Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-08-17 / 16-17. szám
Visszatekintő A Újpest 9 olimpiai éremmel gazdagodott! Ne számítsunk aranyesőre! - ezzel a figyelmeztetéssel ültettük újpest sportkedvelő lakóit a tévékészülékek elé az olimpiai játékokat beharangozó cikkünkben. Akkor sokakban a kishitűség érzetét ébresztette fel ez a cím, mert már, ugye, megszoktuk azt a bizonyos 11-es számot, ami egyébként is nagy vonzerővel bír a sportvilágban. Az egészségvédelem alapvető feltétele a rendszeres testedzés, és annak legvonzóbb példaképe, az élsportjiem kapott kellő elismerést, és ennek következtében megfelelő támogatást sem. A hazai élsport azonban - messze erején felül - megpróbált úgy felkészülni az olimpiai játékokra, hogy megőrizze tekintélyét a nagyvilágban. Dicséretükre szóljon - sikerült! Százkilencvenhét ország világrászóló aranyversenyében mi, magyarok, megőriztük előkelő helyünket és - holtversenyben - az első tíz nemzet között végeztünk Atlantában. S amikor ezt az eredményt méltatjuk, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a 21 olimpiai érmet nyert versenyző között ott vannak az újpesti élsportolók is. Ne titkoljuk el azonban azt. hogy egyesektől többet vártunk. A kardvívó és a vízilabdázócsapat tagjaitól aranyérmet reméltünk tudásuk alapján. Az esélyek terhe azonban - magyarázzuk ezzel... - a döntő pillanatokban oly mértékben nehezedett a vállukra, hogy összeroppantak alatta. Hiba lenne azonban az ezüstérmek ragyogását és értékét lebecsülni. Csoltány Szilveszter és Adrovicz Attila teljesítménye minden elismerést megérdemel, hiszen önmagukat múlták felül. S tulajdonképpen Navarrete József egyéniben elért negyedik, a cselgáncsozó Csák József ötödik helyezése is azt jelenti, hogy a világ legjobbjai közé tartoznak. Az újpesti sportolók tehát emelt fővel - bár néhányan csak keserű szájízzel - térhettek haza, de mi továbbra is felnézhetünk rájuk. A két újpesti lakos, Csák József és Csollány Szilveszter családtagjai most büszkén járhatnak- kelhetnek az utcán, mindenkitől csak gratulációkat fogadhatnak. Joggal! A mindenkori legnagyobb létszámú olimpián, és teljesen szokatlan, európai ember számára szinte elviselhetetlen éghajlati körülmények között küzdöttek, és megállták a helyüket. Ennek igazi jelentőségét akkor tudjuk helyesen felmérni, ha figyelembe vesszük az időeltolódást, a már számtalanszor hallott szervezetlenséget, és az ellenfelek minden eddiginél magasabb számát. De hát ez a teher a vén kontinens minden részt vevő olimpikonját nyomta... Az aranyolimpia - így nevezték el, mert idén ünnepli 100. jubileumát az ötkarikás játékok története - nagy vitákat váltott ki az egész világon. Mint jól tudjuk, az elsőt, 1896- ban, Görögországban rendezték meg, és a hellének joggal pályáztak arra, hogy a százéves évfordulót hazájukban ünnepelhessék meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése azonban - erősen vitathatóan Atlantára esett. S hogy miért, az ma már nem kétséges: a sportolás igen jövedelmező üzletággá vált! S ahogy Amerika - szinte a labdarúgás teljes ismerete és ismertsége nélkül is - meg tudta rendezni a futball-világbajnok- ságot óriási haszonnal, úgy képesnek érezte magát az olimpiai játékok vendéglátására is, még nagyobb haszonnal. Találóan állapította meg a világ legnagyobb sportlapja, az olasz La Gazella dello Sport, hogy ez már magánolimpia volt, amely új fejezetet nyitott az ötkarikás játékok történetében. A sportvilág elüzletiesedése magával hozta azt, hogy a pénzvilág rászállt az olimpiai mozgalomra és ez minden országban mozgásba hozta a vállalkozókat. Ok pedig köztudottan nem jótékonysági intézmények vezetői, tehát többségükben gyors haszonra számítanak. S ez a sietség és követelés meghatározza minden országban a sport fejlődését. Nem lehet véletlennek tekinteni, például, hogy Nigéria képes volt megnyerni a labdarúgók olimpiai bajnokságát, legyőzve Brazíliát és Argentínát. A lét kérdése döntő szerepet kapott, s így a pénz átvette a karmesteri pálcát! A sport szeretete ma már pénzforrásnak számít, az egyszemélyes tévétulajdonosoktól egészen a legnagyobb tévétársaságokig, a talponállóktól a multinacionális vállalatokig. S ebben a légkörben ma már a régi és valóban coubertini eszmékkel eredményt elérni nem lehet. A felkészüléshez, ami a mai fejlettségi fok mellett már az 5-6 éves gyerekeket is beszámítja, nagyon sok pénz kell! A magyar sportolók olimpiai szereplését - ami egyébként az egész világot közvetlenül érintette - jelentősen befolyásolta a világpolitika alakulása. A szovjet és jugoszláv utódállamok mind külön-külön versenyzővel léptek pályára, ami azt jelentette, hogy a potenciális ellenfelek száma megsokszorozódott. Gondoljunk csak arra, hogy - például - a múltban a Szovjetunió egy birkózót küldhetett szőnyegre minden súlycsoportján, Atlantában viszont akár fél tucat világklasszist indíthatott egy-egy számban a birodalom felbomlása következtében, a sok önálló ország képviselőjeként. Gondoljuk csak meg, hogy a nemzetek pontversenyében az első ötven ország között öt volt szovjet utódállam szerepel!... Ne keressük azonban a kifogásokat, sem a mentségeket, de lássunk világosan. Például azt is, hogy a hétre csökkent magyar aranyéremből egyet Amerikában élő magyar sportoló ért el, mint ahogyan az egyik ezüstérmünk tulajdonosa is az Egyesült Államokban él és edz, bár magyarságát egyikük sem tagadja egy pillanatra sem. S ha józanul értékeljük szereplésünket, akkor azt kell mondanunk - most nem adjuk címbe - egyre messzebb kerültünk a győzelmi dobogótól! Örüljünk annak, hogy néhány sportágban - hála a megszállott Széchy Tamásoknak - továbbra is vannak világ- klasszis, áldozatkész tehetségeink, de a legtöbben ma már jogosan megkérdőjelezhető a jövő. Hiányzik az az utánpótlás, amely csak komoly anyagi és létesítményi bázis esetén tudná kibontakoztatni kétségtelen tehetségét. A magyar sport elérkezett ahhoz a legvégső pillanathoz, amikor talán még megmenthető a sportvilágban kivívott előkelő rangunk, ha a jövőben kiemelten áldoznak a sportra! írta és összeállította: Vándor Kálmán Olimpiai éremtáblázat Arany Ezüst Bronz 1. Egyesült Államok 44 32 25 2. Oroszország 26 21 14 3. Németország 20 18 27 4. Kína 16 22 12 5. Franciaország 15 7 15 6. Olaszország 13 10 12 7. Ausztrália 9 9 23 8. Kuba 9 8 8 9. Ukrajna 9 2 12 10. Koreai Közt 7 15 5 i 11. Lengyelország 7 5 5 12. Magyarország 7 4 10 13. Spanyolország 5 6 6 14. Románia 4 7 9 15. Hollandia 4 5 10 16. Görögország 4 4 *17. Csehország 4 3 4 18. Svájc 4 319. Dánia 4 1 1 Törökország 4 1 1 21. Kanada 3 11 8 22. Bulgária 3 7 5 23.Japán 3 6 5 i 24. Kazahsztán 3 4 4 25. Brazília 3 3 9 Ezüstérmes gyűrűgyakorlat. Csollány Szilveszter Amerikában él, és készült lel az olimpiára
