Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-08-31 / 18. szám
Féléves mérleg Kedvező az összkép... Rendkívüli testületi ülésen fogadták el az önkormányzat képviselő-testületének tagjai az önkormányzat intézményei és a polgármesteri hivatal 1996. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről készült beszámolót. A dolog sürgősségét, vagyis az augusztus közepi ülés megtartását indokolta, hogy záros határidőn belül kell, vagyis kellett „pontot tenni” a költségvetés félévi beszámolójára. Emiatt sem lehetett nyári szünetet tartani. Albrecht Péter gazdasági alpolgármestert, a napirend előadóját az alábbi összegzésre kértük: • Egy esztendővel ezelőtt, a féléves beszámolót megelőzően már polgármesteri utasítás volt életben, amely szigorúbb gazdálkodásra ösztönözte az önkormányzat intézményeit. A mostani beszámoló úgy összegez: a gazdálkodás, a rendelkezésre álló keretek felhasználása takarékos volt. Ezek szerint várhatóan kiegyensúlyozott gazdálkodás lesz a jellemző az 1996-os évre?- Minden remény megvan arra, hogy így legyen. Egy esztendeje, elsősorban a vagyonhasznosítás gyenge pontjai, a tervezettől elmaradt bevételek miatt igen jelentős intézményi keretösszegek elvonására kényszerültünk. 1996-ra, már a tervezésnél, szigorú követelményeket támasztottunk intézményeinkkel szemben, egyben jelentősebb tartalékot képeztünk, bizonyára ez is eredményezte: jó a féléves önkormányzati mérleg, s ez reményt ad arra is: az évzáró összegzés sem lesz másmilyen. A mai világban kevés önkormányzat könyvelheti el, hogy többé-kevésbé zökkenőmentesen működik. • Könnyen „kibillenő" mutató az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak összhangja. Sikerült-e megközelítően egyensúlyba hozni e két tételt?- Igen. Olyannyira, hogy időarányosan nézve: bevételeink és kiadásaink szinte „hajszálpontosan” megegyeznek. Ha részletes elemzésre vállalkozunk, kitűnnek a hiányosságok, az elmaradások, azon pontok, amelyekre a második félévben jobban oda kell figyelnünk. Hiszen, például az intézményi működési bevételeket elemezve megállapítható: mintegy 20 millió forinttal maradtunk el az általunk tervezettől. • Milyen okok indokolják ezt?- Részben az, hogy vannak olyan gazdálkodó egységeink, ahol nem veszik komolyan a bevételorientáltságot, de meg kell mondanom, nemcsak a vállalkozási típusú gazdálkodásnál találunk erre példát. A lakosságtól érkező bevételeknél is van elmaradás, ennek illusztrálásául csak egy példát említenék: a gyermekétkeztetési díj késedelmes, vagy egyáltalán nem fizetésével is keletkeznek elmaradások. De bevételeink számbavételénél szólnunk kell arról is, közel százmillió forint elmaradás származott az iparűzési adó be nem fizetéséből. Ezt az adónemet, illetve -mértéket a fővárosi önkormányzat határozza meg, s mivel előlegét az előző évi jövedelem alapján fizetik, szerencsére van remény az úgynevezett visszapótlásra. • Az iparűzési adót fizetőkhöz képest jelentős azon polgárok száma, akik befizetéseikkel növelik az önkormányzat bevételeit. Félévkor milyen kép alakult ki az adófizető polgárokról?- Saját bevételeinkről szólva elmondható, hogy például af helyi adóknál mindig vannak folyamatban lévő adóhátralékos ügyek. A telekadónál is vannak hátralékosok, ugyanakkor a személyi jövedelemadónál - amely az adókból helyben maradt bevételek körébe tartozik - az első félévben a vártnál több volt a bevétel. A gépjárműadóról is elmondhatjuk ezt, bár hozzáteszem: bizonyára nemcsak a fegyelem javult ezen a téren, hanem volt, van olyan polgár, aki a 2 részletben esedékes díjat esetleg egyben fizette be. S ha már a pozitívumokról szólunk: megemlíteném, hogy az állami költségvetési támogatás is időben megérkezett az önkormányzathoz... • Egy éve a vagyonhasznosításból származó bevételek elmaradása okozott gondot. Változott azóta a kép?- Most is úgy fogalmaztunk a beszámolónkban, hogy az üzletrészek, értékpapírok, telkek értékesítése elmaradt még az általunk meghatározottól, de már augusztus végéhez mérten, mintegy 50 százalékos a teljesítés. Ezen a területen csak hosszú távon lehet eredményt elérni. • Hogyan alakult a mérleg másik oldala, vagyis a kiadás?- Öröm számunkra, hogy jutott - átlagosan 20 százalékos nagyságrendben - a közalkalmazotti és a köztisztviselői bértáblázat elérésére, vagyis a törvény által előírt bérfejlesztésekre. Ebből 14% volt a támogatásként kapott összeg, további 6-7 százalékot saját erőből gazdálkodtunk ki. S ezzel sem dicsekedhet sok önkormányzat. A szociális ellátásra szánt összegnek mintegy 37%-át fizettük ez ideig ki, amely jelzi, a jogos segélyigényeket kielégíti a szociális iroda. Nemsokára újratárgyalja, felülvizsgálja a testület a lakásfenntartási támogatás rendszerét, vélhetően bővül azok köre, akik részesülnek majd a juttatásból. 58 millió forintot költöttünk saját erőből tankönyvtámogatásra, a gyámügyi irodán várják a beiskolázási támogatásra jogosultakat. De a kiadásunknál jelentős tételt jelentenek az épületfelújításokra, járdákra, parkokra szánt összegek, a közterületek állagmegóvását szolgáló tevékenységünk, amelyre ebben az évben a korábbiakhoz képest is sokkal többet áldozunk. • Elmaradások, bevételi többletek egyaránt „színesítik” az első félév gazdálkodását. Beszélgetésünk elején prognosztizáltuk a várható sikeres évzárást. A szigorú gazdálkodás folytatásán kívül mi segítené még a pozitív összképet?- Pénz, pénz, pénz, konkrétabban: mintegy 100 millió forintos vagyonhasznosításból származó bevétel... • Például az Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztő Rt. tevékenysége?- Úgy érzem, az rt. csak hosszú távon hoz majd eredményt, nem kimondottan 1996-ban. De bízom abban, olyan befektetőket is találunk, akik tőkeerősek, szívesen maradnak Újpesten. És szólnom kell arról is: az új lakásrendelet elhúzódó bevezetésével is szertefoszlottak azon elképzeléseink, hogy az UVRT-nek ne kelljen megtéríteni, pótolni a lakhatás tényleges költségeit. Ahogy szokták mondani: vannak, lennének még tartalékaink. Ezekre pedig - szerencsére - az 1997-es esztendő lassan küszöbönálló tervezésénél alapozhatunk. Bangha Katalin Emlékeztető a helyi adókról Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy a helyi, nem lakás céljára szolgáló építmény- és telekadó, valamint a gépjárműadó II. félévi befizetési határideje: 1996. szeptember 16. A befizetésre szblgáló csekkeket ez év márciusában - az 1996. évi emelt összegű gépjárműadót előíró határozattal egyidejűleg - kapták meg. Az esetlegesen elvesztett csekkek pótlására szíveskedjenek az adóigazgatási irodát félfogadási időben felkeresni. Félfogadás: hétfő: 14—18 óráig, szerda: 10-18 óráig, péntek: 8-11.30 óráig. Cím: 1042 Bp., Petőfi u. 4-6.1. emelet. Diák-önkormányzati vezetők figyelmébe A Fővárosi Diákhálózat 80 budapesti középiskolás diák-önkormányzati vezető részére - 1996 szeptemberétől 1997 májusáig - átfogó, a diákjogokat, esélyeik és érdekük érvényesítésének témakörét, az iskolai élet szabályait, az iskolai nyilvánosságot, az iskolai rendezvények szervezésétől a lebonyolításig tartó gondozását, a diák-önkormányzatiságot és törvényi szabályozását és egyéb, a diákok érdeklődésére számot tartó témákat felölelő, készségeik fejlesztését szolgáló tréninget szervez. A tréning szeptember 27-29-ig tartó zánkai táborozással kezdődik (szállás, teljes ellátás), majd budapesti, december kivételével minden hónap utolsó hétvégéjén rendezett tréninggel folytatódik. A képzéssorozatot májusban háromnapos tábor zárja (szállás, teljes ellátás). A Fővárosi Diákhálózat nonprofit szervezet, a képzéssorozat nem nyereségorientált. A résztvevők hozzájárulása a képzéshez 4000 Ft, mely két részletben fizethető. További információ a következő címen és telefonszámokon: Fővárosi Diákhálózat, 1464 Budapest, Pf. 1515. Tel.: Lehotkai Ákos: 135- 2105 és Mach Péter: 251-0006. Albrecht Péter, gazdasági alpolgármester
