Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-16 / 10. szám
ÚJPEST 1997. május 16. MB (Folytatás a 3. oldalról.) Ezt követően négy napirend során Hock Zoltán, az önkormányzat kulturális alpolgármestere volt az előterjesztő. Hatodik napirendi pontként javaslatot tett az Újpest Kiváló Tanulója, és az Újpest Kiváló Diáksportolója díjak alapításáról szóló, 511996. (II. 2.) számú rendelet módosítására. Előterjesztésében utalt arra, hogy a rendelet megalkotását követően észrevételként elhangzott, hogy a rendelet nem teljes- körűen fedi le a diáksággal kapcsolatos elismerés lehetőségét. Az elmúlt évben a képviselő-testület kötelezettséget vállalt arra, hogy visszatér a rendeletben rögzített lehetőségek kiterjesztésére. A rendeletalkotót most az vezérelte, hogy vannak olyan diákok, akik kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkeznek, tevékenységük elismerésre méltó. így alakult ki a Kiváló Diákközösségi munkáért díj alapítását célzó, azzal számoló rendelettervezet. (Magát a díjat pedig 1998-ban adná át először a képviselő-testület.) Kerekké’* váló rendelet Egerszegi Krisztina (MSZP) a közművelődési, oktatási bizottság elnökeként, bizottsága nevében arról szólt, hogy a rendeleti javaslatot 10 igen szavazattal támogatólag ajánlja a képviselő-testület felé. Simonfi Sándor (MDF) módosító indítványt fűzijtt az előteijesztéshez. Tette ezt azért, mert jómaga volt az, aki annak idején javasolta a díj kiterjesztését. Akkor hangzott el, hogy Schmuck Andor képviselővel, az önkormányzat ifjúsági tanácsnokával együtt javaslatot tesznek a módosításra. Bevallotta, ez a közös megbeszélés nem jött létre, és azon a bizottsági ülésen sem vett részt (mert nem is tudott arról), amelyen a díjról tárgyaltak. Ezért módosító indítványa azt tartalmazza, hogy egyfajta, gyermekeknek járó díszpolgári cím odaítélése is történjen meg. Dr. Demkó János frakcióvezetőként nem tudta támogatni Simonfi Sándor véleményét, azt tanácsolta: őrizzék meg a díszpolgári cím valós értékét, tartalmát. Schmuck Andor (MSZP) a köb tagjaként utalt arra, hogy a bizottság három menetben tárgyalta a javaslatot, először az Újpesti Középiskolások Szervezete készített el egy rendelettervezetet, majd elkészült a rendeletjavaslat, mely némi átdolgozás után került előterjesztésre. Az alapjavaslattal egyetértett, de Simonfi Sándor módosító javaslatával nem, mert véleménye szerint nem ide illő indítvány, ugyanakkor hogy a gondolat ne kerüljön elvetésre, javasolta, a későbbiekben térjenek vissza rá. Bodor Mihály (MSZP) értékelve Simonfi Sándor indítványát, a köb által is elfogadott javaslat elfogadását támogatta. Simonfi Sándor kitartott eredeti módosító javaslata mellett, majd dr. Kató Balázs (SZDSZ) jogi tanácsnok arra tért ki, hogy a díszpolgári jelzőt nem szabad másként értelmezni, ezáltal nem tudja Simonfi Sándor indítványát támogatni, Schmuck Andor hozzászólására reagálva elmondta, hogy ^ rendelettervezet ötlete és tartalma nem a középiskolások szövetségétől származik, hanem az ő javaslatát „ültették át”, és az újítási készség hiányáért sajnálatát fejezte ki. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester a vita lezárását kérte, dr. Demkó János ismét arra tért ki, hogy a fiatalokat fiatalként és nem felnőttként kell kezelni. Hock Zoltán alpolgármester a módosító indítvány egy részét elfogadhatónak és támogatásra méltónak javasolta. A képviselő-testület végül is 5 igen, 25 nem, 2 tartózkodás mellett Simonfi Sándor indítványát nem fogadta el, aki ezt követően a további módosítási indítványtól visszalépett, majd Hock Zoltán az alapjavaslat 7. §-a, (3) bekezdésének módosítását teijesztette a testület elé, melyet a testület 16 igen, 12 nem, 2 tartózkodási arány mellett elvetett. A 7. paragrafus kivételével a rendeleti javaslatot elfogadták, majd Hock Zoltán alpolgármestert arra kérték fel, hogy a legközelebbi testületi ülésen e tekintetben tegyen javaslatot a megoldásra. Hetedik napirendi pontként az Újpest Gyermekeiért díj adományozására tett javaslatot Hock Zoltán alpolgármester, jelezve, hogy az írásos előterjesztéshez nem kíván szóbeli kiegészítést fűzni. Egerszegi Krisztina, a köb elnökeként arról tájékoztatta a testületet, hogy bizottsága egyhangúlag támogatta az előterjesztést, és erre kérte a testület tagjait is. A képviselő-testület 32 igen szavazattal 1997-ben az alábbi személyeket tünteti ki az Újpest Gyermekeiért díjjal: Ágai Emilt, a Virág Utcai Képességfejlesztő Általános Iskola igazgatóját, Bér Jenőnét, a Könyves Kálmán Gimnázium nyugállományú tanárát, Horváhné Tőkei Zsuzsannát, az Újpesti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium tanárát, dr. Kardos Andor nyugállományú igazgató főorvost, Kárpátiné Kovács Editet, a Babits Mihály Gimnázium tanárát, Kovács Istvánnét, a Pedagógiai Szolgáltató Központ könyvtáros szaktanácsadóját, valamint Paár Pálné nyugállományú iskolaigazgatót. It'lIcnuiiúcHl múltlíL Nyolcadik napirendi pontként az Újpest Kiváló Tanulója és az Újpest Kiváló Diáksportolója díj adományozására tett javaslatot Hock Zoltán kulturális alpolgármester. A képviselő-testület 32 igen szavazattal ítélte oda az Újpest Kiváló Tanulója Díjat Lengyel Mónikának (ÁMK Általános Iskola), Losonczy Gittának (Német Tagozatos Általános Iskola), Makovics Dórának (Ének-zene és Testnevelés Tagozatos Általános Iskola és Háziasszonyképző Szakiskola), Namé- nyi Ildikó Évának (Babits Mihály Gimnázium), Németh Piroskának (ÁMK Általános Iskola), Nyíri Gábornak (Mód Aladár Általános Iskola), Pásti Gyöngyinek (Munkásotthon Utcai Testnevelés Tagozatos Általános Iskola), Teller Zsuzsannának (Bőrfeldolgozó-ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola), valamint Temesi Róbertnek (Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola). A képviselő-testület 32 igen 1 tartózkodás szavazati aránnyal születő döntése értelmében az alábbi diákokat részesíti az Újpest Kiváló Diáksportolója díjban: Giczi Zsuzsannát (Babits Mihály Gimnázium), Grósz Szilviát (ÁMK Általános Iskola), Hága Lászlót (Pécsi Sebestyén Általános Iskola), Ónodi Gabriellát (Mód Aladár Általános Iskola), Pintér Tündét (Bródy Imre Gimnázium és Általános Iskola), Turjányi Ákost (Erzsébet utcai 31. Számú Általános Iskola), Szilágyi Adámot (Babits Mihály Gimnázium). (Az Újpest Gyermekeiért Díj, valamint az Újpest Kiváló Tanulója, és az Újpest Kiváló Diáksportolója elismerések átadására május 23-án 15 órai kezdettel kerül sor az újpesti városháza dísztermében...) Kilencedik napirendi pontként az Újpest Diákösztöndíj alapításáról szóló önkormányzati rendeletre tett javaslatot Hock Zoltán kulturális alpolgármester. Szóbeli kiegészítésében utalt arra, az ösztöndíj kérdése már régóta „érik”, s véleménye szerint az előteijesztés kellően tükrözi az önkormányzat ama szándékát, högy segítse a tanulni kívánó, jó tanulmányi eredménnyel rendelkező diákokat, ugyanakkor elősegítse a városrészhez való kötődést is. Az ösztöndíj anyagi vonatkozásban nem okoz pénzügyi egyensúlyi problémát, de egy jelentős gesztus az önkormányzat részéről. Egerszegi Krisztina a közművelődési, oktatási bizottság támogató álláspontjáról biztosította a jelenlévőket. A testület 31 igen szavazattal szintén így voksolt... Tizedik napirendi pontként került sor a Palotai-sziget védetté nyilvánítására tett előterjesztésre, melyet dr. Benkő László (MSZP) alpolgármester terjesztett a testület elé, felkarolva dr. Kulcsár Ferenc (MSZP) képviselő indítványát. Szóbeli kiegészítésében elmondta, örömmel vállalta fel ezt a feladatot, hiszen szinte az utolsó pillanatban kezdeményezik a terület védetté nyilvánítását. Körmendi József (KDNP) a városfejlesztési és tervezési bizottság elnökeként jelezte, hogy bizottsága egyhangúlag javasolta az előterjesztés elfogadását. Buzna Ferenc (Újpestért Egyesület) arról beszélt, a Palota-sziget kálváriája, s azon belül is az észak-pesti szennyvíz- tisztító bővítésére vonatkozó elképzelések régóta foglalkoztatják az önkormányzatot, s személy szerint őt is. Mint régi újpesti polgár, jól ismeri a szigetet és támogatja az előterjesztést és javasolja, hogy lehetőleg egyhangúlag szavazzanak erről. Dr. Kulcsár Ferenc (MSZP) képviselő elmondta: a kezdeményezés őtőle ered, a szóban forgó erdő Budapest utolsó ártéri erdeje, ezért a védetté nyilvánítás az egész főváros érdeke. Az új természetvédelmi törvény határidőket szab a védetté nyilvánításnak. A folyamat hosszú lesz és sok jogi procedúrával is jár majd, elég csak az illegális szemetelésre, illegális fakivágásra gondolnunk, de ez a megkülönböztetett figyelem különösen fontos az erdő állapota miatt. Az előterjesztéshez kiegészítő javaslatként fűzte hozzá, hogy a törvény vészhelyzet észlelése esetén lehetőséget ad az ideiglenes intézkedésre, ezért kérte, hogy alapjavaslatként ez, vagyis a határozati javaslat kettes pontjában megfogalmazottak is hangsúlyt kapjanak. Előterjesztőként dr. Benkő László alpolgármester is kiegészítette az alapjavaslatot, és a képviselő-testület önkormányzati határozatban rögzítette, hogy megtárgyalta dr. Kulcsár Ferenc képviselő indítványát a Palota-szigeten lévő ártéri erdő helyi védett természeti teTestületi ülés Két „fel' ruletté nyilvánításával kapcsolatban. A testület - megerősítve a 8-as számú területi egység részletes rendezési tervének jóváhagyásakor hozott döntését - egyetértett azzal, hogy a szükséges kiegészítő dokumentáció elkészülte után a polgár- mester a védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot terjessze elő a fővárosi közgyűlés számára. Felkérte a polgár- mestert, hogy a védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárási - szabályoknak megfelelően a szükséges kiegészítő dokumentáció elkészülte után az észak-pesti szennyvíztisztító teleptől mind délre, mind az északra elhelyezkedő ártéri erdő védetté nyilvánításával kapcsolatban a felterjesztés tárgyában haladéktalanul intézkedjen. A képviselő-testület a határozat második pontjában felkérte a polgármestert, hogy a környezetvédelmi törvény alapján az illetékes természetvédelmi hatóságnál kezdeményezzen ideiglenes védelmet a fővárosi önkormányzat döntésének meghozataláig. Tizenegyedik napirendi pontként dr. Derce Tamás előterjesztésében és Mészáros Ferenc (MSZP) elöljáró előadásában előterjesztést vitattak meg a képviselők a településrészi önkormányzat elmúlt évi értékeléséről. Mészáros Ferenc kiegészítette az írásos anyagot azzal, hogy a részönkormányzat korábban már tárgyalta a beszámolót, s mivel a képviselő-testületi ülés napirendjéig hosszú idő telt el, változások is történtek a részönkormányzat életében. A testület létszáma megváltozott, az új felállás szerint 14-en tagjai annak, a januárban eltávozó hivatali kirendeltségvezetőt pedig csak április 1-jétől tudták pótolni. A beszámolót Simonfi Sándor és dr. Demkó János illették kritikával, az MDF képviselője főként azért, miért tartalmaz az anyag hatósági feladatokat, amikor azt tudomása szerint a részönkormányzat nem jogosult végezni, s nem értette az előterjesztés tartalmát, logikáját sem. Az Újpestért Egyesület frakcióvezetője arra tért ki, hogy a beszámoló egy részében hangsúlyozza a politikamentesség szem előtt tartását, ugyanakor egy másik pontban arról számolnak be, hogy a részönkormányzat tagjai nem tudták minden esetben elfogadtatni saját állásfoglalásukat a képviselő-testületben lévő párttagtársaikkal. Kiss Sándor (MSZP) - a részönkormányzat tagjaként is - hozzászólva arra a problémára hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati törvény a részönkormányzat számára különösebb jogköröket nem határoz meg, s testületre van bízva, hogy milyen jogköröket telepít a részönkormányzat számára. A több mint egyéves működés tapasztalata mondatta vele, hogy szándékuk van felelősséget vállalni a településrészért, ehhez képest jogkörük csupán a saját szervezeti és működési szabályzatuk elfogadását tette lehetővé, s ez viszont a hatékony működéshez nem elegendő. Hock Zoltán kulturális alpolgármester - Kiss Sándor hozzászólását követve - emlékeztette az előtte szólót, hogy Káposz- tásmegyeren a helyi önszerveződés, a mikrotársadalom kialakítása iránti igény nem ebben a választási ciklusban indult meg, hiszen a lakótelep 1983-ban épült, s 1989-ben a Káposztásmegyeri Kerekasztal létrejöttével már közösen keresték a lehetőséget a közéletiség megteremtésére, a lakossági vélemények általi jelzések „vételére”. A magyar közjog valóban nem ismeri a részönkormányzati formát, és ezért közösen kell keresni a lehetőségeket. Ehhez türelem és tolerancia kell. A notmális fejlődési ütemet nem lehet mesterségesen felgyorsítani. Ezért az elöljárót is arra kérte, hogy a részönkormányzat működésében a jogszerűségre és ne az ötletszerűségre törekedjenek. Simonfi Sándor Kiss Sándor hozzászólásából az önállósági törekvésről szólva az elszakadást vélte kihallani, Kiss Sándor úgy reagált erre, csupán a rugalmasságot szerette volna érzékeltetni, minden szándékosság nélkül. Mészáros Ferenc elöljáró előadóként utalt az első év speciális jellegére, az erőfelmérés időszakára, melynek tapasztalatait a továbbiakban hasznosítani lehet a jó cél elérése érdekében. Munkájukhoz segítséget és támogatást kémek, nem pedig önálló kerületté kívánnak válni. A hatósági jogkörökről szólva arról szólt, hogy a hivatali kirendeltség tevékenységét értették ez alatt, de a lakosság tudatában a részönkormányzat és a hivatali kirendeltség munkája nem válik külön. Mindezekkel együtt a beszámoló elfogadását kérte, melyet 17 igen, 9 nem, 6 tartózkodás ellenében meg is kapott.
