Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-07-20 / 15. szám
150 ÉVES AZ ELSŐ MAGYAR VASÚTVONAL Palota vasútállomás, a nevezetes napon, száz évvel ezelőtt... (korabeli metszet) „Olyan lapos téren, hol a lakosok legnagyobb része marhatartásból és fuvarozásból él, könnyen indítanak háborút a vasút ellen és főképp eleinte, mikor ingyen fognak fuvarozni, a vasút semmit sem fog jövedelmezni. Attól is lehet tartani, hogy majd fölszedik a vasutat. Csak egy pár vásár alatt les: járás-kelés, különben nyugodni fog azon a 25 mérföldnyi pályán a locomotív." A fenti - nem túl optimista - jóslatok a középponti vasút tervezetének tárgyalásakor ugyanaz a gróf Széchenyi István fogalmazta meg, aki nagyszabású terveivel: a gőzhajózás, a Tudományos Akadémia, a Lánchíd és a Vaskapu megteremtésével a hazai tudományos élet és az ipar fellendítője volt. Ebben az esetben Széchenyi tévedett. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a legnagyobb magyar véleménye nem a vasútpálya létesítése, hanem a nyomvonal földrajzi elhelyezése, azaz a Duna bal partja mentén haladó vasút ellen szólt. Az első magyarországi vasútvonal engedélyezési vitája közel tíz éven át tartott, s benne Széchenyi ellenében felszólalt Kossuth is. Az éles harc nagy kérdése az volt, hogy a Dunának melyik partján épüljön a vasút: a jobb vagy a bal oldalon? A diéta, a sajtó, a megyék, a hatóságok, és a szakemberekből álló lobbyk két táborra szakadtak, visszaélések, szabálytalanságok és megvesztegetések borzolták a kedélyeket. A törvényi szabályozással nem volt baj, hiszen már az 1832/36-os (!) országgyűlés elfogadta a XXV. számot viselő vasúti törvényt, amely elsősorban a szükséges földbirtok-kisajátításoknak adott jogi keretet. E törvény megalkotásával jóval megelőztük Európa legtöbb államát. Még ugyanabban az esztendőben - 1836-ban - három kérelmező kért vasútépítésre előmunkálati engedélyt. Báró Rothschild útvonaltervei elkerülték Budái, és még lóvontatásra szóltak. Az igazi harc báró Sina György bécsi bankár, magyar nagybirtokos, valamint Szitányi Ullmann Móricz pesti nagykereskedő, a Magyar Kereskedelmi Bank egyik alapítója között indult. Sina kancelláriai engedélye egy BécsbőX Győrbe, majd Budán át Triesztig tartó vasútvonalra szólt, míg az Ullmann-féle befektetői csoport - amelyben Rothschild báró anyagilag és útvonal-privilégiumokkal is részt vett - a Duna bal partján, Pozsonytól Pestig óhajtott vaspályát építeni. A vita hullámai egészen az országgyűlésig értek, ahol a választmány a kérdést az országos tanácskozásra utasította. A helytartótanács a két társaság egyesítését, illetve az egyik visszalépését tartotta ildomosnak, mert két párhuzamos vasutat nem kívánt engedélyezni. A döntés végül a bal parti vasútnak kedvezett, s bár Ullmann fölajánlotta, hogy a két vállalkozás egyesítse erőit, Sina erre nem volt hajlandó. Újabb perlekedés után 1844 tavaszán végre a király is szentesítette a Magyar Középponti Vaspálya Társaság alapszabályát. Eszerint a társaság 70 év múlva ingyen átengedi a vasutat az államnak, kötelezi magát, hogy annak építését 8 év alatt befejezi, a kamatbiztosítást az egész vasút megnyitása után 30 évre veszi igénybe, más vállalatok pedig párhuzamos vonal építésétől 6-8 éven át eltiltatnak. Jóváhagyták a díjszabást is, amelyet mérföldenként és személyenként az I. osztályon 12, II. osztályon 10, III. osztályon 8 krajcárban állapítottak meg. Az ősz során megindult a földmunka. A kisajátítások miatt később több súlyos összetűzés támadt a vasúttársaság és Pest város tanácsa között, melyek során még az építési munkákat is betiltották. A helytartótanács a társaság panaszára a vasútépítés akadályozását kereken megtiltotta a tanácsnak, és barátságos egyezkedésre szólította fel a feleket, de a harc így is egy esztendeig tartott. A vasútépítés időközben annyira előrehaladt, hogy 1845. november 10-én ünnepélyes külsőségek között, József nádor és családja, valamint meghívott előkelőségek jelenlétében megtartották az első próbamenetet. • A Budapesti Híradó 1845. november 13-i száma így számolt be az ünnepségről: „Múlt hétfőn ritka ünnepély ment véghez fővárosunkban, mely egyszersmind biztató zálogul szolgálhat arra, hogy va- lahára már csakugyan a cselekvés terén mozogni fogunk. Hirdetve volt tudni illik, hogy tíz órakor a központi vasúton első ünnepélyes kirándulás fog történni Palotáig, s ennek hallatára már nyolc órakor ezer meg ezer ember foglaló el az indulási pont környékét. Tizenegyedfél óratájban tarackok dörgése nádorunk őfenségének közelítését jelenté, ki a koronaőr ő exc. által ünnepélyesen fogadtatván azonnal elfoglalni méltóztatott helyét a pompás társalgási szoba gyanánt feldíszített kocsiban, az egész fogat, mely összesen hét kocsiból állott, melyek mindegyikében mintegy 50 meghívott vendég ült, harsogó zene közt tovarepült Buda’ és 'Pesth' virágfüzérekkel felcsinosított mozgonyok által vontatva, s az egy mérföldnyi tért tizennégy perc alatt haladó meg. Palotánál katonai zeneszó, s a körül lakó falusiak ezreinek harsogó éljenzései fogadták az érkezőket. Nádorunk őfensége és kísérői számára a vasút két oldalán két pompás sátor vala, s ezek s az őstanyák megszemlélése némi időtöltésül szolgáltak, miután a sátorban nagyszámmal látható, de terítetten asztalok a nem reggelizhetés kénytelenségét sok étvágyat érző gyomorral elég szomorúan éreztették." (Palota vasútállomást 1881. óta, azaz 115 esztendeje nevezik Uj- pest-Rákospalota vasúti megállónak.) 1846. május végén teljesen befejeződött az építés, a megnyitásra megtették a szükséges előkészületeket, s a helytartótanács július 5-ére elrendelte a műszaki „bejárást”, amelyen mindent rendben találtak. 1846. július 15-én elérkezett a régi várt pillanat, amikor az első vasút megindulhatott. Leküzdötték a pénzügyi, gazdasági és technikai akadályokat - s bár maga Ullmann Móricz a panamák miatt már lemondott igazgatósági tagságáról -, azért a csatát így is a Magyar Központi Vaspálya Társaság nyerte. „Elvégre Magyarország évlapjaiban is iktatjuk egy olyan ünnep megünneplését, milyenről eddig csak olvastunk" - írta a Budapesti Híradó tudósítója. - , A civilizatio legújabb fejleménye Hunnia fővárosának is nyújtó azon élvezetet, melynek majd minden európai főváros egy idő óta örvend és kikocsikáztatá egy csodaszerű gőzelőfogattal a meghívottak százait, egyszerre a pamlagok kényes ölén, villámi, azaz vasúti sebséggel, t. i. 50 és néhány perc alatt Vácz városába, hová eddig a pestiek csak egyenkint, legfittebb párosán, vakító homokfelhőkön keresztül és a legszilajahb magyar ló félnapi megizzasztásávali, gyönyör nélküli és unalomteljes utazással érhettek." Rojkó Annamária Anna-bál Anna-napi ajándéknak is szánja az Ady Endre Művelődési Központ a július 27-én 20-24 óráig tartó újpesti Anna-bált. A nyitó tánc természetesen bécsi keringő lesz, és az este folyamán fellép Fekete Viktória és Galgóczi Béla. Éjfélkor Anna-nap szépe szépségverseny lesz. Játszik a Hangulat trió, a belépődíj 500 Ft személyenként, illetve 6 vagy annál több tagú baráti társaságok esetén 300 Ft. Jegyelővétel mindennap 10-18 óráig az „Adyban”. Kiállítás Az Újpest Galériában augusztus 9-én 18 órakor nyílik O^gyáni Gusztáv festőművész életmű-kiállítása. Mintegy 80 festményből álló tárlat augusztus 27-ig naponta 11-18 óráig látogatható az Árpád út 66. szám alatti kiállítóteremben. Nyári vásár július 22-től - amíg a készlet tart - a Centrum Újpesti Áruházban! 30-40%-os kedvezmény ruházati termékekre. 4 ———————————— Tíz krajcárért Pesttől Palotáig...