Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-02-03 / 3. szám

Egy évre, előre... (Folytatás az 1. oldalról.) • A lakásfenntartási rendelet a támogatáshoz mi­lyenfeltételeket állapít meg?- Három feltételnek kell egyidejűleg fennállnia. Ter­mészetesen alapfeltétel, hogy a támogatást igénylő leg­alább egy éve újpesti bejelentett lakóhellyel rendelkez­zék, és ezen idő alatt életvitelszerűen itt is éljen. Felté­tel továbbá, hogy az a személy, illetve család jogosult a támogatás igénybevételére, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét (ez az összeg 1996. január else­jétől havi 9600 forint), vagyis esetünkben a 19 200 forintot. A lakás- fenntartás havi igazolt fi­gyelembe vehető költsé­geinek pedig meg kell ha­ladni a család összes havi nettó jövedelmének 35 százalékát. • Van-e a támogatás­ból kizáró ok?- Igen, a rendeletalko­tásnál úgy döntöttünk, nem áll módunkban támo­gatni azon családokat, amelyek a lakás bérletbe vagy albérletbe adásával jöve­delemhez jutnak, hiszen ebből a lakhatási költségek fe­dezhetők. Átmeneti ideig, de kizárjuk a támogatás lehe­tőségéből azon családokat, amelyek a kérelem benyúj­tása előtt 12 hónapon belül cserélték vagy vásárolták nagyobb alapterületű lakásukat. Tettük e kitételt abból a szempontból, hogy lakásvásárlásnál, cserénél legalább 1 évre előre célszerű tervezni a várható többletkiadáso­kat... Nem részesülhet továbbá támogatásban az sem, aki az önkormányzattól a lakásfenntartási költségek bármelyikéhez (pld. lakáscélú hiteltörlesztési támoga­tás) támogatást kap. Ez alól csupán az Újpest előző szá­mában közzétett víz-csatorna és szemétszállítási díj, il­letve távfűtési díjtámogatások jelentenek kivételt, hi­szen ezt a kompenzációt nem az újpesti önkormányzat, hanem a fővárosi biztosítja a rászorultak számára. • Valamennyi lakásfenntartási költséget elismeri az újpesti önkormányzat?- Természetesen erre nincs módunk. Rcndeletünk értelmében az elismert költség a családtagok számá­val arányosan meghatározott elismert lakásnagyság, de legfeljebb a tényleges lakásnagyság és az 1 négy­zetméterre jutó elismeri költségek szorzataként kell megállapítani. Az elismert lakásnagyság mértéke egyszemélyes család esetében 30 négyzetméter, amely, minden további életvitelszerűen együtt élő családtag után 10-10 négyzetméterrel növekszik... Az 1 négyzetméterre jutó elismert költség összkom­fortos lakásnál 180 Ft/nf/hó, félkomfortos lakás ese­tében 140/m2/hó, komfort nélküli és szükséglakás esetében 100 Ft/nf/hó. Eszerint egy például 72 nf-es összkomfortos lakásban élő házaspár is kaphat tehát támogatást, ha jövedelmi viszonyaik és egyéb felté­telek alapján jogosultak rá, de az elismert költséget természetesen csak az elismert lakásnagyság mérté­kére - 2 személy esetében tehát 40 négyzetméterre - vetítve és a komfortfokozat alapján lehet megállapí­tani. A támogatás tényleges mértékét a család egy­havi nettó jövedelmének 35%-át meghaladó elismert költséghányad határozza meg. A támogatás összege nem lehet kevesebb mint 500 forint, ez akkor adha­tó, ha a támogatás számított összege eléri a 200 Ft- ot. A támogatás havi összege nem lehet több mint a nyugdíjminimum 35 százaléka. • A lakhatási támogatás pénzbeli és természetbe­ni formában egyaránt adható. Mi alapján lehet dön­teni egyik, vagy másik forma mellett?- Rendeletünk egyértelműen szabályoz: ha a jogo­sultnak 3 hónapot meghaladó lakbér-, külön szolgáltatá­sok díja, közösköltség-, vagy közüzemidíj-tartozása van, csak a természetbeni forma (lakbér, közös költség, köz­üzemi díj stb. átutalása, tüzelőutalvány, tüzelőszámla kiegyenlítése) lehetséges. Akinek nincs semminemű tar­tozása, a pénzbeli kifizetést veheti igénybe. • A támogatást a rászorulóknak 12 hónapon át havonta előre folyósítja az önkormányzat. Mit kell csatolni a kérelemhez, s körülbelül mennyi összeget tud e célra szánni az önkormányzat?- A kérelemhez, mint már fentebb szóltunk róla, már elkészüli a nyomtatvány, melynek kitöltésével az állampolgár nyilatkozik havi jövedelméről, és szám­lákkal kell igazolnia, milyen kifizetésekből tevődik össze a lakhatási költsége. Már most tapasztaltuk, hogy a polgárok többsége több hónapra visszamenő­leg nem őrzi meg számláit. Természetesen a pótlólag beszerzett igazolásokat is elfogadjuk. Úgy vélem, ez a rendeletünk az alkalmazás során beépül majd a helyi szociális rendeletbe. Most január végén, amikor is nincs még a városnak költségvetése, úgy vélem, a se­gélykeret 1996-ban „felfelé” lényegesen nem fog el­térni a tavalyitól. Az 1995. évben felhasznált átmeneti segélykeret elemzése alapján maximálisan 60 millió forintra becsülöm azt az összeget, amelyet az önkor­mányzat lakásfenntartási támogatásra biztosítani tud.-bk­A forrásmegosztásról Január 25-én tárgyalta a fővárosi önkormányzat közgyűlése a forrásmegosztási rendeletet. Ezt megelőzően január 23-án hét budapesti kerület polgármestere - dr. Derce Tamás Újpest, Katona Tamás, I., Karsai Károly az V., Szegedi Ferenc, a XI., Udvardi Nagy István, a XII. kerület, Kovács Attila, a XVI., Perlaki Jenő, a XX. kerület — köz­leményt juttatott el az Országos Sajtószolgálat­hoz. Közleményükben a kerületi vezetők arra em­lékeztettek, hogy lassan egy éve annak, amikor is tavaly februárban 24 fővárosi önkormányzat a ke­rületi önkormányzatok kezdeményezésére elköte­lezte magát egy olyan fővárosi általános szabá­lyozási rendszer megalkotására, amely hosszú távra szabályozza és kiszámíthatóvá, a főváros irányelveit tekintve előre tervezhetővé teszi a fő­városi önkormányzatok tevékenységét. A közle­mény kiemelte, a kerületi önkormányzatok tilta­kozása ellenére az önkormányzati törvényt 1994- ben úgy változtatták meg, hogy a kerületeknek megvonták azt a jogát, hogy a költségvetési pén­zeknek, a kerületek és a főváros közötti megosz­tásban bánnilyen beleszólási joga legyen, s ezzel teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Ezt tükrözte vissza az a forrásmegosztási ren­delettervezet - hangsúlyozta a hét kerületi vezető —, amelyet január 25-én tárgyalt a fővárosi önkor­mányzat. Véleményük szerint hamis az a nézet is, mely szerint az elmúlt évhez képest a kerületek a főváros terhére jobb helyzetbe kerülnének. Hang­súlyozták, a fővárosi önkormányzatnak nincs elosztási joga azon állami támogatások fölött, amelyek a kerületi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai fedezésére szolgálnak. Még akkor sem, ha ezeket a főváros - jogtalanul — sze­repelteti forrásmegosztási rendeletében. Az ön- kormányzati törvény tételesen meghatározza azo­kat a bevételeket, amelyek d kerületi önkormány­zatok és a fővárosi önkormányzat valóságos osz­tott bevételei. 1995-ben ezen bevételek megosztá­si aránya 54-46 százalék volt a fővárosi önkor­mányzat javára. Ezt az arányszámot 1996-ra a fő­város 59-61 százalékra kívánta megváltoztatni. Természetesen a maga javára, fogalmaz a közle­mény. Dr. Derce Tamás Újpest polgármestere elfo­gadhatatlannak minősíti a csütörtökön elfogadott fővárosi rendeletet és az Alkotmánybírósághoz fordul. (Minderről bővebben következő lapszá­munkban.) FT" _ /1\ ' ÚJPEST KÖZPONTJÁBAN a Munkásotthon u. 18.1szám alatti épületben, védett, zárt helyen, Alagsori 16,18,22 rrf alapterületű gépkocsitároló helyek korlátozott számban / igényes vásárlók részére ELADÓK ® azonnali készpénzfizetés esetén kedvezménnyel részletfizetési lehetőséggel Jelentkezés és részletes információ: MESTER-NÍVÓ Kft. Bp. IV., Liszt F. u. 6/A. Tel./fax: 180-5474-----------------------3 S egítség... Aki mozgásában korláto­zott, az tudja igazán, mi­lyen tortúrának kell alávet­nie magát, ha egy kifelé nyíló ajtón, vagy több lép­csőn át kell bejutnia vala­hová. Újpesten, immár há­rom helyen, a Falemez ut­cában, az Árpád üzletköz­pontnál, és a piac közelében helyeztek üzembe olyan te­lefonfülkéket, amelyeket el­sősorban mozgáskorlátozot­taknak terveztek. A harmo­nikaajtón könnyű a beme­netel és a telefonálni kívánó kényelmesen éri el a tele­fonkészüléket is. Felvéte­lünk Káposztásmegyeren, a Falemez utcában készült. (Fotó: Horváth Dávid) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom