Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1997-05-16 / 10. szám

ÚJPEST 1997. május 16. „A KÁROLYI CSALÁD MÚLTJA TABU TÉMA VOLT.. Gróf Károlyi István születésének 200, évfordulójá­ra készülve az Újpest újság következő számában sorozatot indítunk a Károlyi család legjelentősebb tagjairól. Buda Attila, az ELTE könyvtárosa a portrésorozat szerkesztője, kutatómunkája során a Károlyi család legavatottabb ismerőjévé vált. A vele készült interjúval szeretnénk felkelteni város­részünk polgárainak figyelmét a téma iránt. • Szakmai vagy inkább egyéni érdeklődésének enged­ve kezdte kutatni gróf Károlyi István élettörténetét?- Az első ösztönzést három esztendeje István gróf fiától - az 1831-1906 között élt Károlyi Sándortól „kaptam”. A Helytörténeti Alapítvány 1994-ben ha­sonmás kiadásban kívánta megjelentetni Károlyi Sán­dor kötetét az agráriusokról. (A könyv a mezőgazda­ság szerepét tárgyalja a magyar nemzet életében). Megtörténtek az előkészületek, de az idő előrehalad­tával félretettük ezt a munkát, hogy teljes erővel gróf Károlyi István születésének 200. évfordulójára össz­pontosítsunk. Az alapítvány az elmúlt év áprilisában kért fel a Károlyi-monográfia megírására. Néhány hét alatt sikerült megállapítani, hogy hol találhatók a kéz­iratos, illetve a nyomtatott források, és korabeli tárgyi emlékek. A munka egyik részét ugyanis a levéltári kutatások jelentették. A Károlyi családra vonatkozó iratanyag részben az Országos, illetve a Pest Megyei Levéltárban, többségében azonban a fóti „Károlyi le­véltárban” található. A fóti iratanyagot a Szentkirályi utcában, egy, eredetileg a család tulajdonában álló épület páncélozott termeiben őrzik. • A kutató számára milyen „újdonságokat” rej­tettek a korabeli nyomtatott források?- Elsősorban a múlt századi hírlapok és folyóiratok tartoznak ebbe a kategóriába. Az Idők tanúja, a Falusi gazda, a Kertészek lapja, a Fővárosi Lapok és a Va­sárnapi Újság rendkívül érdekes, nagy terjedelmű, hosszú időszakot átfogó folyóiratok, amelyek időről időre tudósításokat, híreket közöltek a Károlyi család­ról. Különösen sok írás kapcsolódik Károlyi István alakjához és tevékenységéhez, hiszen a gróf - Fót bir­tokosa lévén - közvetlen kapcsolatban volt Pest-Buda gazdasági és kulturális életével. Az említett időszak folyóiratait korábban csak igen kevesen kutatták. Hi­ányzott a politikai akarat. Az 1867-es kiegyezés pél­dául sokáig tabu témának számított a társadalomtörté­net-kutatásban. Károlyi István alakját sem kívánták előtérbe állítani, hiszen közismert volt róla, hogy ki­állt a katolikus autonómia mellett. A vallási megnyil­vánulásokkal kapcsolatos kutatásokat az elmúlt évti­zedekben csak egyházi keretek között lehetett folytat­ni. Mindez természetesen nehéz feladat elé állított, mert megtöbbszöröződött a munkám, ugyanakkor az eddig fel nem tárt számtalan adat alapján elkészülhet a gróf életének valós összegzése, a teljes életrajz. • A feltárt dokumentumokból kirajzolódott port­réban fény derül majd különleges családi titkokra vagy történelmi összefüggésekre?- Az életrajz nem csupán a politika és szellemtörté­net eddig ismeretlen alakját mutatja be, hanem felvá­zolja a gróf magánéletét is. Az olvasó megtudhatja pél­dául, hogy Károlyi István Franciaországban volt kato­nai attasé, és első feleségét is frankhonból hozta Ma­gyarországra. A fiatalasszony igen korán meghalt, a gróf pedig másodszor is megnősült. Második feleségét - aki tüdőbajban szenvedett - Károlyi Itáliába kísérte gyógykezelésre. Maga is ott élt hosszabb ideig, s va­gyonából ugyanúgy áldozott a művészetekre külföldön, mint hazai birtokain. A kutatások során előkerült egy olasz nyelven írott, 500 tételből álló katalógus, amely a gróf kőzet- és ásványgyűjteményét tartalmazza. A lelő­helyjegyzékkel ellátott listát 1842-ben keltezték Rómá­ban. Most felfedezett érdekesség, hogy az említett lel­tár egyértelmű összefüggést mutat a fóti templom főol­tára alatti különleges drágakő intarziával. Hasonló mű­vészi értékű intarzia az országban még két helyen: Esz­tergomban és Pannonhalmán található. A fóü intarzia és az ásványgyűjtemény kapcsolata is bizonyíték arra, hogy Károlyi István művészettel kapcsolatos ismerete­it, elképzeléseit megosztotta a fóti templom tervezőjé­vel: Ybl Miklóssal. A templom nem csupán a magyar, hanem az európai romantikának is jelentős alkotása. • Közéletiségével, művészetpártolásával, bőkezű­ségével a korabeli magyar arisztokrácia tagjai kö­zött milyen helyet foglalt el Károlyi István? Kima­gasló egyéniség volt, vagy csak egy, a jelentős súlyú nemes urak között?-Egyesekben bizonyára fölvetődhet, hogy köny- nyű volt a Károlyiaknak, mert hatalmas vagyon urai voltak. Vagyonukat ugyanis abból szerezték, hogy Károlyi Sándor elárulta Rákóczit. A Károlyi Sándor és Károlyi István közti több generáció tagjainak pedig csak birtokuk gyarapításával kellett foglalkoz­niuk. Ezek a tények valóban szerepet játszottak ab­ban, hogy a Károlyi családdal a történészek koráb­ban nem kellően foglalkoztak. (Talán csak Károlyi Mihály személye jelent kivételt). A fenti vádak azonban igaztalanok, hiszen 1699-től - a törökök ki­űzésétől - hazánk életében számos olyan arisztokra­ta család játszott szerepet, amelynek lehetősége lett volna művészeti és gazdasági adományokkal gyara­pítani az országot. Valójában azonban kevés ilyen családról vagy személyiségről beszélhetünk. Hogy különleges egyéniség volt-e Károlyi István, arra választ adhat a családban, saját testvérei között elfoglalt helye. A három fivér - István, György és Lajos - közül a fóti gróf volt a legidősebb. Károlyi György - a középső fiú - Pesten élt, az úgynevezett Károlyi-palotában, a mai Petőfi Irodalmi Múzeum épületében. A reformkorban György volt a legak­tívabb: szívvel-lélekkel részt vett a reformor­szággyűlések munkájában, és elkísérte Széchenyi Ist­vánt angliai tanulmányújára. Károlyi István 1848-ban, amikor fölajánlotta hu­szárezredét, s amikor első ízben főispáni helytartónak választották, már nem volt fiatal ember. Abban az időben 50 év feletti életkorban már nem volt szokás közhivatalt vállalni. Ennek ellenére ő még 1860-ban és ’67-ben is országos funkciót vállalt, ami annyit je­lent, hogy István gróf a magyar néppel, hazájával szemben mindig teljesítette a kötelezettségeit. Alakja azonban - Újpest kivételével - az egész nemzet törté­nelmi emlékezetéből kihullott. Pedig Károlyi István volt az, aki a Magyar Nemzeti Színháztól a Magyar írók Segélyegyletéig, a lóversenyzéstől a mezőgazda­ság fellendítéséig, a betegsegélyezők létesítésétől a kisdedóvók ügyéig számtalan kezdeményezést felka­rolt és támogatott. Tette mindezt a saját vagyonából. A harmadik, legfiatalabb testvér: Lajos, a Felvidé­ken gazdálkodott. Élete végéig udvarhű volt. Hár­mójuk arcképét összevetve megállapítható, hogy míg István és György bajuszt, szakállt viseltek és „magyar úr”-ként jelentek meg, Lajos József főher­cegre, illetve István nádorra emlékeztető, hosszúra eresztett barkót növesztett. Mindez nem pusztán esz­tétikai különbség, hanem azt is jelezi, hogy melyi­kük mit tartott példaértékűnek. • Munkája során kialakult-e „személyes kapcso­lat" ön és Károlyi István között?- Az életrajz inspirációjában szerepet játszott egy régi emlékem. 1959-60-ban a füzérradványi Károlyi-kastélyban töltöttem jó néhány hónapot. Nem vendégként, hanem betegként éltem ott, mert Károlyi István egykori kastélya - amely a fóti bir­tok része volt -, akkoriban állami tüdőszanatórium­ként működött. A kórteremben fekve, a folyosókon és a hatalmas parkban sétálva nem gondoltam vol­na, hogy egyszer majd megírhatom a hajdani tulaj­Buda Attilát, az ELTE könyvtárosát „személyes” élmény is inspirálta, amikor kutatómunkája té­májául a Károlyi családot választotta (Fotó: Horváth Dávid) donos életrajzát. A szép környezethez és a gyógyu­láshoz fűződő emlékek miatt ma úgy érzem, tarto­zom ezzel Károlyi Istvánnak. Ez a személyes hajtó­erő ahhoz, hogy a fóti gróf - Újpest alapítója -, a magyar történelmi arcképcsarnok méltó helyére ke­rüljön. Szó sincs arról, hogy őt Széchenyi, Kossuth vagy Deák helyére kellene állítani, csupán mellé­jük. Az utókor tisztelete őt is megilleti. Rojkó Annamária . Utftft v A*' k Szőnyegtisztító gép kölcsönözhető házhoz szállítással is! M* Típusok: Kärcher, Elin, Delonghi Ita * Hétvégén is nyitva! Telefon: 160-1242 I < KÁRPÁTI SZERVIZ Magyar, NDK, Whirlpool mosógépek, villanytűzhelyek javítása garanciával! 3 óra várakozási idő! Tel.: 180-6204,06-20/440-455. 8-20 h Minőségi munka - kedvező áron! Csillárventilátorok nagy választéka NIETS C H Újpest, Erzsébet u. 13. (Anonymus u. sarok) fel: 169-9089. Fax: 169-9073 ÜZLET Nyitva: H.-P.: 8.00-18.00 óráig E-mail: TNietsch@compuserve.com Internet: http://www.datanet.hu/mozaik/nietsqb ______________A fenti típus 13 057 Ft bruttó ___________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom