Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-11-07 / 23. szám

Egészségvédő nap Egy kicsi mozgás♦♦♦ Az újpestiek törődnek egészségükkel. Ha nem is mindig, de az év egy napján biztosan figye­lemmel kísérték a helyes életmód, a mozgás, táplálkozás formáit. Ez a nap október 24-e volt és a Halassy Olivér Sportközpontban, a rendez­vény megérdemelte az Egészségvédő nap megnevezést. Bárki, aki aznap vette a fáradsá­got és elment a sportközpontba, játékos ügyes­ségi bemutatót, kerékpáros- és KRESZ-vetólke- dőt, callanetics tornát és karatebemutatót látha­tott - no és próbálhatott. A vetélkedők résztvevői természetesen új­pesti diákok voltak. Az egészségvédő napon fo­lyamatosan és persze ingyenesen fizikai álla­potfelmérést, táplálkozási tanácsadást és ko­leszterin-, vércukor-, vérnyomásmérést tartottak a szakemberek és a Kanizsai Dorottya Szakkö­zépiskola végzős diákjai. De az általános egészségügyi ismeretek előterjesztése mellett olyan speciális előadás és bemutató szemtanúi lehettünk, mely a gerincferdülés megelőzésére hívta fel figyelmünket. Dr. Somhegyi Annamária tartotta az előadást, közel 60 pedagógusnak és óvónőnek, hogy oktatási intézményeikben ők is alkalmazhassák ezeket a módszereket. A prog­ramkínálat nemcsak a felnőtteknek szólt, ha­nem az újpesti általános iskolásoknak is, akik szervezett csapatokban vettek részt a verse­nyeken és vetélkedőkön. A rendezvényt komoly előkészületek előzték meg, melyről Péteri Pál igazgatót kérdeztük.- A Budapesti Szabadidő Sport Egyesületek Szövetsége minden évben sportvetélkedőt ren­dez, ezek szervezését különböző spotegyesüle- tek vállalják föl - ilyen az egészségvédő nap is. Újpesten az USC vállalta a rendezvény lebo­nyolítását. Az igazgató úr azt is elmondta, hogy Új­pesten ez az első ilyen jellegű sport- és egész­ségvédő nap, bár korábban a Káposztásme­gyeri Óceán Sportegyesület foglalkozott az egészségneveléssel. Az egynapos rendezvény nemcsak versenye­A testedzést fiatalon tanácsos elkezdeni... két, vetélkedőket tartalmazott, hanem felhívta az újpestiek figyelmét az egészséges életmódra. Az Koleszterinmérés... ingyenes vizsgálatok azt is megmutatták, ha sportolunk, fizikai erőnlétünk, egészségi állapo­tunk figyelembevételével végezzük ezeket a te­vékenységeket, ám a sportolást, a diétát sem szabad túlzásba vinni. Az egészségvédő nap főbb célkitűzései ezek voltak, s ezen a napon lát­hattuk, hogy valóban volt értelme ennek a nyilvá­nos programnak. Hiszen már a reggeli órákban gyülekeztek az érdeklődők a vizsgálóterem előtt, ki testsúlyát, vérnyomását, ki pedig koleszterin­szintjét ellenőriztetni. Itt mindenki első és mindenki győztes lehe­tett, egyformán kaptak ajándékot a diákok. Cer­bonacsokit, mely kimondottan „egészségbarát” és egy kulcstartót. A színvonalas verseny megszervezését segí­tette a Budapesti Szabadidő Sport Egyesület, a Kanizsai Dorottya Szakközépiskola, a Pozsonyi Úti Általános Iskola és a Pedagógiai Szolgáltató Központ. És végül egy jó hír az egészségbará­toknak! Már biztos: egy év múlva ismét lesz egészségvédő nap. Tehát jövőre, ugyanitt, ugyanilyenkor...? Legyen szerencsénk! Kámány Dóra A vérnyomás ellenőrzése nem csak évente egyszer, az egészségvédő napon lényeges! November 9-én „született" SZÁZÉVES AZ ÚJPESTI ÖSSZEKÖTŐ VASÚTI HÍD Budapest déli részén már másfél évtizede va­súti híd ívelte át a Dunát, amikor 1892-ben, a főváros északi régiójában is felmerült a budai és pesti vasútvonal összekötésének terve. A fellendülő gyáripar fontos szerepet játszott a közlekedés fejlesztésében, hiszen a hídon átfu­tó tehervonatok segítségével a dorogi szénm^- dencéből egészen az újpesti és angyalföldi gyá: rak udvaráig szállíthatták a nélkülözhetetlen fű­tőanyagot. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter 1894-ben kiírt pályázatát az olasz Societa Nazi- onale déllé Ufficlne di Savigliane nevű cég nyerte. Terveik alapján a MÁVAG-ban öntötték a híd vasszerkezetének elemeit, a kivitelezést azonban az olaszok irányították. Az újpesti vas­úti híd - amely Újpestet a Népszigettel és Óbu­dával kötötte össze - a millennium évében, pontosan száz esztendeje: 1896. november 9- én készült el. Korrekciós beavatkozásokat először 1921- ben, majd 1932-ben végeztek a hídon; mindkét alkalommal megerősítették rácsos szerkezetét. A második világháború során - 1944 augusztu­sában - a sorozatos légitámadások használha­tatlanná tették, néhány hónappal később pedig a visszavonuló német csapatok felrobbantották a stratégiai jelentőségű hidat. Az újjáépítésre tíz esztendőt kellett várni. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az ideiglenesen helyreállított déli összekötő híd főbb elemeit később az újpesti vasúti híd tartóiba kívánták áthelyezni. Meg kel­lett tehát várni, míg a főváros legdélebbre eső hídját újjáépítik és az átmeneti vasszerkezetet lebontják, amelyre 1950-ben került sor. Az új­pesti híd többi eleme ismét a MÁVAG-ban ké­szült. A munkálatokat Sávoly Pál Kossuth-díjas tervezőmérnök irányította. A régi pilléreken nyugvó, „félállandó"-nak épített vasívet „K” híd­nak becézték. Nevét azokról az acélgerendák­ról kapta, amelyek oldalról nézve K betűre em­lékeztetnek. Újpest és Óbuda között, a mederkotrás so­rán több mint húsz, fel nem robbant bombát és gyújtószerkezetet hoztak a felszínre. A Duna medrének megtisztítása ezen a szakaszon egy teljes évig tartott. Az építkezést különösen ne­hezítette az 1954-es árvíz, majd a rendkívül elhúzódó jégzajlás. A híd áldozatokat is köve­telt, az építkezés során négy munkás szenve­dett halálos balesetet. Az Északi összekötő vasúti hidat 1955 májusában adták át ismét a forgalomnak. Az Északi összekötő vasúti híd éjszakánként nem tartozik a főváros díszkivilágítással varázs­latossá tett Duna-parti látképéhez. Átmeneti jel­legét rég elfeledték már, a tankönyvek és úti­könyvek szerint Budapest hídfüzérében „ő” áll az első helyen. Századik születésnapján csu­pán önmagának teheti fel a kérdést, hogy vajon meddig bírja még? Rojkó

Next

/
Oldalképek
Tartalom