Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1997-05-16 / 10. szám

* í iban...” A 14-es villamosról... Tizenkettedik napirendi pontként - dr. Derce Tamás polgár- mester előterjesztésében - a 14-es villamos Káposztásme- gyeren lévő szakaszának meghosszabbítására tett javaslatot tárgyalták a képviselők, hajnalba nyúlóan, több mint négy órán keresztül, majd délután 13 órától folytatólag... Ez idő alatt sokan és sokféle nézőpontból közelítették meg a témát, két önkormányzati képviselő úgy fogalmazott, mély­pontra jutott az önkormányzat. Mi mindenről esett szó? Első­ként arról az aláírásgyűjtő akcióról, melyet három káposztás­megyeri egyéni választókerületben megválasztott képviselő indított el. A Majzik Ferencné, Kiss Sándor, valamint Mészá­ros Ferenc által aláírt felhívásra 3728 aláírás került, melyet dr. Derce Tamás polgármesternek adtak át az ülés elején. Hock Zoltán az MDF frakcióvezetője tizenhat, polgári ol­dalon politizáló képviselő aláírásával adta át azt az ívet, amelyen a villamos nyomvonalának meghosszabbítását szor­galmazzák. Ám mielőtt ezt megtette volna, megosztotta gon­dolatait képviselőtársaival. Többek között arról, hogy vegyes érzelmekkel élte át az aláírásgyűjtést. Utalt arra, április 15- én a képviselő-testület valamennyi politikai párt által támo­gatva levette a rendkívüli ülés napirendjéről a 14-es villamos meghosszabbításának témáját. Ezt az MSZP-frakció is támo­gatta, ugyanakkor a három önkormányzati képviselő már tu­dott az aláírásgyűjtésről, hiszen másnap már találkoztak alá­írásgyűjtő ívekkel. A három képviselőhöz intézve a szót, hangsúlyozta, hogy a képviselő-testület soha nem nyilatkoz­tatta ki, hogy nem kívánja a 14-es villamospálya meg­hosszabbítását, ezért úgy vélte: az aláírásgyűjtés nem politi­kai kultúrához illő volt, s utalt arra is, hogy a képviselő-tes­tületnek tulajdonképpen csak most, ezen az ülésen van lehe­tősége, hogy a villamos ügyéről érdemben tárgyaljon. Dr. Derce Tamás polgármester itt tért vissza arra a kérdés- csoportra, amelyet az előző ülésen Egerszegi Krisztina tett fel neki, az Óceán Televízióban elhangzott, és a 14-es villamossal kapcsolatos nyilatkozata nyomán. A polgármester úr megem­lítette, ugyan a képviselő asszony jelezte, tekintettel arra, hogy a villamos ügye jó irányba halad, a korábbi testületi1 ülésen feltett kérdéseit visszavonja, viszont nem vonta vissza a vádat, melyben a polgármestert hazugsággal vádolta. A polgármester felolvasta többoldalas válaszlevelét, melyet a képviselő asszonyhoz írt. Egerszegi Krisztina amellett, hogy sikernek könyvelte el, hogy a polgármester végre mélységében is fog­lalkozik a 14-es villamos kérdésével, megköszönte a választ, de jelezte, annak elfogadásáról csak annak kézhezkapása után tud nyilatkozni. Megjegyezte, hogy kérdéseit nem visszavon­ta, hanem nem várt választ, hiszen úgy tudja, hogy a villamos építésének ügye jó irányba halad, ezért az április 29-i ülésen teszi függővé ezt a kérdést. Ellentmondásosnak tartotta ezzel egy időben, hogy miért olvasott fel a polgármester egy kimerí­tő választ. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a hivatkozott testületi ülésen nem vádolta a polgármestert hazugsággal, ezt tanúsítja akkori hozzászólásának szó szerinti kivonata is, ame­lyet átnyújtott a polgármesternek. Dr. Derce Tamás a napirend előadójaként arról tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdo­nosi bizottsága úgy döntött, hogy a 14-es villamos szerződése a szükséges módosításokkal kerüljön vissza, újratárgyalásra a bizottság elé. Ebből az következik, hogy a fővárosi önkor­mányzat nyitottságot mutat a januári szerződés szövegezésé­nek változtatására. E témában konzultált Vajda Pállal, Buda­pest főpolgármester-helyettesével, aki elmondta, hogy a fővá­rosi tulajdonosi bizottság elé egy olyan határozati javaslatot tár, mely szerint a januári szerződés kerüljön felfüggesztésre május 31-ig, és egy olyan szerződés kerüljön elkészítésre, amely a lényeges pontok szempontjából az újpesti önkormány­zat számára is aláírható. Ezzel párhuzamosan Albrecht Péter gazdasági alpolgármester a fóti Vörösmarty Tsz-szel tárgyalt, és megegyeztek egy szerződéstervezet elkészítésében, amely a főváros számára is elfogadható. Információként jelezte a pol­gármester, hogy dr. Török Ferenc ügyvéd is kinyilatkoztatta ama véleményét, hogy a tsz s a rákospalotai részarány-tulajdo­nosok közötti egyezségnek nincs gyakorlati akadálya. Albrecht Péter összefoglalta a kevésbé tájékozottak szá­mára is a probléma lényegét. Emlékeztetett arra, hogy az érintett földterület nincs a tsz tulajdonában, de valószínű, hogy a tsz tulajdonába fog kerülni. A kettősséget az okozta, hogy a tsz-nek, bár van nevesített földalapja, másodfokon elfogadott határozata, mellyel szemben per folyik, de amíg a per le nem zárul, addig a tsz nevére bejegyezni a fold tu­lajdonjogát nem lehet. A legfontosabb kérdés kezdettől fog­va az volt, hogy az újpesti önkormányzat számára a rende­zetlen tulajdoni állapotokból a későbbiekben anyagi veszte­séggel járó probléma adódhat. E téren sikerült a helyzetet tisztázni, miszerint a tsz és a palotai gazdák által egyértel­műen elfogadott módon 2,7 hektárt a másodfokon elfoga­dott, de véglegesen jóváhagyott földalapba a tsz besorolt, így a vásárolandó 25 hektárnyi terület vonatkozásában a 2,7 hektár terület levonásával a maradék földterület nem vitat­ható módon a tsz tulajdonába kerül. A 2,7 tized hektárnyi terület tulajdoni rendezésére is megvan a lehetőség. Dr. Demkó János a polgármester előterjesztéséből azt emelte ki, hogy a főváros tulajdonosi bizottsága is kinyilat­koztatta, hogy a szerződés felülvizsgálatra szorul, és ez jelen­tős dolog. Úgy vélte, hogy meg kellett volna köszönni a pol­gármesternek, hogy védte a város érdekeit, s nem volt hajlan­dó egy olyan szerződést aláírni, amely rendezetlen tulajdon­jogon alapult volna. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban azt a megjegyzést tette, hogy az azt elindítóknak az állampolgárok­tól elnézést kellett volna kémiök a félretájékoztatás miatt. Sokan akarják... Buzna Ferenc többek között arról szólt, hogy már 1990 elején, a tanács ülésén is már téma volt a metró megindulása kapcsán Újpest tömegközlekedése. Már akkor is szóba került a főváros közlekedési ügyosztályán, hogy belátható időn belül Káposz- tásmegyeren nem lesz metró, hanem a villamos nyomvonala kerül meghosszabbításra. Idén márciusban a BKV fórumán is szó esett a 14-es villamos meghosszabbításáról, ott jómaga is azt kérdezte, miért nem hívták fel a figyelmet a fővárosi szak­emberek a szerződés nem megfelelő voltára. Az illetékesek azzal érveltek, hogy Újpest polgármestere nem írta alá azt. Buzna Ferenc véleménye szerint a polgármester helyesen cse­lekedett, mert Újpest érdekét szolgálta. Az aláírásgyűjtést nem tartotta tisztességesnek, mert a 14-es villamos meghosszabbí­tását sokan akarják, de nem mindenáron. Kiss Sándor elsősorban arról beszélt, megnyugvással töl­ti el, amit a polgármester és a gazdasági alpolgármester e té­mában elmondott. Reméli, hogy májusban megoldódik a kérdés. Kitért arra is, a káposztásmegyeri közlekedés javítá­sa véleménye szerint közérdek, sajnos itt nincs alternatív megoldás, ezen a térségen csak a villamos építése jöhet szá­mításba. Való igaz, hogy a főváros szakemberei is hibáztak, vagy nem rendelkeztek kellő információval, de felmerül a kérdés, hogy a beruházás jóváhagyása óta eltelt egy év alatt megtett-e mindent a beruházás előkészítéséért felelős appa­rátus? A Hock Zoltán által elmondottakra reagálva vissza­kérdezett, hiszen nekik, az aláírásgyűjtőknek a lakossági tá­mogatás a legfontosabb, s ha ez vihart okozott, vajon a pol­gári oldal miért írta alá? A képviselő ismertette azt az aggá­lyát is, hogy amennyiben egyezség nem jön létre villamos­ügyben, a rendelkezésre álló összeget más kerület fogja megkapni, saját tömegközlekedésének javítására. Hock Zoltán alpolgármester, reagálva az elmondottakra, megismételte, hogy az aláírások gyűjtése hiba volt, melyet a gyűjtőknek el kellett volna ismerni, ugyanakkor Kiss Sándor csak azt nyilatkoztatta ki, hogy reméli: a megvalósításban nem lesz csúszás, s ez úgy hangzik, mintha az újpesti önkormány­zat egyes vezetői akadályoznák meg a nyomvonal meg­hosszabbítását, azt pedig elfelejtették közölni a lakossággal, hogy a képviselő-testület a szerződés kifogásolása miatt ez idáig nem volt abban a helyzetben, hogy érdemben tárgyaljon a villamosvonal meghosszabbításáról. A metróberuházással kapcsolatban kérdezte Kiss Sándortól, mint fővárosi képvise­lőtől, hogy a főváros képes-e egymagában a Dél-Buda-Rá- kospalota metróvonal megkezdésére, sőt kérdezi még Újpest két parlamenti képviselőjétől, a kormánytól, valamint a fővá­ros vagyongazdálkodásáért és közlekedéséért felelős főpolgár­mester-helyettesétől, miért a villamos vonala fogalmazódott meg, miért nem a metróépítés? Hiszen ha az állampolgár véle­ménye a döntő, akkor a nemrégiben elkészült szociális térkép felmérése, annak adatai alapján - hogy mi újat szeretne az ál­lampolgár Újpesten a második helyen a metrót említették, és a további kívánságok között sem szerepel a villamos. Kiss Sándornak az apparátusra tett észrevételére elmondta, hogy a szerződéstervezetet a fővárosi önkormányzat főpolgármester­helyetteséhez tartozó apparátus készítette elő... Származhat-e kárigény? Gál István (független) az aláírásgyűjtő ívről szólva kiemel­te: a lakosság felé felelősséggel tartozik minden képviselő, különösen egy előnytelen szerződés esetében. Simonfi Sándor többek között arról szólt, mivel a főváros tulajdonosi bizottsága is szándékozik átgondolni a szerző­dés tartalmát, és véleménye az volt, hogy a főváros által szervezett fórumok helyett célszerű volna jogászokat be­vonni a munkába. Képviselői munkája során azt tapasztalja, hogy a főváros a káposztásmegyeri ígéreteitől folyamatosan elszakad, és egyre kevesebbet teljesít a térségnek. Kerekes Zoltán a villamossal kapcsolatban a támogatók­hoz kívánt csatlakoznj. Dr. Kulcsár Ferenc többek között arról szólt, megértette a polgármester aggodalmát, szükségesnek tartotta a jogi kon­zultációt ebben a kérdésben, köszöni, hogy a polgármester ennek helyt adott. Véleménye szerint is lényeges kérdés volt, hogy a szerződés aláírása esetén származhat-e kárigény. Dr. Derce Tamás erre reagálva elmondta, hogy az önkor­mányzat tulajdonosi bizottsága végig partner volt a jogi hát­tér tisztázásában és természetes, hogy a szerződéstervezet megszövegezésénél a három jogi végzettségű képviselő se­gítségét fogja ezentúl is igénybe venni. Nagy István arra utalt, hogy Kiss Sándor felszólalása az önkormányzat elmúlt hét évének mélypontjára juttatta el az önkormányzatot. Amikor Kiss Sándor felelősöket keres, a saját frakciójától elhárítja a felelősséget. Az aláírásgyűjtés folyamán nem hangzott el egyszer sem, hogy az önkormány­zat is hoz áldozatot a 14-es villamos érdekében, s nem derült ki az sem, hogy az aláírásgyűjtők kinek az érdekét szolgál­ják. A tét 177 millió forint, amely veszélybe kerülhet, ugyanakkor más téma kapcsán sokkal kisebb összeget tagad­nak meg Újpest lakosságától. Véleménye szerint jelen pilla­natban is tisztázatlan a jogi helyzet, ezért a határozati javas­lat számukra május 31-én is csak akkor lesz elfogadható, ha az abban megfogalmazott garanciák maradéktalanul és egy­értelműen érvényesülni fognak. A képviselő-testület ezt követően 16 igen, 4 nem, 9 tartóz­kodás szavazati aránnyal szót adott Csizmár Gábornak (MSZP), Újpest országgyűlési képviselőjének a hozzászólásra. Az országgyűlési képviselő többek között arra utalt, 15 hónapja kíséri figyelemmel a villamos ügyét, s bár úgy érzi, számára e vitából a napirend tárgya nem körvonalazódik, a téma valójá­ban egy politikai vitanapra ad alkalmat. A politikai vitában nem kívánt részt venni, a szakmai kérdéseket pedig az arra hivatot­taknak kell eldönteni. Véleménye az volt, hogy 1996. április 3- án az újpesti alpolgármester és az újpesti polgármester jóváha­gyásával a szerződés elkészítésére megbízást kapott egy kft. Nem tudja, hogy a vita kik között folyik, mi okozza a megál­lapodás csúszását, örömmel hallaná azonban a szerződéssel kapcsolatos módosító javaslatokat. Tájékoztatta arról a testüle­tet, hogy a fővárosi tulajdonosi bizottság azért függesztette fel a szerződés aláírását, hogy utat engedjen az újpesti módosító ja­vaslatok érvényesülésének. Kritikával illette Hock Zoltán észre­vételét, mert szerinte a mindenkori egyéni képviselő egyéni fe­lelőssége, hogy saját körzetében a legtöbb eredményt érje el. A testület figyelmét pedig arra hívta fel, hogy vegye észre Vajda Pál főpolgármester-helyettes segítőkészségét, aki legalább há­rom területen dolgozott Újpest érdekében, s az Észak-pesti Fej­lesztési Részvénytársaságot, a szennyvízgyűjtő főcsatorna épí­tését, valamint a 14-es villamost hozta fel példaként. Dr. Derce Tamás véleménye az volt, a vitából kiderült a napirend témája, a szerződésben lévő hiányosságok többször elhangzottak, annak korrigálásán dolgoznak, de a konkrét megfogalmazásnak nem ez a megfelelő fóruma. Dr. Demkó János azt nehezményezte, hogy Újpest ország- gyűlési képviselője csak az MSZP-frakcióval tart konzultációs kapcsolatot, más frakciókkal nem. Hock Zoltán véleménye az volt, hogy a 14-es villamos kédésének úgymond „kibeszélésé- re” a 33 önkormányzati képviselőnek ezen a testületi ülésen van először lehetősége, s ez az oka a túlfűtött indulatoknak. A szakmai kérdéseken túlmenően az volt a véleménye, hogy ez a program a politikai pártok politikai programjában már koráb­ban szerepelt. Egyetértve Csizmár Gábor azon mondatával, hogy a kérdést a szakembereknek kell rendezniük, utalt arra: ezt ők is megtették, majd ezt követően politikai alapon és az újpesti önkormányzat vezetője és hivatalos képviselője nélkül bíráltak felül szakmai döntést. (Folytatás a 10. oldalon.) 9 1997. május 16. ÚJPEST •4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom