Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-12-07 / 25. szám

MIKUL ASORSZ AGB AN JÁRTUNK... Üdvözlet Mikulásországból 3ULUPUKIN Kammari Napapim ( Az útlevelünk tanúsága szerint 1996. november 14-én 21.35 perckor húsz újpesti gyermek belépett a finnor­szági Rovaniemiben található Mikulásországba. Az utazásunkban a FINNAIR légitársaság, Rauna város felnőttjei és Tolja település iskolásai és szülei voltak a segítségünkre. A szervező munkát a Lokki- Sirály Magyar-Finn Gyermek- és Ifjúsági Egyesület vállalta magára. Miért mentünk ilyen messzire? A magyar gyerekek nevében mi, húszán hívtuk meg budapesti látogatásra a Mikulást. Köztudott, hogy a Mikulás Finnországban, Rova­niemiben él. Innen indul távoli országokba, hogy a gyerekeknek örömet szerezzen. Ez évben a mi köz­benjárásunkra Budapestre érkezik először, s ami még csodálatosabb: az a megtiszteltetés érte az Új­pesti Gyermek- és Ifjúsági Házat, hogy december 5- én mi fogadhatjuk először a Mikulást. Természetesen a kinttartózkodásunknak más cso­dálatos élményei is voltak. Kezdődött azzal, hogy az érkezést követő regge­len manók ébresztették a gyerekeket, majd egy-egy állat jelmezébe bújva egy rénszarvast tenyésztő far­mercsalád vendégei voltunk. Innen Raunába, az otta­ni állatkertbe kirándultunk. Észak csodálatos állatvi­lágával ismerkedtünk. Ezen az estén mi gondoskod­tunk a vendéglátóinkról, magyaros ételekkel és ita­lokkal. no és dallal és tánccal. Másnap várt a csoda. A Mikulás 11.00 órakor fo­gadta a gyerekeket, kellemes és vidám hangulatú be­szélgetésen. Elfogadta meghívásunkat, és egy közös fotó is készült az eseményről. (Lásd a címfotót! A szerk.) A délután olyan élményt hozott, amelyet mi, felnőttek sem feledünk egyhamar. Mert ugyebár nem sok földi halandó utazik manapság rénszar­vasszánon úgy. hogy ő maga hajtja a szánt, sőt egy „rénszarvasszán-veze- tői” igazolvány tulajdonosá­vá is válik. Pedig ez velünk megtörtént. Szabad tűzön sü­töttük a makkarát, ittuk a fi­nom meleg szörpöt, játszot­tunk a hóban. Este a szálláshelyünkön vártak bennünket a gyerekek és szüleik, hogy igazi finn ka­rácsonyi estet varázsoljanak nekünk. Nehéz szívvel indultunk haza, de hamarosan, decent-- bér 5-én újra találkozunk, hogy a repülőtérről Újpestre kísérjük a Mikulást. Kerekes György Santa Ciaus Office Arctic Circle Joulupukki, vagyis Mikulás A finnek szerint minden igazi gyerek tudja, hogy a Mikulás (finnül: Joulupukki) a lappföldi Korvatuntu- rin. azaz a Fülhegyen cl. (Állítólag ezért is képes meghallani a világ minden gyerekének a kívánságát.) A Fülhegy azonban a Mikulás titokzatos otthona, ahova csakis segítő manó (finnül: tonttu) és néhány rénszarvasa kap bebocsátást. A Joulupukki ezért naponta néhány órára levonul Rovaniemibe. Az Északi Sarkkör mellé épített otthonában fogadja a gyerekeket. Postahivatalában pedig - a manók segítségével - válaszol a levelekre. (Hivatalos források szerint a Joulupukkihoz az elmúlt évben félmillió levél érkezett.) December elején aztán rénszánra kap (távolabbi vidékekre a Finnair Mikulás-gépével utazik), és Mi­kulás napján becsempészi ajándékait a cipőkbe, az ablakokba vagy a kéményekbe. Mivel a finn gyere­kekhez december 24-én érkezik a Mikulás (december 6-án Finnország függetlenségét ünnepük), a világ bármelyik sarkából visszaér Lappföldre. A Joulupukki december 5-én a magyar gyerekek meghívására érkezik Budapestre. A Lokki-Sirály Finn-Magyar Gyermek- és Ifjúsági Egyesület csoportja novemberi lappföldi útján adta ál a meghívást a Joulupukkinak. Kezdje a könyvtárban! Adventtól szilveszterig Lassan véget ér ez az év is. Az ember ilyenkor talán megkönnyebbülten felsóhajt, számadást készít és új terveket sző. December azonban tartogat még né­hány különleges izgalmat: jön a Mikulás, itt a kará­csony, az óévbúcsúztató szilveszter, és a gyerekek téli szünideje is számos családban újabb gond vagy öröm forrása. Milyen ajándékkal kedveskedjünk sze­retteinknek, mi kerüljön az ünnepi asztalra, milyen programokat szervezzünk a családnak, egyáltalán hol kezdjük az egészet... - kapkod a fejéhez a család apraja-nagyja. Kezdjék a könyvtárban az ünnepi készülődést is! Számos tanácsot, sok segítségei kaphatnak az év utolsó tennivalóihoz. Jó ötleteket kínál karácsonyfadíszek, játékok és egyéb hasznos ajándékok készítéséhez Csörgő Ani­kó Adventtői karácsonyig és Devecsery László Szal­maország csodái vagy Ünnepi ötletek című könyve. Ugyancsak e célra ajánljuk Kardos Mária Kará­csonyfadíszek című kötetét is. Az ünnepi ételek elkészítéséhez, az ünnepi asztal feldíszítéséhez kiváló segítséget nyújt Lajos Mari és Hemző Károly 99 ünnepi éfe/javaslata, továbbá Sza­kái László két könyve a Régi ünnepek a konyhában és az Áldd meg Urunk asztalunkat. A karácsony a szeretet, a család ünnepe. Ha sze­retnék bensőségesebbé tenni, tegyék ezt az ünnep­körről szóló könyvek olvasásával, képzőművészeti albumok lapozgatásával, vagy egy-egy szívmelenge­tő zene meghallgatásával. Kölcsönzésre ajánljuk Dickens Karácsonyi énekét és Jajczay János Kará­csony a művészetben című könyvét. Hallgassák Bach Oratóriumait vagy a New York-i Hárfazenekar cso­dálatos karácsonyi válogatását. Ha a család a gyerekkel vagy egy kedves baráti társasággal vidám perceket kíván eltölteni, segítsé­gül szolgálhat Padisák Mihály Mindenki játékos­könyve, vagy Simon Sarina Játszik a család című kötete. Az ajánlott könyvek, zeneművek minden könyvtá­runkban megtalálhatók, keressék ezeket még az ün­nepek előtt. S ha a készülődés fáradalmai, a közös ünneplés izgalmai után pihenésre, jó szóra van szük­ségük, kezdjék az új évet is a könyvtárban! Mi könyvtárosok, mindannyiuknak kívánunk bé­kés, boldog karácsonyt, eredményekben gazdag új évet és szeretettel várjuk Önöket a kerületi Szabó Ervin Könyvtárakba. Horváth Péterné könyvtáros A kirándulás... Az osztállyal elmentünk a repülőtérre. Hosszas utazás után megérkeztünk Ferihegy~hre. Ahogy beléptünk, érdekes látvány fogadott. Nagyon sok embert láttunk. Az ablakokból megnéztünk egy leszálló gépet. Nemsokára értünk jött egy busz. Amikor elindultunk, láttuk Göncz Árpádot elmenni helikopterrel. Idegenvezető mutatta, hogy mikor merre nézzünk. Láttunk hangárokat és kis magángépeket, 20 perc múlva elérkeztünk Ferihegy ll-re. Az első emeleten az érkező utasok járkáltak. Mozgólépcsőn mentünk fel a második emeletre. Itt az induló utasokat láttuk. A jövés-menés persze itt nagyobb volt. A harmadik emeleten a légitársaságok irodái voltak. Ismét buszba ültünk és elindultunk. Végre elérkeztünk ahhoz a géphez, amit mi is kipróbálhattunk. Ez egy TU-134-es volt. Amikor beléptem, arra gondoltam, hogy ennél vannak jobb repülők is. A farrész elég ijesztő volt. Nekem a pilótafülke tetszett a legjobban. Kár, hogy hamar indultunk vissza. Ferihegy l-en már csak pár percet töltöttünk. Nagy élmény volt a látogatás a repülőtéren, de egyszer úgy szeretnék eljönni ide, hogy én utazom! Estók Flóra 4. a, Bajza Utcai Általános Iskola 6 ■HMM MMNRMMS

Next

/
Oldalképek
Tartalom