Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-11-21 / 24. szám
ÚJPEST (Folytatás a 11. oldalról.)- fővárosi küldött - segítségével az önkormányzat a lehető leggyorsabban hívja fel az előterjesztésben lévő kerületek, valamint a Fővárosi Közgyűlés figyelmét a támogatásra, hiszen ezzel sok gyermek életét menthetné meg. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester elmondta: a kórház képviselői a programhoz szükséges komplex kivizsgáló műszer egyszeri beszerzéséhez való hozzájárulást kémek, ez a támogatás egyszeri alkalomra szólna és eszközbeszerzés céljára fordítódna. Ferenczi Sándor nem értette Simonfi Sándor előteijesztéssel kapcsolatos kritikáját. Gömbös Attila képviselő (MDF) számára az előterjesztés egy pontja továbbra sem volt világos, mégpedig az, hogy a bizottság kiket hallgatott meg, a Madarász utcai kórház képviselőit vagy az Adjutor betéti társaságot? Dr. Benkő László szociális alpolgármester elmondta, hogy a szó-* ban forgó bizottsági ülésen a Madarász Utcai Gyermekkórház főigazgató főorvosa, az intenzív osztály főorvosa és gyermekgyógyász főorvos vett részt, tájékoztatást adva és bemutatva a betéti társaságot, mely a program gazdája és működtetője. A bizottsági ülésen is elhangzott az eszközátadás kérdése: véleménye szerint pozitív döntés esetén a helyes eljárás az lenne, ha a pénzeszközt a Madarász Utcai Gyermekkórházzal kötött szerződés keretében az újpesti önkormányzat kifejezetten ezen szakmai program céljaira adná át. Dr. Derce Tamás polgármester úgy vélte, valóban célszerű lenne, ha a határozati javaslatban is szerepelne a Madarász Utcai Gyermekkórház és az Adjutor nevű betéti társaság egymáshoz való viszonya. A kórház munkát végeztethet a betéti társasággal, de tagja nem lehet. Fontos a tiszta jogi helyzet megteremtése, hogy az összeg a megfelelő helyre kerüljön... Hock Zoltán alpolgármester arról szólt, számára az előterjesztésből az derül ki, hogy a kórház és a mentőszolgálat néhány vezetőjéből alakult a betéti társaság, és mint vállalkozók kértek támogatást az önkormányzattól, és airiikor a vállalkozási támogatás átkerül a kórházhoz, egy személyben szolgáltatást fognak végezni a kórháznak. Ez nem teljesen tiszta helyzet... Nagy István a Fidesz-frakció vezetőjeként elmondta, hogy a bizottsági ülésen a kérdést részleteiben megtárgyalták, hogy hol is határolódik el a kórház és a betéti társaság tevékenysége. A bizottság azt javasolta a képviselő-testületnek, hogy a szövegben említett eszköz beszerzéséhez nyújtson másfél millió forint támogatást, a műszer a Madarász Utcai Gyermekkórház műszerparkját fogja gazdagítani. A támogatás tekintetében a kórház és a bt. tevékenysége elválik egymástól, az önkormányzat a beszerzéshez adja a támogatást a kórháznak, s ezután az, hogy a szakmai programon belül hogyan működik együtt a kórház és a bt., az a két fél gondja. A céllal egyetértenek... Dr. Demkó János is hangsúlyozta, hogy nem a céllal nem értenek egyet, de figyelembe ajánlja, hogy az eszközbeszerzés támogatásával valójában egy betéti társaságot támogat az önkormányzat. Látni kellene, hogy a kórház a bt.-vel milyen szerződést kötött. A céllal maximálisan egyetértenek, de itt más szempontokat is Figyelembe kell venni. Simonfi Sándor hangsúlyozta, hogy a döntésnél a köz vagyonáról születik döntés, ez felelősséget jelent. Az ügyet támogatni szeretné, az előterjesztés elfogadása esetén szövegszerű változtatást kér. Szeretné, ha a szóban forgó kérdésekről utólag egy tájékoztatás készülne a képviselők részére a pénz felhasználásáról. Dr. Derce Tamás polgármester az elhangzottak alapján módosította a határozati javaslatot ily módon: az önkormányzat támogatást nyújt „a Madarász Utcai Gyermekkórház részére az ún. »bölcsőhalál«-megelőző programhoz eszközvásárlás céljára.” A 253/1996. (XI. 5.) sz. önkormányzati határozat értelmében a képviselő-testület az általános tartalékalap terhére - a gyermeklakosság arányában - 1 millió 500 ezer forint összeghatárig támogatást nyújt a Madarász Utcai Gyermekkórház részére az úgynevezett „bölcsőhaláT-megelőző programhoz, eszközvásárlás céljára. A képviselő-testület felkéréssel fordult továbbá a fővárosi önkormányzat közgyűléséhez, valamint az V., VI., VII., XIII. és XV. kerületi önkormányzatok képviselő-testületéhez az ún. bölcsőhalál-megelőző program együttes támogatása érdekében. (31 igen.) A továbbiakban az önkényes lakásfoglalókkal kapcsolatos nlb-hatá- rozatokat tárta a testület elé dr. Benkő László szociális alpolgármester, hangsúlyozva: a kérdés kényes volta miatt kérte az nlb-határozatok testületi ülés elé kerülését. Szükségszerű volt az önkényes lakásfoglalók kérdését napirendre tűzni. Gondos előkészítés és élénk vita után hozta meg a bizottság egyhangú döntéssel a testület előtt lévő határozatokat, amelyek - többek között - egyfelől méltányosság gyakorlását teszik lehetővé, másfelől az NLB úgy határozott, hogy minden önkényes lakás- foglaló ügyében az önkényesen elfoglalt önkormányzati lakás kiürítésének végrehajtása tekintetében - előterjesztés alapján - a döntés az nlb feladata legyen. Tájékoztatta az előterjesztő a testületet, hogy jelenleg 52 ismert önkényesen elfoglalt lakás ügyét kell megoldani, de valójában az önkényes beköltözők által elfoglalt lakások száma közel 100. Úgy gondolja, hogy az nlb-határozatok döntésre alkalmas alapot adnak a képviselő-testületnek. 12 Hock Zoltán kulturális alpolgármester véleménye szerint a népjóléti és lakásügyi bizottság a határozatokban foglalt döntésével - a jelenleg hatályos szmsz-ben nem szereplő - új hatásköröket hozott létre. Erre kért magyarázatot. Dr. Derce Tamás polgármester úgy vélte: az önkormányzati törvény meghatározza azokat az ügyeket, melyek kizárólag testületi hatáskörbe tartoznak. Itt nem az a kérdés, hogy az nlb feladat- és hatáskörében mi van megfogalmazva, hanem az, hogy az önkormányzati törvényben felsorolt kizárólagos hatásköröket elvonja-e egy bizottság a testülettől vagy nem. Hock Zoltán úgy vélte: ebben az esetben az nlb teljesen új, az önkormányzatra nem jellemző, speciális hatáskört kíván meghonosítani, nevezetesen az önkényesen elfoglalt lakások feltörői esetében hatáskört kíván létrehozni, sőt ezekkel kapcsolatban méltányosságot gyakorolni. Amennyiben a testület úgy fog dönteni, hogy a jogállamiság alapnormáit sértő esetekben méltányosságot gyakorol és azt az nlb-hez telepíti, ehhez mindenképpen módosítani kell a testület szervezeti és működési szabályzatát. Simonfi Sándor csatlakozott az előtte szólóhoz, hiszen az önkormányzati törvény valóban tartalmaz a képviselő-testület által le nem adható jogköröket, dé nem kötelezi az önkormányzatot bizottságok létrehozására sem, de az önkormányzat képviselő-testülete szabad akaratából meghatározza az általa létrehozott bizottság feladatkörét és hozzárendeli a jogosítványokat. Nem vitatható, hogy a leadható jogkörök tekintetében a döntési kompetencia a képviselő-testületnél van. Fakciószünet után Dr. Demkó János a tájékoztató további tárgyalása előtt frakciószünetet kért, majd tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a pártok képviselői kérik a polgármestert, hogy ez az előterjesztés kerüljön vissza a november végi képviselő-testületi ülésre, de ezt megelőzően az nlb ismételten tárgyalja a kérdést a tekintetben, mely az szmsz esetleges módosítására is vonatkozik és egyéb más jogi problémákat is felvet. Dr. Benkő László alpolgármester utalt arra: az önkormányzat 20/1994. sz. rendelete 2. § 1. pontja rögzíti, hogy a képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettség teljesítésével megbízza a a) polgármestert, és/vagy b) az önkormányzat képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzata szerint illetékes bizottságot. Ez jelen esetben a népjóléti és lakásügyi bizottság. E rendelet 5. §-a (3) bekezdése kimondja, hogy pályázaton kívüli bérbeadásra kerülhet sor, rendkívüli, azonnali intézkedést igénylő élethelyzetekben. Végül a 22. § 1. pontja kimondja, hogy amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználat (s jelen esetben erről van szó) legalább 5 éve fennáll, és a lakás nem nagyobb egyszobásnál, a lakáshasználó kérelmével bérleti szerződés köthető. Ezen kitételek figyelembevételével született meg a javaslat... Nagy István nlb-elnök megerősítette a dr. Benkő László alpolgármester által elmondottakat, tájékoztatta a testületet, hogy a bizottság szmsz-e tartalmazza, hogy a bizottság a lakásgazdálkodás területén dönt a szociális szempontok érvényesítésének mértékéről. Elmondta még, hogy ezen ügyek eldöntése igen időigényes feladat, s a bizottság igyekszik igazságos döntést hozni. Jogon kívüli állapot? Dr. Demkó János véleménye az volt, hogy a kérdést a jelenlévők nem egyformán értékelik. Jelen esetben jogcím nélküli lakáshasználatról van szó. Amennyiben ez tulajdonosi jogosultságokat is érint, akkor a tulajdonosi bizottságnak is tárgyalnia kellene azt. Ezeket a kérdéseket tisztázni kell a jogon kívüli állapot elkerülése érdekében. Buzna Ferenc arra utalt: akkor, amikor több ezer lakásigénylő van, továbbá a mintegy 80 kényszerbérlet felszámolásához is szükség van lakásra, aggályai vannak az előterjesztésben leírt méltányossági eljárással szemben. Nagy István további véleménye az volt, hogy a napirendi pont címének megfelelően a tájékoztatót tudomásulvételre terjesszék elő. Az előbb egy jogi vita lezárásra került, miszerint az nlb-nek van joga dönteni ezekben a kérdésekben, de a kérdés súlyossága miatt terjesztették a képviselő-testület elé, tájékoztatásul. A szóban forgó kérdést a Roma Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére tűzték napirendre, e kérdésben konszenzus jött létre, a népjóléti és lakásügyi bizottság azt elfogadta, s úgy döntött, hogy erről tájékoztatja a képviselő-testületet... Albrecht Péter gazdasági alpolgármester véleménye szerint jelen pillanatban a vita egy nlb-határozatról folyik. Úgy érzi, hogy e kérdésben kompetenciaprobléma adódott. Azt kell eldönteni, hogy a lakástörvény által előírtakat a bizottság megsértette-e, ha nem, akkor csak tartalmi a vita. Dr. Derce Tamás úgy vélte: itt az szmsz-szel kapcsolatos vita folyik. Simonfi Sándor erre úgy reagált: itt szmsz- és jogértelmezési vita van. A szociális alpolgármester által idézett jogszabály és az nlb-határozatban rögzített időpont-megjelölés nincs összhangban egymással. Másik jogértelmezési probléma, hogy még az esetben is, amennyiben a bizottságnak még ilyen típusú hatásköre is van, a testület az idén kiutalható lakásállomány ismeretében hozott egy határozatott kényszerbérletek mielőbbi felszámolása érdekében. Véleménye szerint egyedi esetekben is történt méltányossági lakáskiutalás, megelőzvén olyan ügyet, amelyet a testület a második helyre sorolt. Az önkormányzat más méltányosságot érdemlő ügynek sem tud eleget tenni - például kényszerbérleti esetekben -, amikor az ad hoc bizottság szociális szempontokat sajnos nem tud vizsgálni. ítélet és gyakorlat Dr. Kulcsár Ferenc képviselő (MSZP) a kérdés jogi oldalát vizsgálva arról szólt, hogy születik egy jogerős bírói ítélet, amellyel kapcsolatban két lehetőség van, az önkormányzat végrehajtja vagy nem. Ezt kell szabályozni. Egy széles jogértelmezés szerint azt kell eldönteni, hogy ki jogosult itt jogokról lemondani az önkormányzat nevében, szűk jogértelmezés szerint viszont a vonatkozó rendelet szerint kell eljárni... Simonfi Sándor véleménye szerint minden jogosítvány a képviselő-testület hatáskörében van, amíg ezt át nem adja. A polgármester értelmezését sem képviselőként, sem az ad hoc bizottság elnökeként elfogadni nem tudja. Ezért javasolja a képviselő-testületnek, hogy vegye le napirendről a kérdés tárgyalását, a megfelelő fórumokon értelmezze egyrészt a törvényt, másrészt szmsz-ét a hatásköri listákkal együtt és ezt követően kerüljön újra a képviselő-testületi ülés elé. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester visszatért az előbbiekben kifejten gondolatmenetéhez: jogi vita esetén a kérdést le kell venni napirendről, tartalmi probléma esetén, a jogi vitát mellőzve, kell tartalmi vitát folytatni. Amennyiben a képviselő-testület a kérdés tárgyalását leveszi a napirendről, a jogászok megvizsgálva, s a megfelelő jogi megoldást megtalálva visszakerül a képviselő-testület elé. Vajon az elfogadható lesz, vagy még ezután is merülnek fel tartalmi problémák? Albrecht Péter felvetésére Hock Zoltán kifejtette ama véleményét, miszerint jogi és tartalmi problémát együtt lát, mert az önkormányzat tulajdonával kapcsolatban egy bizottság ilyen döntést nem hozhat, mert jelen esetben tulajdon sérül... Simonfi Sándor tartalmi problémaként vetette fel, hogy az nlb határozata egy méltányossági eljárásról szól, de úgy gondolja, hogy amíg az önkormányzat törvényi kötelezettségének nem tett eleget, addig testületi felelősség, hogy bizonyos körben méltányosságot gyakorol-e vagy nem. Véleménye, hogy a bizottság nem járt el jogszerűen, s ezért javasolja először ennek jogi oldalát megvizsgálni, majd tartalmi vitát folytatni az előterjesztésről. Mivel a kérdés jogi részével kapcsolatban bizonytalanság volt, Albrecht Péter ezért azt javasolta megvizsgálni, hogy az nlb vita tárgyát képező határozata megfelel-e a törvényi háttérnek, s amennyiben igen, akkor kell a tartalmi vitát lefolytatni. Olyan állásfoglalás meghozatalát javasolta, hogy a jogi helyzet tisztázására kérjenek fel szakértőket annak megállapítása érdekében, hogy a hozott határozatok tekintetében az nlb jogszerűen járt-e el. Nagy lst\’án bizottsági elnök csatlakozott Albrecht Péter javaslatához, mert véleménye szerint a vita már túllépett az nlb hatáskörén. Kéri, hogy e kérdésben a képviselő-testület határozzon, s annak megfelelően járjon el a népjóléti és lakásügyi bizottság. Dr. Derce Tamás előterjesztette szavazásra a dr. Demkó János által előterjesztett módosító indítványt, mely szerint a képviselő-testület azon indítványt, miszerint a népjóléti és lakásügyi bizottság 244/1996. (X. 7.), a 245/1996. (X. 7.), valamint a 297/1996. (X. 21.) számú határozatával kapcsolatos tájékoztatót leveszi napirendről azzal, hogy kerüljön megvizsgálásra a hatáskör kérdése - 22 igen, 6 nem, 3 tartózkodás szavazati arány mellett - elfogadta. Ezt követően a testület Albrecht Péter gazdasági alpolgármesternek a Hazai Lakásépítő Társaság üzletrészének megvásárlásával kapcsolatos tájékoztatóját zárt ülésen tárgyalta. Majd a nyílt ülés folytatásaként Kalanovics László közbiztonsági tanácsnok (MSZP) elmondta, hogy dr. Szárai Zoltán dandártábornok, fővárosi tűzoltó parancsnok a polgármesterhez írt levelében tájékoztatást adott arról, hogy 1992 óta a tűzoltóság technikai eszköztárát pályázatok révén tudja felújítani. 1992 óta a fővárosi önkormányzat 117 millió forintot, a kerületi önkormányzatok és az agglomeráció önkormányzatai 62,5 millió forintot, a különböző gazdálkodó szervezetek 64 millió forintot folyósítottak a Fővárosi Tűzoltóságnak, melynek eredményeképpen 7 db félnehéz, 5 db közép, 13 db könnyű kategóriájú gépjárműfecskendő és egyéb eszköz került beszerzésre. Ebben az évben a Fővárosi Tűzoltóság 4 db félnehéz kategóriájú gépjárműfecskendőre, 1 db emelő- kosaras gépjárműre, valamint 1 db búvárszerre nyújtott be pályázatot. Ezért a tábornok köszönetét fejezte ki a polgármesternek és az önkormányzatnak, de utalt arra, hogy a jövőben is támogatásra lesz szükségük a pályázatokhoz... Albrecht Péter gazdasági alpolgármester jelezte, hogy a városfejlesztési koncepcióról készült vitaanyagról konzultációra várja képviselőtársait. Nagy István véleménye az volt: mivel az szmsz-szel kapcsolatban komoly értelmezési vita alakult ki a testületben, ezért szükséges az SZMSZ feladat- és hatásköri részének felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása, annál is inkább, mivel erről képviselő-testületi határozat is rendelkezik... A testület legközelebbi ülését november 26-án, 17 órakor tartja a Városháza dísztermében.-bkmsBstKssm
