Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-07-08 / 14. szám
Ill Újpest Gyermekeiért-díjasok A pedagógus, az iskola a gyermekért van...- Az Isten is pedagógusnak teremtette - mondják róla sokan azok közül, akik hosszú évek során megismerték - szigorú követelményeiben is - emberségét. Dr. Locsmándi Miklósné, a Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola igazgatója, a diákok Klári nénije a zene csodálatos rejtelmeivel ismertette meg a gyerekeket. A zene világát megismerni csodálatos felfedezés. O a szívébe zárta azokat az élményeket, amelyeket az első zenei általános iskola 24 diákjának egyikeként Kecskemétről „hozott”. A szegedi zenei konzervatórium és a pesti zeneakadémiai tanulmányok ezekre - és a szülői házból hozott alapokra - épülve adták a középiskolai énektanár és karvezető diplomát. Megtoldva azzal a képességgel, hogy a zene lelket nemesítő szépségét megismertesse olyan gyerekekkel is, akik sohasem hallottak ilyenről. Nehéz feladatot vállalt. Első osztályos kicsiket bevezetni a zene rejtelmeibe, nem egyszerű tennivaló. Hiszen az elsőst, aki nem régen még óvódás volt, sokkal inkább érdekli, hogy mikor állhat fel a pádból, mikor eheti meg az uzsonnáját, mikor lehet játszani, no és az orrát is ki kell fújni, meg hát mit csináljon, ha most sürgősen ki kell mennie?.., Fárasztó ez a munka, és állandó megújulást követel, de hát éppen ez az úttörés, ez az alaplerakás ad olyan új meg új tapasztalat, amire később építeni lehet. Huszonöt éve tanít Újpesten, énektanárként. Legnagyobb sikerének azt tartja, hogy sok gyerekkel életre szólóan (s ez a nagy dolog) szerettette meg a zenét; az igényes zenét, és eközben megtalálta a tehetséges gyerekeket is. Azt mondja: szerencséje volt, olyan vezetői voltak, akik hagyták dolgozni. Nagyon nagyra tartja azt a megértő támogatást, amelyet a szülőktől kapott. Sok-sok szombati, vasárnapi énekkari fellépés sikeréhez járultak a családok nemcsak a megértésükkel, hanem az adott tennivalók vállalásával, segítésével is. Kérése sohasem maradt pozitív válasz nélkül. Mindennek alapja a pedagógus és szülők közötti kontaktus, kompromisszum, amelyet mindig, újra és újra meg kell teremteni a gyerekek érdekében. - A pedagógus a gyermekért van- vallja -, s olyan iskolát kell teremteni, ahol tanító és tanuló egyaránt jól érzi magát és a kiemelkedő teljesítményt elismerik. Ez nem csak deklaráció a Pécsi Sebestyén iskolában. Dr. Locsmándi Miklósné 1988 óta igazgatója az iskolának. Az 1988/89-es tanévet átszervezéssel kezdték. Nem öncélúan, hanem abból az elvből kiindulva, hogy minden gyerekből ki lehet hozni azt a képességet, amiben a legjobbat tudja produkálni. Ennek érdekében szervezték meg a tantárgyak szerinti differenciált csoportok oktatását. Ez hozzásegít ahhoz, hogy a 6. osztály végén már körvonalazódjék: a gyereknél a reál vagy a humán érdeklődés, tudás a meghatározó. Nagy segítség ez a további beiskolázáshoz ugyanúgy, mint a 7. év végi „vizsgáztatás”. Magyarból, matematikából, zenéből, plusz egy választott tantárgyból kell számot adni a vizsgalapon. Ez a „bizonyítvány!’ az igazi jegyekbe is beleszól, méghozzá pozitívan. A Pécsi Sebestyén nevét viselő iskola jó hírnevet vívott ki magának. Az igazgató nagyra értékeli azt az emberi légkört, amelyet kollegáival kölcsönösen kialakított. Az iskolai és a szülői közösség együttes sikere, hogy sok boldog ember tartozik az iskolához. - Az élet úgy működik, hogy segítünk egymásnak - mondja olyan természetességgel, mintha a 2x2 igazságát bizonyítaná. Szereti iskoláját. Nem híve az „állóvíznek”, az nem az ő kenyere. Jó cél érdekében kulturált keretek között mindig kész harcolni. A siránkozás idegen tőle, a segítés lehetőségét keresi, és örül, ha a hivatalokban, a családoknál segítőkész emberekkel hozza össze az adott ügy intézése. Örül annak is, hogy az iskola jó törekvéseit az önkormányzat támogatja. Szíve vágya teljesült azzal, hogy az iskola hangszeres gyakorlási lehetőséget tud biztosítani a tehetséges gyerekek számára. Hogy tehetség ne kallódjék el azért, mert nem tudja megfizetni tanulási feltételeit. S milyen boldogság az, amikor a gyerek megéri első apró zenei sikerét! Hány ilyen boldog perc van az Újpest Gyermekeiért-díj mögött?... (marsi) Újpest története Olvasókönyv - mindenkinek... Nem kötelező jelleggel, hanem teljesen önként „szabadon választott feladatként” látott hozzá több általános iskola pedagógusa még az elmúlt év őszén az Újpest története című olvasókönyv alkalmazásának. A könyv, amelyről lapunkban már részletesen írtunk, elsősorban azért született, hogy valamennyi újpesti polgárral megismertesse lakóhelye történetét. Hiszen azok, akiknek családja évtizedek óta Újpesten él, sokat tudnak a településről. Ugyanakkor legalább ennyien, új beköltözőként, a főváros más pontjairól érkezve lettek újpesti lakosok... Számukra ismeretlen a település. Az olvasókönyvet kiadó Helytörténeti Alapítvány az önkormányzat kulturális vezetésével és a Pedagógiai Szolgáltató Központtal karöltve, ösztönözni kívánta a tankönyv használatát. Ezért egy pályázatot írt ki azoknak a pedagógusoknak, akik vállalták oktatását. Mint ahogyan előző lapszámunkban már beszámoltunk róla, a helytörténeti olvasókönyv oktatására kiírt pályázaton 4 iskolából 5 pedagógus vett részt. A pályamunkákat a Pedagógiai Szolgáltató Központ véleményezte, Nagyné Eff Zsuzsa vezetésével értékelte. A zsűri nevében kihirdetett végeredmény nemcsak rangsort jelent, hanem valamennyi pályamunkából kitűnt, hogy a pedagógusok szívügyüknek tekintik Újpest történetét, sok tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységet vállaltak és a zsűri nehéz helyzetben volt, hiszen mind az öten magas színvonalú munkát végeztek. Ám győztes csak egyetlenegy lehetett, a további négy pedagógus pedig jutalomban részesült. A Pécsi Sebestyén Utcai Általános Iskolából Takács Ervinné és Beneda Lászlóné pályázott. Mindketten eredményesen. A zsűri kiemelte Takács Ervinné pályamunkájában, hogy a IV. osztályosok, 50 órát fordítottak a téma feldolgozására, mindezt környezet-, rajz-, osztályközösség-, család- és társadalomórákon. A gyerekek készítettek rajzokat, makettet, fogalmazásokat, részt vettek vetélkedőkön, városnéző sétákon is. A tananyagba „beépítették” iskolájuk történetét is: Beneda Lászlóné az Újpest ipara című témakört tanította, nagyon sok tanuló tudása kiemelkedő volt, a tanárnő videofdmet is készített Újpest nevezetességeiről, ily módon egészítette ki a helytörténeti ismereteket. Fazekas Mónika, az Erzsébet utca 31. szám alatti általános iskola tanára, a bemutatóórát 7. osztályban tartotta, szintén Újpest iparáról. A zsűri véleménye az volt, hogy a korábbi gyűjtőmunka, és a városnéző séta tapasztalatait kiválóan alkalmazták. Elmélyülten foglalkoztak Újpest történetével, nagyon sok szakirodalmat tanulmányoztak, a diákok által készített album igazi tanulói munka volt. Hoiyáth László, a Károlyi István Általános Iskola tanára az olvasókönyv fejezetei közül Újpest hitéletét dolgozta fel. A tanári órán főként a tanári közlés, magyarázat dominált, amelyet szemléltetéssel egészített ki a pedagógus. A tanulóknak lehetőségük nyílott arra, hogy kiselőadás keretében bővítsék tudásukat. Végül, de nem utolsósorban a pályázat nyertese Opauszki Viktória, a Pozsonyi Úti Német Tagozatos Általános Iskola tanára lett. A 8. osztályosok összefoglaló óráját tekintette meg a zsűri. Változatos feladatokat oldottak meg a tanulók, sokféle és alapos ismeretekről adtak számot a diákok. Szívesen végezték az Újpest történetével kapcsolatos feladatokat. A zsűri kiemelte, hogy nemcsak saját tanári tevékenységéről gondolkodott el a nyertes, hanem arról is, mely osztályokban, mely évfolyamon, az olvasókönyv mely fejezetével érdemes foglalkozni. A A díjátadást követően Opauszki Viktória örömmel újságolta lapunknak, megtiszteltetés számára a győzelem. Bár családja régóta Újpesten lakik (a tanárnő a Könyves Gimnáziumban érettségizett), mégis voltak a tankönyvnek olyan részei, amelyek számára is újdonságot jelentettek. Úgy tapasztalta a tankönyv a szülőknél is sikert aratott, a könyvet forgató diákoknak élmény volt a tananyagba rejtett ismeretanyag, örömmel fedeztek fel olyan összefüggéseket, amelyeket más órákon is tanultak. A tanárnő véleménye, hogy a tankönyv oktatásához bármely szaktárgyat tanító pedagógus bátran vállalkozhat, csupán egy alapfeltétel szükségeltetik, a lakóhelyük iránti szeretet. A tankönyv a szülőknél is sikert aratott. Ugyan a pályázatot a Helytörténeti Alapítvány írta ki, a kuratórium egyik tagja, Hollóst György, a RICOPY Kft. ügyvezető igazgatója viszont magánemberként ajánlotta fel az 50 ezer forintos díjat. Lapunk kérdésére az igazgató úr elmondta, ' természetes dolog volt számára és családja számára is, hogy magánemberként kívánta ösztönözni a helytörténeti munka oktatását. Egykori újpesti diákként és újpesti lakosként úgy véli, számára nagy megtisztelés volt, amikor kapcsolatba került a Helytörténeti Alapítvány munkájával, és megismerte azt az elkötelezettséget, amellyel több újpesti polgár a város történetének feldolgozását végzi. Öröm számára, hogy a kuratórium tagjaként támogatni tudta a helytörténeti olvasókönyv megszületését.- Mivel a kisfiam és a kislányom általános iskolás, szeretném, ha ők is mielőbb ebből az olvasókönyvből tanulhatnának, bár a lakóhelyük iránti tiszteletet otthon is igyekszünk számukra természetessé tenni - mondta, amikor arról kérdeztük, mi késztette erre az elhatározásra? A RICOPY Kft. nemcsak telephelyével, hanem munkájával is kötődik a városhoz, az önkormányzathoz. Már önmagában az is elismerés, ha a cég, az önkormányzat egyik szállítója, szervizelője, ugyanakkor a városhoz ezernyi szállal is kötődik, korábban is segítette, a továbbiakban is ösztönözni kívánja a helytörténeti munkát. És erre bizonyára lesz is lehetősége... Bár az oktatási törvény küszöbönálló módosítása vélhetően hatni fog a helytörténeti munka és az olvasókönyv mielőbbi bevezetésére. Egy azonban már biztos, hogy azok a pedagógusok, akik helyeselték a helytörténeti tudnivalók oktatását, örömmel végezték és a diákoknak is élmény volt a kitekintés. Azok a pedagógusok, akik vállalták a pályázaton való megmérettetést, a jövőben is szeretnék tanítani Újpest történetét.-bk-