Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-11-21 / 24. szám
Foglalkoztatáspolitika Az önkormányzat is főszereplővé válhat „Munkaerő-piaci helyzet Újpesten 7996." címmel a foglalkoztatás esélyeiről, lehetőségeiről tanácskoztak munkavállalók, munkáltatók, politikusok, önkormányzati képviselők, a szakszervezeti tömörülések képviselői azon a tanácskozáson, amelyet az újpesti önkormányzat, s annak foglalkoztatáspolitikai bizottsága szervezett, november 11-én, az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Házban. A tanácskozás levezető elnöke, és egyben szervezője Kiss Sándor, önkormányzati képviselő, a foglalkoztatási bizottság elnöke volt. A megnyitót dr. Derce Tamás polgármester tartotta, Kiss Péter munkaügyi miniszter a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről, Vass István, a Fővárosi Munkaügyi Központ igazgatója az észak-pesti térség foglalkoztatási helyzetéről, Somodi Jánosné, a munkanélküliek budapesti egyesületének elnöke a munkaügyi tanácsban való részvételükről, dr. Pálinszki Antal, a Fővárosi Közgyűlés oktatási bizottságának elnöke a fővárosi szakképzési koncepcióról, Király László, a Fővárosi Közgyűlés foglalkoztatáspolitikai bizottságának elnöke a fővárosi ön- kormányzat e témakörben betöltött szerepéről, dr. Várhelyi András, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési és oktatási igazgatója a BKIK foglalkoztatás bővítésében elért tapasztalatairól beszélt. Három újpesti nagyüzem humánpolitikai és foglalkoztatáspolitikai programjának megismerésére nyílt lehetőség: Csákvári Ivánnénak, a Chinoin Rt. személyügyi igazgatójának, dr. Völgyes Iván professzornak, a GE Tungsram Rt., valamint Kollár Györgynek, a Budapesti Erőmű Rt. humánpolitikai főosztályvezetőjének előadását követően. A tanácskozás után Kiss Sándort, az újpesti önkormányzat foglalkoztatáspolitikai bizottságának elnökét arról kérdeztük: mivel az önkormányzat először rendezett ankétot a foglalkoztatás esélyeiről, lehetőségeiről, hogyan ítéli meg a tanácskozáson elhangzottakat?- Úgy vélem, gazdag tartalommal és sok új információval bíró előadásokat hallhattak azok, akik részt vettek ezen a programon. Valóban ez volt az első ilyen tapasztalatcsere, s talán a kezdeti lépést jelezte, hogy a vártnál kevesebb számú önkormányzati képviselőt fogadhattunk, mint amennyire számítottam. De jó hírként mondhatom, hogy az ankét valamennyi előadása szerkesztett formában, egybegyűjtve, napokon belül megjelenik, így lehetőség nyílik nemcsak újabb érdeklődők bekapcsolódására, hanem arra is, hogy az ott elhangzottakat továbbgondolva, lépéseket tehessünk a munkaerő-piaci helyzet egyfajta felderítésére, és a megoldások megtalálására. A tanácskozás erényének azt tartom - és ez is volt a célunk -, hogy áttekintsünk Észak-Pest munkaerő-piaci helyzetét és a jelen lévő szakemberekkel, hosszabb távon gondolkodva, mindenképpen dolgozzunk ki olyan megoldásokat, amelyekkel segíteni tudjuk azokat, akik egzisztenciális problémákkal, a munkanélküliségből fakadó tanácstalansággal küzdenek. • Ön kiemelt régióként kezeli és érti Észak- Pestet, az itt élő munkanélkülieket. Ez azt is jelenti egyben, hogy a fővárosi átlagban itt a legnagyobb a munkanélküliek aránya?- A munkanélküliséget jelző statisztikák eltérő számokat mutatnak térségenként. Ameddig a fővárosban 6 százalék körüli a munkanélküliek aránya, addig Újpesten 10-12 százalék közötti átlagot mutat a statisztika. Ahogy a munkanélküliség eltérő képet mutat kerületenként, eltérő módon és időben tapasztalhatunk a különböző térségekben fellendülést, pozitív változást. Ugyanakkor nem számíthatunk arra, hogy Újpesten és a közvetlen környezetében egyik napról a másikra megoldódna a foglalkoztatási gond. Ugyanakkor úgy vélem, hogy az önkormányzatoknak, így az újpestinek is el kell gondolkodniuk, hogy meglévő eszközrendszerükkel hogyan tudják segíteni a polgárokat. Az a véleményem - és ezt igazolta a minapi tanácskozás is -, hogy amennyiben az önkormányzatok a maguk intézményrendszerével és lehetőségével, valamint a kis- és középvállalkozók, a nagy foglalkoztatók az ipari hátterükkel egymásra találnak, akkor Újpesten, és ezzel egy időben Észak-Pesten, javíthatóak a foglalkoztatás esélyei. Nem titkolom, többedmagammal sokat várok az Észak-Pesti Térségfejlesztési Rt. tevékenységétől. • Az újpesti önkormányzat szinte elsőként kezdte meg a munkanélküliek közhasznú foglalkoztatását, és jó példákat tud felsorakoztatni a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásában is. Milyen szerepet vállalhat még az önkormányzat a munkaerő-piaci helyzet javításában?- Valamennyi önkormányzat a tapasztalatom szerint az útkeresés fázisában van. Úgy vélem, vannak még lehetőségek arra, hogy például a vállalkozók támogatásával, vagy a munkaerőpiaci képzésben való részvétellel továbblépjünk az úton. Az önkormányzat helyzeti előnyben van, amikor egy befektetőt „befogad” a kerületben. Ez az információs előny kihasználható például akkor, ha a beruházás megindulására már képzett szakembereket tudunk felsorakoztatni. Valamennyien érezzük, hogy egy, a körülményekhez jobban igazodó képzési rendszer megvalósításával, nemcsak a pályakezdő fiatalokat, hanem az idősebb generáció tagjait is új tudás birtokába lehetne juttatni. Mivel Újpesten látok erre reális lehetőséget, azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy több önkormányzat összefogásával egész, Észak-Pestre kiterjedő ismerettel lehetne a munkaerőpiacra hatni. • Az elmúlt hetek során a szomszédos kerületekben több bevásárló- és szórakoztatóközpont nyílt meg. Nem elhanyagolható szempont: ezek munkahelyteremtőek is. Újpest úgy tűnik nem esett most a nagy befektetők útjába...- Ez valóban így van, ám véleményem szerint nemcsak a szolgáltatásban, a kereskedelemben lehet munkahelyet teremteni. Egy olyan kerületben, mint Újpest, ahol van, illetve volt munkakultúra, lehetne erősíteni a termelőágazat megtelepedését. Úgy vélem, hosszú távon lesz lehetőség olyan kisebb vagy középméretű ipari üzemek megtelepedésére, amelyek munkalehetőséget teremtenek. Nekünk, képviselőknek az is a feladatunk, hogy szorgalmazzuk és segítsük ezeket a lépéseket. Ezért is vélem úgy, az önkormányzatoknak, a társszervezetekkel, munkaügyi központokkal, az iparkamarával, az ipartestülettel együtt érdekünk az állásteremtés. A munkanélküliek ellátása ugyanis olyan nagy terhet ró az önkormányzatokra - gondoljunk csak bele a munkanélküliek jövedelempótló támogatásába, a szociális segélyezésbe -, hogy ha csak 100 embert munkához tudunk juttatni, az 100 újpesti családnak jelenthet egyfajta megnyugvást, az önkormányzatoknak pedig könyebbséget. A tanácskozáson egy kicsit úgy éreztem magam, mint aki a jelenlévőknek, képletesen szólva, egy horgászbotot osztogat, hogy „fogja ki”, válassza ki a maga csomagját, milyen területen tud segíteni. Az első lépést megtettük, megismertük egymást, egymás lehetőségeivel is tisztában vagyunk. A tanácskozásnak biztosan lesz folytatása, és ennek hasznát a ma még munka- nélküliséggel vagy átképzési gondokkal küzdők fogják tapasztalni. bk Évfordulók jegyében Hagyomány már, hogy novemberben Babits- nap keretében emlékeznek névadójukra a költő nevét viselő káposztásmegyeri középiskolában. Az idén háromnapos rendezvénysorozattal emlékeznek meg Babits Mihály halálának 55. és a gimnázium fennállásának 10. évfordulójáról. November 26-án a Babits Irodalmi Kör emlékkiállításának megnyitása szerepel a programban, majd két nappal később megemlékezésre kerül sor Babits Mihály sírjánál, és a középiskola ad helyet a IV. és a XV. kerület: diákok vers- és prózamondó versenyének. November 29-én diákelőadásokkal, ünnepséggel, a diák színjátszók előadásaival és a gimnázium énekkarának műsorával folytatódik a Babits-napok rendezvénysorozata. s n Ünnepi megemlékezés A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) kerületi szervezete a mille- centenárium és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakításának évfordulója alkalmából, 1996. december 12-én (csütörtökön) 16.00 órakor az Ady Endre Művelődési Központ (Tavasz u. 4.) emeleti kamaratermében zenés irodalmi műsorral egybekötött ünnepi megemlékezést tart. Bevezető előadást tart dr. Pintér István, a történettudományok doktora. A műsorban közreműködnek: Csák József, a Magyar Állami Operaház magánékenese, Gár- day Gábor, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Kassai Franciska előadóművész, Szabó Gyula Jászai Mari-díjas kiváló művész, a Tungsram Kodály Zoltán férfikara, vezényel Pálinkás Péter. Zongorán kísér; Nagy Ferenc, a Magyar Állami Operaház karnagya. Műsorvezető: Baranyi Ferenc József Affila-díjas költő, műfordító. Az ünnepi megemlékezésre mindenkit szeretettel várunk. MEASZ vezetősége
