Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-05-11 / 10. szám
Gondolatok a lokálpatriotizmusról AZ ÉN VÁROSOM... Tavaly ősszel az Újpesti Közösségi Televízió magazinműsorán belül új interjú- sorozatot indított útjára „Az én városom”| címmel. A nagyjából kéthetente jelentkező, tíz-tizenöt perces beszélgetések nagyon jó fogadtatásra leltek a nézők körében. Merczel András igazgató-főszerkesztő, aki elhivatott lokálpatrióta, szinte a huszonnegyedik órában vágott bele a nem | kevés előkészítést igénylő vállalkozásba, amikor még közöttünk élnek azok, akik saját személyükben vagy szüleiktől hallva élték meg Újpest elmúlt évtizedeinek tör-; ténelmét, ismerték nevezetes alakjait, járták utcáit, sőt hivatásuknál, beosztásuknál fogva maguk is aktív részesei voltak | Újpest életének. Színes egyéniségek ezek az idős emberek, akik humorral, nosztalgiával és j mindig sok életbölcsességgel vallanak j Lovas György riporternek, aki nagy ráér- zéssel vezeti a beszélgetéseket. Mennyi mindent lehet megtudni egy ilyen kis riportból! Anekdotákat, élethelyzeteket, túlélési stratégiákat, világlátást, és mindé- j nekfelett nagy-nagy városszeretetet. A tősgyökeres újpestieket erővel tölti el, a gyökértelen betelepülőknek segít igaz otthonra lelni, mert az több, mint a puszta lakóhely. Aki nem ismeri a múltját j vagy le kell tagadnia azt, annak kevés jövője van. Márpedig ezt a sorsot jóval, rosszal, széppel, csúnyával együtt kell elfogadni, de a puszta elfogadáson túl tenni is kell érte. Nem egymás rovására, de egymással vállvetve lehet nyerni igazán. Erre tanítanak ezek a vallomások. És jó is, hogy elhangzanak. Hogy | mennyire sokszor az utolsó percekben, azt bizonyítja, hogy volt riportalany, aki a vele való beszélgetést követően nem | sokkal hunyt el. De szavait - és a többiek szavait is - őrzik a szalagok, arcukat, | mozdulataikat sikerül megmenteni későbbi korokra, mert az ÚKTV nem csupán magának készíti ezeket az anyagokat, de az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény számára is archiválja a múltat, a jelent - a jövőnek. Ez a tevékenysége azért is példamutató, mert a mai kereskedelmi televíziózástól átitatott kábeltelevíziós médiavilágban unikumnak számít, hogy egy kis helyi televízió - a szórakoztatáson túl - a polgári értékrendet tükrözve adjon hírt az ott élőknek múltról és jelenről, napi aktualitásokról - és tegye ezt éveken át, konok következetességgel. Kár, hogy még nem mindenkihez jut el a kábel, és éppen az ősújpestiek zöme nem láthatja ezeket az adásokat, de legalább így, újságon keresztül értesülhet róla: Újpest a televíziózásban is más...-muzsayOtvasóinfí fajáig.. Köszönetét mondunk... A Káposztásmegyeren élő mozgássérültek nevében szeretném köszönetemet kifejezni a IV. kerületi ön- kormányzat kommunális osztályának és személy szerint Hamza Györgyné asszonynak és János István, úrnak azért a gyors és hatékony segítségért, amit kérésünkre januárban és februárban a hó folyamatos eltakarításával értünk tettek. Ezzel biztosították, hogy tolószékkel is megközelíthessük az üzleteket, postát, orvosi rendelőt és a munkahelyeinket. Nagyon köszönjük ezt a mély emberi együttérzést és segítőkészséget tanúsító támogatást. Kérjük, őrizzék meg ezt a ma oly keserűen ritka emberbarátságukat, reméljük, hogy példájuk kisugárzása egyre erősebb hatással lesz másokra is! Balázs József 1084 Budapest, Falemez utca 13. Országismeret - angolul A Gárdonyi Géza Nyelvi Tagozatos Általános Iskola a Fővárosi Pedagógiai Intézet támogatásával 7-8. osztályos tanulóknak megrendezte - az 1000 éves magyar iskola tiszteletére - a FŐVÁROSI ANGOL" ORSZÁGISMERETI VERSENYT. A döntőn - melyen minden kerület 4 legjobb csapata vett részt - a IV. kerületet a Mód Aladár Általános Iskola 3 és a Könyves Kálmán Gimnázium 1 csapata képviselte. A verseny két fordulóból állt, a szóbeli fordulóra már csak 8 csapat jutott tovább. A budapesti versenyt végül a Mód Aladár Általános Iskola egyik csapata nyerte meg, melynek tagjai Ivanov Iván, Kalocsay Agnes és Nagy Gergely tanulók. Az iskola másik csapata pedig 7. helyezést ért el. Mindkét csapatot Nyíriné Sonyóczky Zsuzsanna készítette fel. A verseny végig angolul zajlott. A verseny előtt kiadott ajánlott irodalom: Spotlight on Britain, This is America Today, Macmillan Dossiers és a használatos iskolai nyelvkönyvek idevágó részei. Mező János igazgató Ne csak egy évben egyszer! Végre tavasz van! Ki a szabadba! A látvány lehangoló. Mindenki panaszkodik. Lakóhelyünkön, iskolánk körül, iskolánk udvarán (papírgyűjtés után) sok a szemét. A hosszú tél után rozsdásodnak a fémszerkezetek, sok száraz ág csúfítja a fákat, bokrokat, több növény kipusztult. Van tennivaló! A Föld napján megmozdult a környezetért aggódó, tenni akaró kis és nagy közösség. Idősek, fiatalok szépítették szőkébb környezetüket. A Bajza Utcai Általános Iskolában alapos szervező és nem kis anyagi áldozatot követelő anyagbeszerző munka után kezdődött meg a kömyezetszépítő tevékenység április 22-én. Iskolánk apraja-nagyja foglalatoskodott, életkorának, erejének megfelelő tevékenységi formákban. Először szőkébb környezetünket, az osztályokat, szertárakat, múzeumot, pinceszínházat, kézművesműhelyt, könyvtárat stb. vettük „össztűz” alá. Ezután szélesítettük a kört a folyosókra, udvarra, sportlétesítményekre, kertekre. Pályázatra, iskolánk bizonyos, erre a célra kijelölt falrészeit, ügyes kezű diákok - tanáraik irányításával - festményekkel díszítették. Új ruhába, színekbe öltöztettük a kerékpártárolókat és több fémszerkezetet. (Igaz, tanulóink 1-2 napig a színekről voltak felismerhetőek.) Az előkertben és egyéb más célra fel nem használt területre növényeket ültettünk. Próbálkoztunk épületünk állagának javításával is, kísérletet tettünk a vakolat sok év óta szükséges összetartására. Tevékenységünket az iskola környékére is kiterjesztettük, gereblyéztük, lapátoltuk a felgyülemlett szemetet az iskolánkat határoló területeken is. (Megjegyezzük, hosszú idő óta, nem sűrűn találkozhattunk a területen erre illetékes köztisztasági alkalmazottal. Pl.: a Munkácsy utcában...) Dolgos napot zárva bizakodunk abban, hogy aki tesz valamit környezetéért, az óvja is azt! Jó lenne, ha minden nap a Föld napja lenne! Tóth Istvánná tanítónő Újpesti polgárok Mária, a „régiek” közii „Újpest története” címmel a hetvenes években összeállítás jelent meg. Témája az volt, amit a címe is ígért, a település története. A nyolc fejezetet nyolc szerző jegyezte, az újpesti polgári kultúremlékeket „felsorakoztatóét”: Szerényi Antalné. Dr. Szerényi Antalné a Városvédő Egyesület megalakulásakor Aranyhorgony kitüntetést kapott, újabb kutatásairól a Helytörténeti Értesítő közölt részleteket, írásai adatszerűén pontosak és nagyon érdekesek. Jó olvasni, de még jobb a szerzővel beszélgetni, aki a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola magyar-francia szakos tanára és az iskolai könyvtárat is vezeti. Az épület nem iskola volt, de mostanra már megfelel céljának. A galériával bővített könyvtár nagyszerű megoldás. Amíg beszélgetünk, bekopog egy leányka - Mária néni! - kéri -, tudna nekem olyan könyvet adni, ami az atommal foglalkozik? - Szerényiné, a tanulóknak Mária néni, tájékozódik, hogy mely célra kell a könyv, és máris mondja, hol, melyik sorban található a keresett mű. Örül az érdeklődésnek... A kötelező anyagon túli érdeklődés, a kíváncsiság, tudományos karrier első lépése is lehet. Miért? Ez a kezdő kérdés például, miért alakult éppen így Újp kulturális élete? Mária azt mondja, hogy a Károlyile alapító levél szabta meg, hogy ilyen legyen. Ór előrelátással, nagyon modem szemlélettel egy váj alapozott meg - eleve hitt a fejlődésben. Különbi nyelvű, vallású, kultúrájú emberek telepedhettek le volt az elsőrendű, hogy hasznosan munkálkodjana születő település érdekében. És ez így is történt. - Újpestinek lenni nagysz dolog - mondja talán egy kicsit elfogultan Mária, ez az elfogult szeretet adott kitartást a levéltári kút: sokhoz. A korabeli újságok tanulmányozásához, a r geteg anyag tudományos igényű cédulázásához, m feldolgozásához. A város ipari fejlődése meglehetősen ismert. De vésbé az, hogy valamikor kedvelt kirándulóhelye ' a fővárosi polgároknak, hogy művésztelepe volt, s színháza, számos jó hírű iskolája. Itt volt tanár Ba Mihály és Kaffka Margit. A zeneiskolában Bartók la is játszott. Aki ennyi mindent (és még mennyit!) Újpestről, az joggal lehet büszke a pátriájára. A város lakossága az évtizedek során sokat vá
