Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-06 / 1. szám

1 Az óév egyik leghosszabb testületi ülésére került sor december 21-én - 72 órával karácsony előtt - a polgármesteri hivatal dísztermében. A majd’ este tíz óráig tartó ülés magyarázata nemcsak a ’ /.pontos, továbbá bejelentéseket is tartalmazó > napirendek sokasága volt, a káposztásmegyeri te- ’ lepülésrészi önkormányzat létrehozására teendő javaslatot több mint kétórás frakciószünet előzte meg. Ezt a napirendet egyébként kivéve a sor­rendből, utoljára tárgyalta a testület. De menjünk sorjában! A személyi kérdéseknél a már megszokott módon a 7. napirendi pontnak beiktatott - a IV. kerületi f önkormányzat Gazdasági Intézménye vezetőjének vezésére tett javaslat - az első napirendi pont A helyszíni előterjesztést Hock Zoltán (MDF) kulturális alpolgármester tette meg, és a képviselő-testület Horváth János urat, az önkor­mányzat Gazdasági Intézménye ez ideig megbí­zott igazgatóját nevezte ki az intézmény élére. Második napirendi pontként Albrecht Péter MSZP) gazdasági alpolgármester tett javaslatot a .V .erületi önkormányzat intézményei és a pol- besten hivatal 1995. évi költségvetéséről és a végrehajtás szabályairól szóló - a 21/1995. X. 6.). valamint a 17/1995 (VII. 4.) számú rende- ottel módosított 5/1995. (III. 7.) számú rendelet módosítására. Az előterjesztő szóbeli kiegészítő­jében arra utalt, hogy az 1995. évi költségvetés v égrehajtása során felmerültek olyan felújítási és ruházási szükségletek, amelyek pénzügyi fede- 'ete a költségvetés elfogadásakor nem volt bizto­sított. A pénzügyi és költségvetési bizottság no­vember végén hozott határozatában azonban ja­vaslatot tett a szükséges pénzeszközök biztosítá­sának megoldására. Egy korábbi, augusztus köze­A TARTALOMBÓL... Helyi adók ’96 | " (2. oldal) A megelőzés az elsődleges védelem (3. oldal) >akcióvezetők - 995-ről (6. oldal) pén hozott önkormányzati határozatban elhatáro­zott korlátozó intézkedések miatt több intézmény vezetője kérte az 1995. évi költségvetési előirány­zatok közötti átcsoportosítás engedélyezését, me­lyet a képviselő-testület, egy az előző ülésen szü­letett határozatával is támogatott. A testület elé most került előterjesztés szerint 9 intézménynél a főösszegeken belül átcsoportosításokat engedé­lyezett - az előterjesztésnek megfelelően - a tes­tület. Igen - a lakbéremelésre Albrecht Péter gazdasági alpolgármester 3. napi­rendi pontként tett javaslatot az önkormányzat tu­lajdonában lévő lakások lakbérének mértékéről szóló önkormányzati rendeletre. Szóbeli kiegészí­tőjében elmondta, Újpesten a lakbérek több éve érintetlenül maradtak, másrészt tiszta viszonyokat szeretnének teremteni a tekintetben, hogy a szol­gáltatások igénybevételét ugyan meg kell fizetni, de a rászorultakat ezzel egy időben meg is kell tá­mogatni. Mivel e napirendi pontnál kérdés és ész­revétel nem volt, a képviselők 31 igen szavazattal elfogadták a lakbérrendeletet. Ebben a számunk­ban a teljesség igénye nélkül emeljük ki az aláb­biakban a lényeges tudnivalókat, és az Újpest kö­vetkező lapszámában pedig részletesen visszaté­rünk e témára... A képviselő-testület döntése értelmében a bérlő e rendelet alapján első alkalommal megállapított új lakbért és a külön szolgáltatások díját az erről szóló írásbeli közlést követő hónap első napjától köteles fizetni. Az alapelv... A lakbér-megállapítás alapelve, hogy mértékét úgy kell meghatározni, hogy a lakások bérbe­adásából származó lakbérbevétel kerületi szin­ten fedezze a bérlakásként hasznosított lakások üzemeltetésével, fenntartásával és karbantartá­sával kapcsolatos ráfordításokat. Ugyanakkor a lakbérbevételnek nem kell fedeznie azokat a rá­fordításokat, amelyek a lakások üresen tartásá­ból, az elmaradt felújítások elvégzéséből, illet­ve a lakások bérbeadás előtti rendeltetésszerű használatára alkalmas állapotának helyreállítá­sából adódnak. A bérlő a lakás használatáért, továbbá a szerző­dés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgálta­tásért lakbért köteles fizetni. A bérbeadó a bérlő által fizetett lakbér ellenében köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi be­rendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, Arról, hogy 1996. január elsejétől létrejöjjön a káposztásmegyeri településrészi önkormányzat, még a december 21-i ülésén döntött a képviselő- testület. A részönkormányzat személyi feltételei­ről a döntést azonban január második felére ha­lasztották... továbbá a helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. A lakbér mértékéről szólva (1996. január 1 -je előtti szerződések eseté­ben) a lakás alapterülete és komfortfokozata alap­ján a következőként határoz a rendelet: Összkomfortos lakás esetében: 55 Ft/rrf, komfortos lakás esetében 37 Ft/rrf, félkomfortos lakás esetében 18 Ft/m2, komfort nélküli lakás esetében 11 Ft/m2, szükséglakás esetében 6 Ft/m2. A bérlő a lakbéren felül köteles a bérbeadónak megtéríteni a szerződésben meghatározott külön szolgáltatások díjait is, így például vízellátást és csatornahasználatot, felvonóhasználatot, a köz­ponti és melegvízellátást, a szemétszállítást és minden olyan szolgáltatást, amely a lakás működ­tetéséhez szükséges felszerelések és berendezések működtetését jelenti. A lakbér összegét különböző tényezők módosít­hatják a rendelet szerint. így például a fentebb jelzett összegtől 20%-kal magasabb díjat vetnek ki abban az esetben, ha a lakás 1, illetve 2 lakásos épületben van, vagy zöldövezeti (kertes). (folytatás a 4., 5. oldalon)'

Next

/
Oldalképek
Tartalom