Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-07-06 / 14. szám

TESTÜLETI ÜLÉSÉN Több témában döntöttek Tizenkét napirendi pont megvitatását tartalmazta a június 25-i képviselő-testületi ülés meghívója, ám ezek egyikét, az önkormányzat érdekeltségébe tarto­zó gazdasági társaságok személyi kérdésének megvi­tatása „címűt” egy két héttel későbbi, rendkívüli tes­tületi ülésükre halasztották a jelenlévők. Dr. Derce Tamás polgármester, az ülés levezető elnöke, az előzetesen tervezett napirendek számszerű csökkentésén túlmenően a megtárgyalandó témák sorrendbeli változtatására is javaslatot tett. Ezt köve­tően pedig megkezdődhetett az érdemi munka. Napirend előtti felszólalásában dr. Kulcsár Ferenc (MSZP), a 17. számú egyéni választókörzet képvise­lőjeként a polgármester úr közbenjárását is kérve osztotta meg aggályát képviselőtársaival. Arról szólt, a Váci út több pontja életveszélyes, rendszeresek a balesetek. S ezek nemcsak az emberi figyelmetlen­ségre vezethetők vissza. Véleménye szerint az arra járó teherautók nem felelnek meg a forgalom- és biztonságtechnikai követelményeknek, szabálytala­nul parkolnak - étkezési szünetet tartva - a külföldi kamionosok. A közúti ellenőrzés elégtelensége szá­mos baleset forrása. A képviselő úr kérte a polgár- mester urat, hogy intézkedjen a Váci út teherforgal­mának fokozott ellenőrzése érdekében Gazdasági kérdésekről Albrecht Péter (MSZP) gazdasági alpolgármester - élve a felhatalmazással, hogy előterjesztése során egyszerre két, egymást követő napirendhez fűzzön kiegészítést - elsőként egy rendeletmódosítási javas­lattal ismertette meg képviselőtársait. Az önkor­mányzat intézményei és a polgármesteri hivatal 1996. évi költségvetéséről és a végrehajtás szabá­lyairól szóló, 11/1996. (III. 20.) számú önkormány­zati rendelet módosításának szükségességéről szólva elmondta: A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló, 1995. CXXI. tv 19. § (2) bekezdésének értel­mében a normatív állami hozzájárulásoknak végle­ges összegeit a pénzügyminiszter és belügyminiszter közös rendeletben csak a Fővárosi Közgyűlés 1/1996. (II. 8.) számú rendeletének megalkotása után tették közzé, a törvényi előírásnak megfelelően. A forrásmegosztási rendelet módosítására a Fővárosi Közgyűlés rendeletének 8. § (3) bekezdésében előírt rendeletmódosítási kötelezettség alapján került sor. Az elvégzett számítások szerint az 1996. évi nor­matív állami hozzájárulás összege a főváros önkor­mányzatai többségénél 5%-nái nagyobb mértékben eltér a forrásmegosztási számításokban figyelembe vett normatív állami hozzájárulástól. Mindez szüksé­gessé tette a forrásmegosztási számítások korrekció­ját, s egyben az említett fővárosi rendelet módosítá­sát, és került megalkotásra Újpesten a 14/1996. (IV. 19.) számú önkormányzati rendelet. Ezen rendelet 3. §-ában előírtak szerint módosítani kell költségvetési rendeletünket a személyi jövedelemadó átengedett részének tekintetében, mivel ennek feladatarányos részesedése változott. A fővárosi forrásmegosztási rendelet 4. § (1) be­kezdésében a kerületi önkormányzathoz szabályo­zott személyi jövedelemadó feladatarányos részese­dése 726 033 E Ft helyett 721 216 E Ft-ra módosul. Az emelkedés mértéke 35 183 E Ft. Ez az összeg a bevételi főösszeget 35183 E Ft-ra megemeli, mely- lyel a kiadási oldalon az általános tartalék összege növekedik meg. Ugyancsak szükséges módosítani az alaprendelet 7. § (8) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlott idegenforgalmi bevételi tervszámot, mivel az ebből befolyó összegeket „más fejezet (önkormányzat) költségvetési szervétől működési célra átvett pénz­eszközként” kell a költségvetésben szerepeltetni. A javaslatot elfogadták a képviselők. Albrecht Pé­ter gazdasági alpolgármester úr másik előterjesztése az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, az 1995. évi gazdálkodási évről készült mérleg, pénzforgalmi jelentés, pénzmaradvány- és eredménykimutatásról készült beszámoló volt. Az úgynevezett egyszerűsített pénzmaradvány-kimuta­tás előírt tagolását, a könyvvizsgálói záradékot tar­talmazó előterjesztést - Albrecht Péter gazdasági al­polgármester szövegbeni pontosítást kérő módosító indítványával - elfogadták a képviselők. Mindkét előterjesztést támogatta az önkormányzat Pénzügyi, költségvetési bizottsága - tudtuk meg Ferenczi Sán­dor (SZDSZ) bizottsági elnöktől, aki ezért is java­solta elfogadásra az előterjesztéseket. Szociális témák... A harmadik és negyedik napirendi pont előterjesztő­je dr. Benkő László (MSZP) szociális alpolgármester volt. Egy rendelet megalkotására majd egy korábban született rendelet módosítására tett javaslatot. A javaslat a személyes gondoskodást nyújtó ellá­tásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló önkormányzati rendeletterve­zet szóbeli kiegészítésében az alpolgármester úr ki­emelte: a rendeletalkotással az önkormányzat célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény felhatalmazása alapján, a helyi sajátosságokat figyelembe véve meghatározza és szabályozza a szociálisan rászorulók részére biz­tosított személyek gondoskodást nyújtó alap és sza­kosított ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, az ellátások igénybevételének és megszüntetésének el­járási rendjét, az ellátások biztosításában részt vevő szervezetek égyes feladatait és működési feltételeit, az ellátásokkal kapcsolatos határozatokat, valamint a fizetendő térítési díjak megállapításának szabályait. Nagy István (Fidesz-Polgári Párt) a népjóléti és la­kásügyi bizottság elnökeként elfogadásra javasolta az előterjesztést, melyet a képviselők, is támogattak. Szükséges a módosítás! Negyedik napirendi pontként a szociális alpolgár­mester úr a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítására tett javaslatot. A módosítás indoklásaként elhangzott, hogy a ko­rábban hozott, a 14/1996. (III. 29.) számú önkor­mányzati rendelet 58. §-a az átmeneti szociális se­gély egyik természetbeni formájaként rendelkezik a gyógyszerutalványról. Egyik pontjának (bekezdésé­nek) megfogalmazása a rendelet alkalmazása során értelmezési problémát okozott. A javasolt változtatás értelmében a kérelmező havi nettó jövedelméből a gyógyszerfogyasztás havi igazolt költségét levonva állapítható meg a gyógyszerutalványra való jogosult­ság. A (2) bekezdés a gyógyszerutalvány éves keret­összegét az átmeneti segélyek mértékére vonatkozó rendelkezéstől eltérően, kisebb összegben határozza' meg. Ez az eltérés pedig nem indokolt. A javasolt rendeletmódosítás a gyógyszerutalvány éves keretösszegét az 53. §-nak megfelelően hatá­rozza meg, melyet Nagy István, a Népjóléti bizottság elnöke, majd a képviselők is elfogadásra javasoltak. Ötödik napirendi pontként a májusi testületi ülé­sükön megtartott, s a közterületek használatáról és rendjéről szóló 16/1996. (V. 6.) számú önkormány­zati rendelet módosítására tett javaslatot fogadták el - dr. Derce Tamás polgármester előterjesztésében - kérdés, észrevétel nélkül a képviselők. Összhangban az ötv-vel, szmsz-szel Dr. Kulcsár Ferenc (MSZP) képviselő, a tulajdonosi bizottság tagjaként, Diósi Lásló (MSZP) bizottsági elnök távollétében arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az előterjesztésben felsorolt megfogalmazás­beli pontosításokkal a bizottság egyetértett, és el­fogadásra javasolják a rendeletmódosítást. Sorrendben a hatodik napirendet - a közmeghall­gatásról szóló önkormányzati rendelettervezetet - dr. Vitáris Edit jegyző terjesztette a testület elé. Szóbeli kiegészítőjében a jegyző asszony utalt arra, nemrégiben alkottak a képviselők rendeletet a helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről, e •rendeletalkotó sorba „illik bele” a közmeghallga­tásról szóló is. Az önkormányzati törvény módosí­tásával, valamint a hivatali, képviselő-testületi szervezeti és működési szabályzattal van tehát összhangban a rendelettervezet. A júliusi közmeg­hallgatáson tehát már e rendeletet alkalmazva fo­lyik majd a munka. Az előterjesztést ebben az eset­ben is kérdés, észrevétel nélkül tartották elfogadás­ra érdemesnek a képviselők. Többen szóltak viszont hozzá a „Káposztásmegye- rért Közalapítvány” létrejöttét kezdeményező előter­jesztéshez. Dr. Derce Tamás előterjesztésének - mint kiderült - voltak ellenzői és támogatói is. Simonfi Sándor, az MDF frakció nevében elmondta: frakció­társaival nem tudja támogatni az alapítvány létrejöt­tét. Többek között azért, mert egy alapítványnak ak­kor van értelme, ha abba külső forrásokat vonnak be, és az alapító okiratban foglalt célok a részönkor­mányzat létrejöttével sokkal hatékonyabban valósít­hatók meg. Dr. Kulcsár Ferenc azzal érvelt: egy' alapítvány létrehozásánál vagyoni szempontokat kell mérlegel­ni. Káposztásmegyer sorsa nemcsak a káposztásme- gyeriek ügye, hanem Újpestté is, ezért nem a terület, hanem a cél érdekében kellene közalapítványt létre­hozni. Albrecht Péter alpolgármester a jegyző asszonytól kért s kapott választ arra: gazdálkodó szervezeteknek milyen módon ismerhető el a segítő tevékenysége? Mint a válaszból kiderült, úgynevezett közérdekű kötelezettségvállalás címén az APEH engedélye alapján oktatásra, kultúrára, diáksportra, öregek, hát­rányos helyzetűek támogatására környezetvédelemre befizetett pénzösszegekről állítható ki igazolás. Buzna Ferenc, az Újpestért Egyesület nevében, Simonfi Sándorral értett egyet. Kiss Sándor (MSZP) képviselő arra emlékeztetett: a káposztásmegyeri vállalkozók által felvett közalapítványi ötletet vala­mennyi párt támogatta... A szavazás során az alapítvány létrehozására mindössze öten voksoltak igennel, ezért a javaslat nem kapott „zöld utat”. (Folytatás a 7. oldalon.) 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom