Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-07-06 / 14. szám
ÚJPEST Testületi ülésen Több témában döntöttek (Folytatás a 3. oldalról.) A Deák utcai bölcsődéről... Nyolcadik napirendi pontként dr. Benkő László szo- ciáis alpolgármester ezúttal is beszámolt a szociális és Egészségügyi Intézmény átszervezésével kapcsolatos integrációs folyamatról, utalva arra: mindezt kiegészítették az egységes költségvetés időarányos részéről szóló összeállítással. Kilencedik napirendi pontként - szintén a szociális alpolgármester előterjesztésében - döntöttek a Deák Ferenc utcai bölcsőde végleges megszüntetéséről, s az épület további hasznosításáról. Az előterjesztő utalt arra, egy évvel ezelőtt a testület döntött arról, hogy az épület műszaki állapota miatt a bölcsődei ellátást ideiglenesen szünetelteti. Az eltelt egy év azt igazolta, hogy a Deák Ferenc utcai bölcsőde 80 férőhelyének szüneteltetése ellenére valamennyi felvételi igénynek eleget tudott tenni az egyesített bölcsődék intézménye. Az érintett lakóterület demográfiai jellemzői alapján a bölcsőde újraindítása hosszabb távon sem lenne indokolt. Ezért javasolta az előterjesztő a bölcsőde megszüntetését. Az épület pedig - az 1996. évi költségvvetés- ben e célra biztosított keretből felújítva - a Szociális és Egészségügyi Intézmény végleges elhelyezését szolgálja majd - most már testületi döntést is követően. Zárt ülésen A továbbiakban zárt ülésen - vagyis érdeklődők és a sajtó kizárásával - két témát tárgyaltak, mindkettőt dr. Benkő László szociáis alpolgármester előterjesztésében. Ezek a kényszerbérleti jogviszony megállapításával kapcsolatos fellebbezések, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint szociális segélyek tárgyában benyújtott fellebbezések előterjesztése volt. A bejelentések között a Fővárosi Tűzoltóság tá- mogási kérelmét és a Rendelőnkért Alapítvány pályázatát vitatták meg - támogatólag - a képviselők. Schmuck Andor ifjúsági tanácsnok jelezte a képviselő-testületnek, hogy ifjúsági és gyermekügyekben benyújtandó pályázat nem jutott el a Belügyminisztériumhoz, mert nem felelt meg a formai követelményeknek. Továbbá javasolta a pályázatok beadásának koordinációját. Kérte a polgármestert, járjon utána: a felelősség e kérdésben kié? Hosszas vitában fejtették ki véleményüket Nemes Sándor, Egerszegi Krisztina, Albrecht Péter, dr. Derce Tamás, Buzna Ferenc, Schmuck Andor, Gömbös Attila, Simonfi Sándor, Bodpr Mihály, Tóth József, dr. Demkó János képviselők a Társadalmi kapcsolatok bizottsága június 10-én hozott határozatának felfüggesztéséről, amikor is úgynevezett ügyrendi kérdésben hozott jogsértő döntésről volt szó. A vita végén a testület önkormányzati határozatban rögzítette, hogy az önkormányzati szmsz 16. §-ában megjelölt ügyrendi javaslat jogintézménye csak akkor alkalmazható, ha a képviselő-testület, illetőleg a bizottságok már az ügy érdemi tárgyalását megkezdték. Ezért minden olyan bizottsági döntéssel - amely az szmsz 16. § ily értelmezésével ellentétes - a testület nem ért egyet. Tekintettel a társadalmi kapcsolatok bizottsága június 10-én hozott döntésének kiemelt fontos közérdekű jellegére a döntést változatlanul hatályában fenntartja. Továbbá felkérte a polgármestert, hogy a jogi és közigazgatási tanácsnok, valamint a jegyző közreműködésével tekintsék át az szmsz ügyrendi kérdésekre vonatkozó szabályozását és a szükséges pontosításokat terjesszék a testület elé.-bkMártírünnepély: július 7-én MEGÚJULT A ZSINAGÓGA A kisvárosias környezetben, zártsorú polgárházak és színes társasházak között álló zsinagóga zömök tornyaival úgy emelkedik ki az utcasorból, hogy mint templomépület, tekintélyt sugároz, de méretei mégsem nyomják el környezetének házait. A vörösesbarna és sárga téglák váltakozásából geometrikus formák: négyzetek és vízszintes sávok díszítik a toronytestet. Az épület nyugati, bejárati főhomlokzata - amely a kert felől közelíthető meg - a magyarországi zsinagógaépítészet jellegzetes példája. Azért is jelentős, mert eredeti formájában őrzi annak az építészeti korszaknak a kifejezési formáit, amely a múlt század ’70-es, ’80-as éveiben terjedt el országszerte. Az épület a romantikus építészeti stílus késői kifejezője. A háborút követő időszakban végzett kisebb javítások, illetve renoválás nem pótolta az épület teljes felújítását. A tavaly ősszel elkezdett munkálatok után újra teljes pompájában ragyoghat a templom. Az építkezés lassan befejeződik. Az épület falán már megszáradt a vakolat, de itt-ott még bekötésre várnak a kicserélt villanyvezetékek. Folynak a belső munkálatok is. A tóraszekrény fölötti kupolahéjat belülről borító mélykék színt ma már nem lehet kikeverni, meghagyták tehát az eredeti falfestést. Másutt, az oldalfalakon - több réteg festék alatt előtűnt a száztíz évvel ezelőtti mintázat ott „újravarázsolható” a régi díszítés. A karzatról - amely a vallás előírásai szerint egykor a nők imahelye volt a zsinagógában - évtizedek óta hiányoznak a padok. Néhány más jelentős berendezési tárgy is eltűnt, ezeket a következő években majd pótolni kell. A templom orgonájának - a kecskeméti zsinagógából kibontott Agsner orgonának - felújítására már nem jutott pénz. Az építkezés „menedzsere“ Deutsch László rabbi, aki jó gazdához illően a padlástól a pincéig végigkalauzol az épületen, minden munkással vált néhány szót, s eközben arra is jut ideje, hogy az újpesti hitéletről meséljen.- Május 1-jén múlt két esztendeje, hogy mint rabbi Debrecenből idekerültem, de korábban - a ’70-es években - itt éltem Újpesten. Amikor idejöttem, elhatároztam, mindent megteszek, hogy a közösség megerősödjék. Akkoriban alig volt tíz ember, alig volt meg a minyen. (A Tóra szerint legalább tíz ember szükséges egy gyülekezet működéséhez. E tíz embert nevezik minyenttek). Napjainkban pénteken és szombaton harmincan- negyvenen vagyunk. A szeretetotthon közelsége biztosítja, hogy a hívők eljárhassanak az istentiszteletekre, de magam is felkerestem, és meggyőztem néhány családot. A templomba járók lélekszá- raa valamelyest gyarapszik ugyan, de sajnos nem a fiatalokból. Rabbiképzős koromban Scheiber Sándor, a híres tudósprofesszor mondása volt, hogy „Ne búsuljatok fiaim, mert mindig lesznek nyugdíjasok!” Ez így áll ma is. A kicsik számára működik ugyan Talmud-Tóra-oktatás, de évről évre ugyanaz a három-négy gyerek vesz benne részt. • A zsinagóga felújítása idején hol tartották az istentiszteleteket?- A hitközségi kultúrterem egy részét leválasztottuk és templomnak rendeztük be. „Kistemp- lom’’-nak nevezzük, ahol mindenki kényelmesen és jól érezheti magát. Ugyanakkor mindent elkövettünk, hogy a templom templom legyen: a tóraszekrény és a kegytárgyak éppúgy megtalálhatók, mint az imakönyvek. Ha a zsinagóga elkészül, mi továbbra is a kistemplomban maradunk; csak a vallási ünnepeken vagy kiemelkedő alkalmakkor nyitjuk ki a nagy épületet. • Építése idején szükség volt ekkora épületre?- A zsinagóga 1886-ban épült; a neológ hitközség alapító elnöke Lőwy Izsák, Újpest kisközség bírája volt. Mintegy hatvan évvel korábban a Virág utcában már működött egy ortodox, a Bocskay utcában pedig egy kisebb neológ templom. Száztíz évvel ezelőtt három és fél ezer tagja volt a hitközségnek, ezért a Berzeviczy utcai zsinagógát legalább ezer ember befogadására tervezték. (Több mint negyven évvel később, az 1930-as években a hívő zsidók száma Újpesten megközelítette a tizenötezret, ezért főünnepeken a színház- termet is kibérelték és ott is imádkoztak.) A zsinagóga felújításának szükségessége nem az utóbbi években merült fel. A templom falainak vizesedése miatt a közelmúltra azonban súlyos veszélybe került az épület. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez fordultunk, amely különböző segélyalapokból előteremtette a renoválás költségeinek - mintegy 16 millió forintnak — nagy részét. Ami a múltunkból még megmaradt, azt muszáj megmenteni. Mégis ez nem csupán anyagi áldozatot jelent, hiszen a hitközségnek a pénzt valahonnan el kellett vonnia. Újpest önkormányzata egymillió forinttal járult hozzá az építkezéshez, amiért nagyon hálásak vagyunk, s bízunk benne, hogy a zsinagóga teljes belső berendezésének visszaállításakor újabb támogatást kapunk. • Az épület hamarosan elkészül. Tervezik-e a templom újjáavatását?- A zsinagóga felújítási munkáinak teljes befejezése június végére várható. Július 7-én a megújult épületben és annak kertjében tartjuk az újpesti mártírünnepélyt, amelyre minden esztendőben több százan gyűlnek össze. A hősök kertjében márványba vésve olvasható annak a 17 ezer mártírnak a neve, akiket a második világháború idején innen vittek el. Csak abban lehet reménykedni, hogy a történelem soha még hasonlót sem hoz, mint ami akkor történt... Rojkó Annamária Illusztráció: a zsinagóga egy régi képeslapon. A képet az ÚJPEST, írások a település történetéből c. kiadványból kölcsönöztük. 7
