaikban a problémák megoldását szorgalmazták. Nem működik megfelelően az információáramlás a bizottságok, a hivatal és a részönkormányzat között. (Folytatás a 7. oldalon) 3
