Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-04-13 / 8. szám
Testületi ülésen Közelmúltról, jelenről, jövőről... (Folytatás a 3. oldalról.) nevelési segély egy gyermekre számított összegét átlagosan 440 forinttal emeli, a lakásfenntartási támogatás beépült az ellátások rendszerébe, s amellett, hogy a szociális juttatás lehetőségét bővíti - vagyis nyitja a kört -, egyidejűleg az átmeneti segély egy család által igénybe vehető éves keretét maximálja. A rendelet megalkotói a segélyek célirányos felhasználása érdekében élnek a természetben nyújtott támogatási formák előtérbe helyezésével. Az alpolgármester a tervezet egyik paragrafusát célszerűnek látta kiegészíteni, a vízóra-felszerelés támogatással, melynek elfogadását a nyolcpárti megbeszélésen tett javaslatokkal együtt kérte. Kerekes Zoltán (Munkáspárt) képviselő elmondta, időszerűnek tartja a korábbi rendelet aktualizálását. A tervezet megvitatásában a bizottsági munka során is részt vett, és hangsúlyozta, örvendetesnek tartja a szociális ellátásban részesíthetők körének bővítését. Ezért is javasolja pártja képviseletében a rendelet elfogadását. A rendelet előnyei Nagy István (Fidesz-Polgári Párt), mint a népjóléti és lakásügyi bizottság elnöke, arról tájékoztatta a testületet, hogy bizottsága két tartózkodással, de támogatta azt. Juhász László (MSZP) képviselő szociális tanácsnok is többek között arról szólt, a korábbi rendelet már aktualitását vesztette, mindenképpen célszerű változtatni a segélyre jogosultság kritériumain. Utalt arra is, hogy az új rendelettel kiszámíthatóvá válik a várható támogatás nagysága, és pontosan meghatározza a szociális rászorultságot. A rendelet legnagyobb előnyének tartotta, hogy mind a rászorultságra való jogosultságot, mind a támogatás mértékét a nyugdíjminimum mindenkori összegéhez viszonyítja. De mivel a rendelettervezet ezenkívül még számtalan új elemet tartalmaz, melynek pontos hatása nem számítható ki, javasolja, hogy mintegy három hónapos időszak után a népjóléti és lakásügyi bizottság térjen vissza a rendelet alkalmazásának tapasztalataira, és ha szükséges, kerüljön az anyag (esetlegesen a rendelet módosítása miatt) a testület elé. Dr. Demkó János az Újpestért Egyesület álláspontjaként tolmácsolta, hogy javasolják annak elfogadását. Ezért azt a határozati javaslatot tette, hogy három hónap elteltével, a tapasztalatok tükrében, a képviselő-testület tűzze napirendre a rendelet tapasztalatait. Simonfi Sándor (MDF) képviselő egy megfogalmazásbeli pontosítást kért a szociális alpolgármestertől, amely a sokgyermekes családok szociális ellátását, illetve az arra vonatkozó paragrafust tenné egyértelműbbé. Támogatná, de nem így Nagy István újabb hozzászólásában, statisztikai adatok tükrében hívta fel a figyelmet arra, hogy nagyon nagy számot képviselnek a létminimum alatt élő gyermekek, s ezért jó a szociális rendelet, amikor a nagycsaládosokat és sokgyermekeseket kívánja támogatni. A társadalom tagjai között a rokkantnyugdíjasok és az özvegyi nyugdíjasok vannak a legrosszabb helyzetben. De a munkanélkülieken belül a tartós munkanélküliek 50 százalékos arányát is igen magasnak tartja. Növekszik az átmeneti segélyek iránti kérelmek száma, melyből következik, hogy aki e segélyezési formára szorul, a gazdasági helyzet romlásával előbb-utóbb bekényszerül a rendszeres segélyben részesülők körébe. Egyetértett az előterjesztő alpolgármesterrel a vízóra-felszerelési támogatás rendeletbe illesztésével, ezt támogatja ik, de nem az alapjavaslatban megjelent formában. Ugyanis az alpolgármester úr javaslata szerint a vízóra- felszerelési támogatás költségei az átmeneti segélykeret terhére történnének, amely azt jelenti, hogy ez a támogatási forma eltűnik a rendszerből. Ezért módosító indítványa arra vonatkozott, hogy a gyógyszer- és tankönyvutalványhoz hasonlóan, a vízóra-felszerelési hozzájárulás is kerüljön ki az eseti segély éves keretösszegének köréből. Ezt követően élénk vita alakult ki dr. Demkó János, Nagy István és dr. Benkő László alpolgármester között, a szóban forgó támogatási forma költségével kapcsolatban. Az alpolgármester úr kitartott eredeti elképzelései mellett, Demkó képviselő úr arra volt kíváncsi, Nagy István mennyire ismertette meg ezt az álláspontját a népjóléti és lakás-ügyi bizottság tagjaival, majd Albrecht Péter gazdasági alpolgármester ügyrendi kérdésben szólalt fel, és javasolta a vita lezárását, hiszen véleménye szerint a rendelettervezetet mélyrehatóan megtárgyalták már. Nagy István frakcióvezetői minőségében úgy gondolta, hogy függetlenül attól, hogy véleményével a bizottsági ülésen kisebbségben maradt, jogot formálhat arra, hogy kisebbségi véleményét testületi ülésen ismertesse. Hangsúlyozta, a vízmérőóra-felszerelési támogatás korábban része volt a rendeletnek, de kikerült abból egy olyan alkalommal, amikor nem volt jelen, ezért nem tudta álláspontját megvédeni. Hock Zoltán, az MDF frakcióvezetőjeként támogatta a rendelet elfogadását, szorgalmazva, hogy egy ilyen és ehhez hasonló jelentőségű rendeletek előterjesztése kapcsán ne csak a szakmai kérdések kerüljenek megvitatásra, hanem jelezzék az előterjesztők a támogatási formák hozzávetőleges költségvetési hatását is. A rendelet későbbi felülvizsgálata mindenképpen célszerű, s ez együtt kell hogy járjon a szociális segély költségvetés-alakulásának folyamatos nyomon követésével, hiszen csak így lehet a költségvetési rendelet alapjaiban való átalakítását elkerülni. Dr. Derce Tamás megfogalmazta a vita során született két módosító indítványt, és az egy határozati javaslatot, és kérte dr. Benkő László álláspontját is e kérdésben, aki elmondta, a bizottság többségi véleményével egyetértve nem támogatja Nagy István módosító indítványát, amelyet az ezt követő szavazás során a testület is elutasított. A testület nem fogadta el Nagy István javaslatát a vízóra-felszerelési költségre vonatkozóan sem. A testület 28 igen, 3 tartózkodás mellett elfogadta a szociális rászorultságtól függő pénzbeni és természetben nyújtott, szociális ellátásokról szóló 14/1996 (III. 29.) számú rendeletét, majd úgy döntöttek a képviselők, újabb határozati javaslatukkal, hogy legkésőbb a féléves költségvetést tárgyaló képviselő-testületi ülésre a rendelet gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait napirendre tűzik. Negyedik napirendi pontként Albrecht Péter gazdasági alpolgármester terjesztette a testület elé a IV. kerületi önkormányzat intézményeinek és polgármesteri hivatalának 1995. évi költségvetésének teljesítéséről szóló beszámolót, valamint az 1995révi pénzmaradvány elszámolására és a maradvány felosztására tett javaslatot. Az alpolgármester úr a szóbeli kiegészítésében a határozati javaslatban tett pontosítást végezte el, majd utalt arra, hogy a képviselő-testület még 1992-ben határozott a városfejlesztési alapról, melynek felhasználásáról egy éve nem számolt el a képviselő-testületnek, ez a kiegészítés ezt most pótolja, és utalt arra, hogy a városfejlesztési alap a költségvetés általános tartalékának alszámlán külön kezelt speciális célalapja. Az elmúlt évi költségvetés korábban módosított előirányzata hozzávetőlegesen 10-12 százalékos növekménnyel zárt, amelyet az előterjesztő normál állapotnak nevezett. A teljesített bevétel az 5 milliárd forintot meghaladta, s ebben 416 millió forintos összeggel szerepelt az értékpapír-bevétel. A pénzeszközök kiegészítése és aktív mozgatása körülbelül 80 millió forintot meghaladó kamatbevétellel jár. A beszámolót egyébként az önkormányzat könyvvizsgálója részvizsgálatnak vetette alá, s az előterjesztés szabályszerűségét nem kifogásolta. A pénzmaradványról szólva az alpolgármester felhívta a figyelmet, hogy a korábbiakhoz képest egy egészséges eltolódás következett be, az intézményi pénzmaradvány nyitó tétele nem változott, míg a polgármesteri hivatal pénzmaradványa növekedett. Az egyensúly szempontjából reméli, ez tovább javítható. Pontról pontra Ferenczi Sándor (SZDSZ) képviselő, mint a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke, elmondta, hogy bizottsága az előterjesztést megtárgyalta, majd részletesen indokolta az előterjesztés pontjait. Kiemelte, ugyan az elmúlt év nyarán a költségvetésben tett drasztikus beavatkozás jelentős eredményt hozott, mégis felhívta a figyelmet arra, hogy el kell kerülni, hogy a féléves beszámolót követően kelljen drasztikus megszorításokkal „szabályozni” a költségvetést. Javasolta, hogy még a féléves beszámoló előtt helyes volna, ha a képviselő-testület áttekintené az 1996. évi költségvetés végrehajtásának helyzetét. Nagy István annak adott hangot, hogy a pénzmaradvány felosztására, illetve a költségvetési beszámolóra vonatkozó határozati javaslatokat nem sikerült alaposan megtárgyalni, nem volt idő, s a pénzügyi és költségvetési bizottság is csak előző nap tárgyalta meg az előterjesztést. Nem volt lehetőség arra, hogy a bizottságok, vagy a képviselő-testület meg tudja ítélni, hogy az előirányzatokkal meghatározott szakmai feladatok, illetve azok megvalósulása vagy az év közben hozott drasztikus intézkedések eredménye hogyan alakult. Többek között a Fidesz-frakció ezért is gondolja úgy, hogy sem megszavazni, sem elutasítani nem tudják a határozati javaslatot, ezért tartózkodni fognak a szavazásnál. Frakciótársa, Daróczi Lajos, arra utalt, hogy a Fidesz-frakció már szóvá tette, célszerű lett volna látni az 1995. évi költségvetés tapasztalatait. Az előző ülésen, amikor a költségvetésről esett szó, már hiányolták a tervezésre vonatkozó szöveges indoklást, de ez a jelenlegi tárgyalás, esetében még szükségesebb lett volna. Úgy gondolta, hogy a költségvetési kérdések megtárgyalására célszerű lenne hosszabb időt hagyni, hiszen a téma fontossága ezt igényelné. Dr. Demkó János véleménye az volt, mivel a beszámolóval és a pénzmaradvány felosztására tett javaslattól eltérően a Fidesznek más javaslata nem volt, így negatív észrevétel megtételére sincs erkölcsi alapjuk. Nagy István erre azzal érveik hogy a rendkívüli testületi ülésen, és most is, csak az eljárásra vonatkozóan tették az alaposabb, megalapozottabb megtárgyalás szükségességére utaló megjegyzést. S ezt erősítette meg Daróczi Lajos is. Nagy István kérte a levezető elnököt, hogy a pénzmaradvány és a beszámoló vonatkozásában külön történjék szavazás. A beszámolót 28 igen és 3 tartózkodással fogadta el a testület, majd önkormányzati határozatban hagyta jóvá a képviseleti testületi ülés alapján elkülönített városfejlesztési alap 1995. évi felhasználását, valamint jóváhagyta az 1995. évi pénzmaradvány elszámolását és rendelkezett annak felhasználásáról. Pályázatokról szólva... Ötödik napirendi pontként dr. Benkő László tájékoztatta a testületet, a Szociális és Egészségügyi Intézmény átszervezésével kapcsolatos integrációs folyamatról, Buzna Ferenc e témában tett megjegyzést, arra utalva, hogy érdemes-e az intézmény ilyen mérvű átszervezése, amikor a háziorvosok privatizálását követően egyre csökken az intézményhez tartozó orvosok száma. Hatodik napirendi pontként a szociális alpolgármester terjesztette elő a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint szociális segélyek tárgyában benyújtott segélyek előterjesztését, amelynek során 13 esetet tárgyaltak, 6 esetben megerősítve az elsőfokú határozatot, a továbbiaknál pedig - felülbírálva az előző döntést - támogatást engedélyeztek. A bejelentések között Hock Zoltán kulturális alpolgármester kérte a testületet, hogy az idő rövidsége miatt hatalmazza fel a társadalmi kapcsolatok bizottságát, hogy a korábban éltre hívott civil szervezetek, sportegyesületek, illetve az újpesti gyermekek nyári táboroztatására szánt kereteknél a pályázatokra vonatkozó előterjesztéseket hagyja jóvá és a pályázatok mielőbb kiírásra és meghirdetésre kerüljenek. A képviselő- testület jóváhagyta, hogy az önkormányzati rendeletben foglalt elveknek megfelelően kiírják a pályázatokat. A civil alap és a táborozási alap pályázati felhívását olvasóink lapunk 7. oldalán találják (a szerk. megj.). Dr. Vitális Edig jegyző arról tájékoztatta a testületet, hogy a Nagyváradi utca 32-34. szám alatti lakók tagjai megalakították a lakásbérlők egyesületét. Majd dr. Demkó János arról adott tájékoztatást, hogy a képviselő-testület megbízásából jómaga az Újpesti Tóma Egylet elnökségi tagja. Tisztségéből adódó információja szerint az atlantai olimpiára való felkészítésre az UTE 36 élsportolót nevez. Az OTSH az egyéni támogatásokat leszámítva összesen 2 millió forintot adott támogatásként. Úgy érzi, ez az összeg kevés, és mint Újpest polgára, alapítványt kíván létrehozni Újpest Város az Olimpiáért elnevezéssel, amelyre várja azon polgárok támogatását, akik szerény összeggel támogatni tudnák az élsportolókat.-bk-
