Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-10-29 / 22. szám
■MH Kezdje a könyvtárban Hobbiállatok a lakásban- Nem beszél a papagája ?- Bús szemekkel néz a kutyája?- Megrágta a nyúl a legkényelmesebb cipőjét? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel mindazokban, akik valamilyen állatot tartanak. Jöjjön el a könyvtárba és megkaphatja a válaszokat a megfelelő szakkönyvekből. Aki nem ismeri a kutyafajtákat, figyelmébe ajánlom Színák János: A világ kutyái c. könyvét, aki pedig már kutya- vagy macskatulajdonos, olvassa el Bruce Fogle: A kutyatartás nagy kézikönyvét vagy Andrew Edney: A macskatartás nagy kézikönyvét. Alkalmanként a kedvencek is elkísérik a gazdikat a könyvtárba, és előfordult, hogy a „művelt eb vagy rágcsáló” otthon elcsente a róla szóló könyvet és annyira elmélyedt annak tanulmányozásába, hogy csak a tartalomjegyzék maradt meg. Ilyenkor olvasóink kicsit szégyenkezve, de „barátjuk” hibáját elismerve bejelentik ezt a kis balesetet és megállapítják, hogy van mit nevelni kedvencükön. Erre az esetre érdemes áttanulmányozni Desmond Morris: Miért csinálja a ...? A kutya; A macska; A ló című könyveit. Az állattartás felelősséggel járó feladat. Ezt főleg akkor érezhetjük, ha teknősünk, papagájunk vagy hörcsögünk beteg lesz. Ebben a témában is találhatnak könyvet pl. Graf Zoltán: Állatkedvencek tartása és gyógyítása címmel. De mi történik akkor, ha a könyvtáros is állatszerető? Egy szép tavaszi napon egy csokisdobozból kaparászó hangokat hallottam. Egy csíkos mókus volt. Lelkendeztem, hogy milyen aranyos és szép a bundája; ennek a következménye az lett, hogy 2 nap múlva örökbe az enyém lett. A kiválasztott új gazdája nem megfelelően bánt vele, így eredeti tulajdonosa nekem szánta. Nagyon meglepődtem, és hirtelen nem is tudtam, mit kell vele tenni. Aztán megnéztem a polcokon az idevonatkozó könyveket, Pénzes Betlen: Kisemlősök a lakásban, Schmidt Egon: Hörcsögök, egerek, egyebek..., és a mókussal együtt hazavittem. Ezért javaslatom következő: amikor elhatározzák, hogy valamilyen állatot szeretnének vagy vennének gyermekeiknek, jöjjenek el a könyvtárba és kölcsönözzék ki a megfelelő szakkönyveket, így megelőzhetnek néhány váratlan helyzetet. Karakasné Kőszegi Katalin könyvtáros A vetélkedő kérdései 1. Melyik a Földön a legnagyobb emlősállat? az elefánt, a kék bálna, a jegesmedve 2. Melyik állat volt az ember első háziállata? a kecske, a szarvasmarha, a kutya 3. Milyen állat a dromedár? 4. Mit jelent az állatok világában a territórium? 5. Hol él a pandamackó és hol a koalamackó? Japán és Dél-Amerika, Kína és Ausztrália, India és Észak- Amerika Emléktábla-avatás KELEMEN GYULA újpesti szociáldemokrata politikus, az 1956-os forradalom kormánya államminiszterének - emlékének megőrzésére - emléktáblát állít a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Újpesti Szerkezete, az Újpesti Városvédő Egyesület és a Kelemen Gyula Alapítvány. Az emléktábla felavatása 1996. november 3-án, vasárnap 14 órakor lesz az István út 8. számú ház Munkásotthon utcai oldalán. Mindenkit szeretettel várnak. ✓ APEH-kirendeltség Újpesten is Az APEH Észak-budapesti Igazgatósága értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy az adóazonosító kártyák kiosztásával, reklamációjával, javításával kapcsolatos ügyek intézésére illetékességi területén ügyfélszolgálati kirendeltségeket működtet. A kirendeltség nyitva tartási ideje: hétfő, szerda: 8-18 óráig kedd, csütörtök: 8-12 óráig péntek: 8-13.30 óráig. A IV. kerületi kirendeltség a Virág u. 24. szám alatt található. Telefon/fax: 390-4290. Kérjük, hogy az egyéb, adózással kapcsolatos kérdéseikkel a Budapest XIII. kerület, Petneházy u. 6-8. szám alatt működő ügyfélszolgálati irodát szíveskedjenek felkeresni. Szíves megértésüket köszönjük! APEH Észak-budapesti Igazgatósága A Kaláka... ...együttes műsora november 10-én, vasárnap délelőtt lesz az Újpesti Gyermek és Ifjúsági Házban. Jegyek 250 forintért kaphatók az információnál. MIT CSINÁL MOST... ...Rejtő Ildikó? Nyugdíjas. Igen, bármennyire is furcsán hangzik, de Ildikó felett is elszálltak az évek. De ezt csak így leírva hiszi el az, aki vele találkozik vagy róla olvas az újságokban. Tokió olimpiai bajnok tőrvívónője. majd négy évvel később Mexikóváros bronzérmese máig is vív. Sőt nyer! És közben változatlanul olyan szerény és kedves, mint amilyennek megismertem - még leírva is sok! -.negyven évvel ezelőtt, amikor ifjúsági világbajnoki címet nyert. • Nagyon régen volt? - kérdezem az egykori újpesti tőrözőt, aki azóta is vív. Most éppen kétszeres Európa-bajnoki ranggal...- Nem, nem, pontosan emlékszem még minden csörtémre. Ezek jelentik a legszebb emlékeket, az etet viszontagságai között a biztos kapaszkodókat. Egykori csapattársaimmal, legnagyobb hazai ellenfeleimmel máig is rendszeresen találkozom, és amúgy női módra elfecsegjük az időt. Bóbis Ildikó, Dömölky Lídia és a többiek tartják a régi barátságot, most is éppen hozzájuk készülök. Illetve előbb fodrászhoz... • Hogyan telnek a nyugdíjasnapok? A korábban megszokott szigorú életforma nem hiányzik?- Nem. Korán kelek, erről nem szoktam le. Aztán eljárok rendszeresen vívni, hiszen a veterán Európa-bajnokságok teljes embert kívánnak. Az utóbbi két évben az egyéni és a csapatversenyt is megnyertük, legutóbb óriási küzdelemben a németek ellen. Persze, ehhez hetente el kell járnom a kondicionálóterembe, a vívóterembe és az uszodába is. A Héliában szoktak összejönni az egykori olimpiai bajnokok és ott is eltöltünk pár órát egymással. Felidézzük azokat az úgynevezett régi szép időket... • Miért, manapság már nem olyan szépek?- Dehogynem. Sőt talán még izgalmasabbak is, mint régen, mert akkor a mi kezünkben volt a tőr vagy éppen a labda, s az nagyobb biztonságérzetet adott. Most viszont... • Hát igen, Atlantában nem sikerült egyetlen vtvóaranyérmet sem nyerni. De beszéljünk inkább arról, hogy... például mit szól a család ahhoz, hogy máig sem tette le a tőrt?- A család? Ók soha nem akadályoztak semmiben. A Zoli fiam már kirepült, sőt megajándékozott egy aranyos kis unokával. Az Ildi pedig még tanul, szóval otthon is van éppen elég tennivalóm. Úgy élünk, mint minden normális családban. A hétköznapi kisebb-na- gyobb problémákat éppúgy megéljük és átvészeljük. Nem panasz- kodhatom, kegyes hozzám az ég! Bár a napokban elestem és a térdem alaposan megütöttem. De semmi komolyabb baj, szó sincs porcsérülésről... • Egy időben még edzősködött is...- Ma már csak magamat tanítgatom. Néha kijárok a versenyekre, de nyomon követek mindent, ami a vívóvilágban történik. Aki egyszer eljegyezte magát a sporttal, az amíg él, nem tud szabadulni tőle. De nem is akarok, mert annyi szépet kaptam tőle, hogy azt soha nem lehet elfelejteni és visszaadni. Talán ha megmaradok az edzői pályán, akkor valamit viszonozhattam volna, de így is bárki hozzám fordul, boldogan segítek. • Térjünk vissza még egy pár szó erejéig a hétköznapokhoz. A család és a sport jól megfér egymással, s egy kis térdfájás nem tekinthető komoly bajnak. Mi van még az életében, ami örömöt okoz, ami foglalkoztatja?- Kertes házban lakunk Óbudán és van két kutyánk is. Ugye, nem kell tovább magyaráznom, hogy mivel telnek a napjaim?... De ez így jó, és ezért vallom magam elégedett embernek. S ez már további ajándék a sorstól. Őszintén kívánom minden fiatalnak, hogy ne hagyja ki az életéből a sportolást, mert nemcsak örömöt, olykor csalódást okoz, hanem egészséget is ad. S ez a legnagyobb kincs az életben, ezt higgyék el nekem! Vándor Kálmán
