Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-12-22 / 26. szám

U PEST Milyen volt 1996? Milyen lesz 1997? Városvezetők évbúcsúztatója (Folytatás a 3. oldalról) A költségvetés 23 százalékával gazdálkodott a szociális és népjóléti terület 1996-ban, ez arányában meg­egyezett az ezt megelőző évivel - mondja dr. Benkő László szociális alpolgármester. És ez már „fél siker”. Az év során új vezetőket neveztünk ki a szo­ciális és gyámügyi iroda, valamint a népjóléti osztály élére, szakértelmüknek, lelkesedésük­nek köszönhetően a vezetőváltás előrelépést eredményezett szakterületemen. 1996 tavaszán létrejött a foglalkoztatáspolitikai bi­zottság, amely a munka- nélküliség újpesti hatásai­val foglalkozik, kezelésé­nek komplex elemzésére vállalkozik. 1996 folyamán 500 státuson kínáltunk le­hetőséget a munkanélküli­ek jövedelempótló támo­gatásában részesülők számára a segélynél ma­gasabb összegű munka- jövedelemre és munka­nélküli-ellátásra jogosult­ság ismételt megszerzé­sére. A közhasznú foglal­koztatási csoport mellett a jövő év elejétől foglal­koztatáspolitikai ügyintéző beállítása is segíti a szakterület munkáját. A képviselő-testület döntésének megfelelően 1996. január 1-jétől a Szociális és Egészség- ügyi Intézmény látja el a szociális gondoskodás és a családsegítő feladatait is. Az Újpesti Ön- kormányzati Bölcsődék intézménye pedig 800 gyermek napközbeni ellátását biztosítja. Jelentős lépésnek tartom, hogy 1996-ban megtörtént a népjóléti területet szabályozó ön- kormányzati rendeletek teljes körű áttekintése, így a szociális ellátásokról, a lakásfenntartási támogatásról, a személyes gondoskodást nyúj­tó ellátásokról való rendeletek módosítása. Emellett a képviselő-testület rendeletet alkotott a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támo­gatásáról, valamint az önkormányzat tulajdoná­ban lévő lakások bérletéről és bérbeadásának szabályairól. Pozitív szemléletbeli változást jelent vélemé­nyem szerint, hogy az önkormányzat lépni kí­ván a hajléktalanok segítése érdekében, a téli időszakról épp a napokban döntött a képviselő- testület. A kerületek közötti lehetséges együttműkö­désre jó példa a XIII. kerületi önkormányzattal — súlyosan értelmi fogyatékos újpesti fiatalok ellá­tása érdekében - kötött megállapodás. 1996-ban 409 millió Ft normatív állami támo­gatásban részesült a szociális és népjóléti terü­let, ezt egészítette ki a képviselő-testület csak­nem 1,2 milliárd forintra. Szigorú takarékossá­got követve, a rendeleteinkben rögzített feltéte­lek alapján valamennyi arra jogosult rászorulón tudtunk segíteni. Példaként említem, hogy az l-lll. negyedév statisztikája szerint 2200 újpesti tartozott a rendszeresen segélyezettek körébe, 4700 fő ré­szesült átmeneti segélyben, havonta 420 csa­lád lakásfenntartási támogatásban, 1400-an jö­vedelempótló támogatásban, 1700 rászoruló kapott méltányossági közgyógyellátási igazol­ványt, 1100 fő vette igénybe a szociális étkezte­tést, több százan pedig a házi szociális gondo­zást, az idősek napközi otthonát. A számok önmagukért beszélnek, a 112 ezer újpesti között nagyon sok a támogatásra szoru­ló, az aktív korú lakosság 10%-a sajnos munka­nélküli, ez az arány a fővá- T rosi átlag kétszerese. A csa­ládok erőfeszítései és az önkormányzati tá- mogatás ellenére sokuk jövedelmi helyzete romlott, ennek egyik megnyilvánulása a köz- iizemidíj-hátralék 154 milliós, az ÚVRT felé fennálló tartozás (lakbér, különszolgáltatás) mil­liós tömege... A fent részletezett segítségen túl 57 millió forintot fordítottunk tankönyvvásárlási támogatásra, karácsony előtt pedig ünnepi tá­mogatást, ajándékcsomagot tudtunk adni több ezer újpesti gyermeknek és felnőttnek. Jelentős eredményként könyvelem el, hogy önkormányzatunk az elismert kényszerbérle­tek 50%-át ez év végére felszámolja (az or­szágos arány 30%-osl), az eddig fennmaradó igényeket pedig további két év alatt vállalta megoldani. A szociális térkép 1997-re sok információval bővíti majd meglévő ismereteinket. Ezekre támaszkodva fogalmaz­ható meg a komplex várospolitikai koncepció szerves részét képező egészségügyi és szoci­ális stratégia. A koncepció megvalósítása ter­mészetesen túlnő a jelenlegi testület idején. 1997-ben reményeim szerint elszánt lépése­ket teszünk a lakásmobilitás érdekében, más önkormányzatokkal együttműködve bővítjük a személyes gondoskodás intézményrendszerét, a Káposztásmegyer ll-n lévő orvosi rendelő át­adása és a Görgey úti rendelő áthelyezése je­lentősen javítja az egészségügyi alapellátás fel­tételeit, a népjóléti osztály ügyfélszolgálati ka­pacitását jelentősen növelve megszűnik az iro­da előtti sorban állás, a szociális támogatások rendszerének további finomításával képesek le­szünk a védtelen társadalmi csoportok problé­máinak hatékony kezelésére. -bk­Dr. Benkő László szociális alpolgár­mester Január elsejétől Dráguló szolgáltatások Az 1997. január 1-jétől esedékes egyes közüzemi dí­jak változásáról sajtótájékoztató keretében beszéltek a Fővárosi Önkormányzat, a Fővárosi Vízművek Rt., a Fővárosi Csatornázási Művek Rt., a Fővárosi köz­terület-fenntartó Rt. és a Fővárosi Távhőszolgáltató Rt. illetékesei. Az egyes szolgáltató vállalatok több alternatívát dolgoztak ki díjemeléseik mértékeként, de ezeket a Fővárosi Önkormányzat általában visszafogta. Már így is látható, hogy egy olyan átlagos lakásra, ahol mindezt a négy szolgáltatást igénybe veszik, havi át­lagban 1711 forint többletkiadást lehet tervezni-és ebben még benne sincs a gáz- és villanyszolgáltatás. Ivóvízért az idei 45 forinttal szemben köbméterenként 56,40 forintot kell majd fizetni (+ 12% áfát). Ez lakáson­ként átlag 166 forint havi többletkiadás. A fővárosi díjak országos viszonylatban a legalacsonyabbak közé tartoznak. A beszedett díjak 55%-a az üzemel­tetés, az ivóvíz-előállítás és a fogyasztókhoz való eljuttatás költsége; 24%-át fordítják hibaelhárításra és karbantartásokra, 21% pedig a beruházásokra kell. Csatornadíjként a jelenlegi 47 forint helyett 59,40-re számíthatunk köbméterenként. Ez lakásonként átlagban plusz 176,40 forintot tesz ki. A Fővárosi Közgyűlés 1995. végén egy 2004-ig szóló szennyvíztisztítási és csator­naépítési programot fogadott el, amelyhez a szükséges fedezet egy részét a csatornahasználati díjakból kell fedezni. Ebbe a csatornahasználati díjba tehát köbmé­terenként 18 forint fejlesztési díjhányad is be van épít­ve, amelyből hét másik beruházáson túl olyan, a kerü­letünket is érintő munkákat kell megvalósítani, mint az Észak-budapesti Szennyvíztelep bővítése (663 millió Ft), az észak-budapesti felvezetés (274,8 millió Ft), a 1V-XV. kerületeket érintő szilasmenti főgyűjtőcsator­na (110,2 millió Ft), valamint a Corvin-Bajza ut- cai-Fóti úti gyűjtőcsatorna (95,5 millió Ft). A szemétszállítási díjra 23,38% emelkedést számítanak jövőre, ami lakáson­ként átlag havi 116 forint többletet jelent. Például egy 110 literes kukára a mai 130 forint helyett 150 forintot kell számolni. A beszedett szemétdíjak je­lentős részét is visszaforgatják fejlesztésre: a duna­keszi szemétlerakó és a Hulladékhasznosító Mű re­konstrukciója sok pénzt visz el. A távhőszolgáltatást igénybe vevő lakásokban havi átlagként 1252 forint többletkiadást lehet kalkulálni, ami 21,9%-os eme­lés. Várható a tarifarendszer változása is. A 12%-os áfa természetesen mindenre rákerül. Kompenzációk A szolgáltató vállalatok Hálózat Alapítvány néven olyan kompenzációs lehetőséget hoztak létre, amely segítséget nyújthat a leginkább rászorulóknak a köz­üzemi díjak megfizetéséhez. A szemétdíj-kompenzá- ció havi összege 200, a víz- és csatornadíjé 500, a távfűtésé 500-1000 forint lehet azok számára, akik valóban igényjogosultak és elmaradás nélkül fizetik a számla támogatással csökkentett összegét. A jogo­sultságot igazoló igénylő lapot a kerületi önkor­mányzat ügyfélszolgálati irodáin lehet felvenni, és ott is kell leadni legkésőbb 1997. május 30-ig. A jo­gosultság feltételeiről is ott adnak felvilágosítást.- muzsav ­4 SS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom