Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-18 / 8. szám
JHSÜ 1997. április 18. töntévtete tilar^eAérdeu 5. Hej, szövetségi kapitány...! Nekünk a szövetségi kapitányokkal soha nem volt szerencsénk. Talán az egyetlen Sebes Gusztáv számít kivételnek, de a legdöntőbb pillanatban, a svájci világbajnokság fináléja előtt ő is durva összeállítási hibát követett el, s ezzel megfosztotta a magyar labdarúgást a már mindenki által elkönyvelt aranyéremtől. De legyünk tárgyilagosak, nem ő volt az első „bűnös” a zöld gyepen, aki ilyen végzetes hibát követett el... Az 1938-as franciaországi világbajnokságra dr. Dietz Károly irányításával készült fel a magyar válogatott. A szövetségi kapitány nagyon helyesen a Ferencváros és az Újpest csapatára építette a nemzeti tizenegyet. A döntőig, mint arról már beszámoltam kitűnően ment minden. Mérkőzésről mérkőzésre jobban játszott a csapat, és az elődöntőben kirobbanó formában vertük a svédeket 5-1 arányban. Mindenki bizakodással tekintett az olaszok elleni találkozó elé. Végre megszakad a 10 éve tartó nyeretlenségünk, és visszavághatunk a Budapesten elszenvedett 5-0-ás vereségért! A szövetségi kapitány azonban egy cseppet sem volt ilyen nyugodt. Sőt félt! Tartott attól, hogy Toldi Géza és a nem kevésbé heves olaszok között évek óta dúló párharc, az esetleges törlesztési vágy árthat a magyar csapatnak, s ezért úgy döntött - kihagyja a magyar csapat motorját! S amikor ennek híre ment a játékosok között, előbb csapattársa, Turay, majd szolidaritásból Korányi is - sérülésre hivatkozva - lemondta a játékot. Megbomlott a védelem és a csatársor egysége is! A játékosok valamennyien a svédek elleni csapatot akarták, de Dietz dr. kemény fejű (újságíró) ember volt. Nem tűrt ellentmondást, és így teljesen felforgatott, lélekben szétesett csapattal léptünk pályára. Élezte a kialakult helyzetet, hogy a csapat pályaedzője, Schaffer Spéci a játékosok oldalán állt! A csapat tagjain borúlátás vett erőt, hiszen öt helyen megbomlott a korábbi egység. A védelem először játszott együtt az új összetételben, és felborult a félelmetes Zsengellér, Sárosi dr., Toldi belsőhármas is. A „győztes csapaton ne változtass!” elvet felrúgta a szövetségi kapitány makacssága, és ez végzetesnek bizonyult. Zsengellér máig is mondogatja: „Ha Toldi ott van a pályán, akkor nem így alakul ez a mérkőzés. Az ő szívét nem nélkülözhettük az olaszok ellen, a legkevésbé egy világbajnoki döntőben, ahol még bátorságra is nagy szükség volt!” A döntőre, természetesen. Párizsban, a Pare des Princes-ben került sor. Június 19-én a pályát 75 000 néző vette körül, amikor a francia Capdeville sípjelére megkezdődött a sorsdöntő mérkőzés. Ezt a pillanatot azonban több említésre méltó mozzanat előzte meg. Az olaszok annyira tartottak a magyar csapattól, hogy idegességükben elnézték az órát, és 50 perccel a tervezett időpontnál előbb érkeztek a még szinte üres stadionba. A rendezők csak csodálkoztak, és gyanakodni kezdtek... A kártyázás jól ment... Jobbról Toldi, Sárosi dr. és „Vörös” Takács, a gyúró Vittorio Pozzo, aki nem csak kitűnő szakember, hanem kiváló pedagógus is volt, ezt úgy magyarázta meg a játékosainak, hogy elővigyázatossági okokból volt erre szükség, nehogy a magyarok valamilyen ravaszsággal kihallgassák a taktikai értekezletet. Az autóbuszban tartotta meg tehát az utolsó eligazítást, és nem engedte, hogy a játékosok kiszálljanak legalább levegőzni. S ez még csak fokozta az olaszokban az elszántságot, a győzni akarást. Csak a francia sajtó értékelte ezt másként, de az eredmény végül is Pozzót igazolta. Az ő elve, a „több gólt rúgni!” érvényesült az elbizonytalanodott magyar védőkkel szemben. A francia közönség tomboló hangorkánja közepette a két csapat a következő összeállításban kezdte el a világbajnoki döntőt: Magyarország: Szabó - Polgár, Bíró - Szalay, Szűcs, Lázár - Sas, Vincze, Sárosi dr., Zsengellér, Titkos. Olaszország: Olivieri - Főni, Rava - Serantom, Andreo- lo, Locatelli - Biavati, Meazza, Piola, Ferrari, Colaussi. A magyar csapat nem tudta függetleníteni magát az előzményektől és a múlttól sem, a világbajnok olasz labdarúgás lélektani terhétől. Pedig a közönség nekünk szurkolt, de hiába. A taljánok már az első percekben magukhoz ragadták az irányítást, és az első félidő 3-1-es olasz vezetéssel ért véget. A mieink szétesően, bátortalanul játszottak. Magukban talán még mindig azon rágódtak, hogy ha Toldi ott lenne közöttük, akkor nem virgonckodnának az olaszok. A bizonytalankodó védők pedig behunyt szemmel is megértenék egymást... Az olasz csapat szünet után is kezében tartotta a játékot, s a ragyogó Meazza és Ferrari irányításával, Piola és Colaussi gólerejével (ők ketten lőtték a négy gólt) megérdemelt 4-2 arányú győzelmet arattak ellenünk. A magyar válogatotté lett az ezüstérem, de ennek senki nem örült, pedig ez volt a magyar labdarúgás addigi legszebb eredménye. De nem úgy ragyogott, ahogy vártuk! Az egyetlen vigaszunk az volt, hogy a nemzetközi sajtó által „a világbajnokság legjobb játékosa” címet dr. Sárosi György nyerte el! Vándor Kálmán Mi épül, hol épül? Újpest központjának igényes városképi és funkcionális átépítése az utóbbi évek lendületével folytatódik. Az Újpesti Vagyonkezelő Részvénytársaság beruházásában megépült István út 16. és Árpád út 56., valamint a kerületben már folyamatosan jelen lévő Mester-Nívó Kft. Munkásotthon u. 18. és 14. szám alatt megépített színvonalas házai után új be- rultázók is kedvezően ítélik meg a kerületet. Az Árpád út 39-43. szám alan így indult meg a Benkó Kft. beruházásban és kivitelezésben egy új, a városképet gazdagító és funkcionálisan is alaposan átgondolt 32 lakásos lakóháza, melynek földszintjén természetesen üzletek kerülnek kialakításra. A piaci igényeknek megfelelően a lakások egyedi eirkófűtéssel kerülnek kialakításra és a négyszintes ház lifttel is rendelkezik. Az Árpád út 88. szám alatt a Mester-Nívó Kft. építi új házát a tőlük megszokott arculattal és minőségben. Itt is a földszinten üzletek kerülnek kialakításra. Az Erdősor-Pálya utcai 165 lakásos lakópark több mint egyéves előkészítés, tervezés és a közműhálózat kiépítése után a lakóházak építésével látványos fordulatot vesz. A területen minden igényt kielégítő házak épülnek, a hagyományos társasházi lakások, sorházak úgynevezett átriumházak és láncházak, mely utóbbiak valójában családi házak. Az itt vásárlók teljesen maguk kívánják befejezni az otthonukat. A Nagyváradi liget lakótelep a családi házas környezetben idén is tovább épül. Az első 36 lakásos házba a lakók már beköltözhetnek. Az itt felsorolt építkezésekben az Újpesti Vagyonkezelő Rt. mint beruházó, lebonyolító vagy üzleti partner vesz részt. A marketingmunkát és értékesítést a legtöbb esetben az rt. Homeinvest nevű Kft.-je végzi. Szabó László ügyvezető igazgató, Homeinvest Kft. Válasszon otthont! Ajánlat az Árpád út 39„ 41-43. szám alatt épülő lakásokból 4