Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-10-29 / 22. szám
c ÚJPEST Tisztelt Választópolgárok! Engedjék meg, hogy mint a Munkáspárt önkormányzati képviselőjelöltje bemutatkozzam, ismertessem célkitűzéseimet és kérjem bizalmukat. Elöljáróban köszönetét mondok mindazoknak, akik aláírásukkal támogatták jelölésemet. Biztosíthatom, hogy jó ügyet támogattak. Néhány gondolat magamról. Nyugdíjas gépész és gazdasági mérnök vagyok. Feleségem nyugdíjas pedagógus, két fiam és két unokám van. Húsz éve lakom Újpesten, közelebbről éppen a 10-es választókörzetben. Kötődésem Újpesthez azonban régebbi keletű. 1954-ben kerültem újpesti munkahelyre, s ugyancsak újpesti üzemből mentem nyugdíjba. Szeretem Újpestet, amelyet második szülővárosomnak tekintek, s* örömömre szolgálna, ha választóim bizalmából még többet tehetnék érte. Nem idegen számomra az önkormányzati munka. Két éve vagyok tagja a pénzügyi és költségvetési bizottságnak. E bizottságon keresztül betekintést nyertem a helyi közigazgatás szervezetébe és tevékenységébe. Megválasztásom esetén - a Munkáspárt célkitűzésének és a magam felfogásának megfelelően - elsősorban a kisemberek - bérből, nyugdíjból élők, kisvállalkozók - érdekeit kívánom szem előtt tartani, de természetesen, mint képviselő, a választó- kerület egészét szándékozom képviselni. Néhány gondolat elképzeléseimről a teljesség igénye nélkül:- Bár a kerület gazdálkodását a lehetőségek szűk határok közé szorítják, mégis meg kell vizsgálni, milyen lehetőség van a szociális kiadások arányának növelésére, mivel a támogatásra szorulók száma egyre növekszik.- Nincs megnyugtató módon szabályozva a lakásgazdálkodás, illetve -fenntartás. Erre vonatkozóan rendeletet kell készíteni. Intézményesen kellene segíteni (pl. jogsegéllyel, csereközvetítéssel stb.) azokat, akik a nagy lakást a magas rezsi miatt kisebbre akarják cserélni. (Más kerületben már megoldották.)-Segíteni kell a hátrányos helyzetű tanulókat. Az érettségi megszerzésének megkönnyítése végett a Munkásotthon utcai általános iskolát 12 osztályosra kell átalakítani.- Reálértékben növelni kell a különböző céltámogatásokat, így a rászorulók lakbér- és energiatámogatását, az óvodai és iskolai költségekhez való hozzájárulást. MUNKÁSPÁRT Tisztelt Választópolgárok! 71 éves vagyok. Bizonyára felmerül Önökben, hogy vállalhatom-e felelősséggel ebben a korban ezt a feladatot. E kérdést először én tettem fel magamnak. Úgy érzem, szellemi és fizikai képességemnek birtokában vagyok, tehát bátran állhatok választóim elé. Kérem bizalmukat. Szavazataikkal, esetleges megválasztásommal a Munkáspártnak a kisembereket támogató politikáját segítik. Dénes István Munkáspárt jelöltje Dr. Nicki Éva orvosnő, 10. sz. vk. képviselőjelöltje, MIÉP MAGYAK IGAZSÁG ÉS ÉLET PÁRTJA Tisztelt Választópolgárok! A reménytvesztetteknek, a csüggedőknek, a közömbösöknek üzenem, érdemes és kell szavazni. Sokan érzik, hogy olyan feneketlen mélységbe süllyedt ez az ország, ahonnan nincs visszatérés. Van-e értelme az egyenlőtlen küzdelemnek? Mi értelme ennek a választásnak? Van! Érzem, tudom, hogy van értelme. Biztos, hogy nem Újpesten dől el a haza és a fennmaradásért küzdők sorsa, de a csatának jelentősége van, az apró csaták győzelme vezet el a háború megnyerésére. Háború? Csata? Inkább küzdelemről beszélek, minden egyes szavazatért küzdők, mert minden ránk adott szavazat egy ici-pici győzelem, csatanyerés, mely elbizonytalanítja ellenfeleimet: nem lehet, nem engedjük kifosztani a lakosságot, a kisembereket, a nyugdíjasokat, a bérből-fizetésből élőket, a diákokat, mint ahogyan ők teszik, tették és tenni akarják! 1994-ben egy megkeseredett, megcsalt, becsapott és egy hathatós propaganda révén elkábított ország reménytvesztetten sírta vissza a hatalomba azokat, akik kifosztói, zsarnokai voltak. Hittek az ígéretekben, hittek a változásban. Naivak voltak, reménytvesztettek voltak, elbutítottak voltak és ... fáradtak voltak az emberek. A MIÉP már akkor figyelmeztetett a buktatókra, a veszélyekre - meg is kapta a „szélsőséges-naci- onalista-jobboldali” jelzőt. Választópolgáraim! Itt éltem Önök között 30 évig, életem nyitott könyv választópolgáraim előtt, ellenzék voltam, amikor nem volt előnyös ellenzéknek lenni, ember maradtam az embertelen hatalmi harcokban, 1956-ban, 1956 után, a Kádár-korszakban (amikor nem volt könnyű) és ma is. Számomra, hiszen orvos vagyok, elsősorban megdöbbentő a jelenlegi egészségügyi és szociális helyzet. A kormány sajnálkozik, együttérez, sopánkodik ... a szociális és egészségügyi helyzet meg csak romlik. Én segíteni akarok, nem ígérni, sopánkodni. Segíteni, s ha mellém állnak, tudom, érzem, meglesz a lehetőségem erre. Eddig is segítettem egyes embereken, minden hozzám fordulón. Igen, tettem a dolgom, dolgoztam, segítettem! Most úgy érzem, nem tettem eleget, van még tennivalóm. Amennyiben hozzásegítenek, tenni is fogok, nem csak az egyes emberekért, hanem a társadalomért is. Dr. Nicki Éva orvosnő, 10. sz. vk. képviselőjelöltje, MIÉP 10 ü ' MM
