Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-29 / 9. szám
„Határozatával az ön- kormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a törvény által megszabott határidőre rendezi a helyzetet” - mondja Simont! Sándor, az ad hoc bizottság elnöke. Képünket egy korábbi testületi ülésen készítette: Horváth Dávid Simonfi Sándor önkormányzati képviselőt, a tavalyi választások után ismét megalakult a kényszerbérletek megszüntetésével foglalkozó ad hoc bizottság (régi-új) elnökét a tennivalókról kérdezem. Elsőként arra kérek választ, hogy a bizottság tagjai miképpen próbálják helyreigazítani az évtizedeken átívelő rossz hivatali döntések életsorsrontó hatásait? • Két évvel ezelőtt született meg az önkormányzati bérlakások bérbeadásával, fenntartásával és egyéb teendőivel foglalkozó törvény, amelynek rendelkezése szerint 1996. december 31-ig, az önkormányzatoknak fel kell számolniuk a kényszerbérleteket... Újpesten hány kényszerbérlőt érint mindez?- A IV. kerületben önkormányzati határozattal kényszerbérlőnek minősített családok száma jelenleg száz körüli, de valószínűleg ennél többen vannak. Az érintett családok helyzete minden esetben egyedi. A törvény szerint e forgalomkörbe soroljuk azokat a magántulajdonú lakásokat, amelyekbe 1953. április 1 -je után hatósági kiutalással, vagy e határidő előtt bármely jogcímen kerültek bérlők. Akad példa arra is, hogy ugyanaz a személy kényszerbérlő és kényszerbérbeadó is egyben. Vannak olyan esetek is, amikor az érintettek az önkormányzati minősítésnek megfelelhetnének, de a bizonyító okmányok az elmúlt évtizedek alatt elvesztek. • Hány évtizeden át alakultak a kényszerbérletek?- Még a közelmúltban is létrejöttek ilyenek. Például az akkoriban disszidensnek minősített családok lakásait kiutalták másoknak. Ily módon a külföldre távozók magántulajdonában lévő otthonai intézményesítetten tanácsi kezelésűvé váltak. Sokan oly módon kerültek ebbe a helyzetbe, hogy a háború és az utána következő zűrzavar elől elmenekült tulajdonosok, amikor otthonaikba visszatértek, már hivatalos városi (tanácsi) okmányokkal rendelkező bérlőket találtak ott. Akik persze erről a kijelölésről mit sem tehettek! Az is tipikus, hogy a háború utáni lakásínséget csillapítandó, a kicsit tágasabb 2-4 lakásnak elegendő családi házakat a tulajdonosnak ugyan meghagyta az állam, de a „számukra átmenetileg Kényszerhelyzetben II. rész 1996 végéig senki fölöslegesnek” ítélt lakrészekbe bérlőket raktak, esetleg a korábbi lakásbérlőket „véglegesítették”. A lakbérmegállapítás „természetesen” már az állami norma szerint történt, de a házfelújítás, a karbantartás terhe a tulajdonosé maradt. Ez az „átmeneti megoldás” azonban évtizedeken át változatlan maradt. S közben a kényszerbérbeadók éppúgy filléres gondokkal küszködtek, éppúgy nehéz helyzetben voltak, éppúgy nem tudtak lakást venni a gyerekeiknek mint a bérlők. • A több évtizedes kényszerű bérlemények fölszámolását előíró törvény három és fél évet adott az ön- kormányzatoknak arra, hogy 1996 végéig megszüntessék a kényszerbérleményeket. Hol tart Újpesten ez a folyamat?- Az eddig eltelt időszakban fölmértük a kerületben élő kényszerbérlők és kényszerbérbeadók számát. A kényszerbérlők által kitöltött 120 adatlap és a hozzá kapcsolt iratok alapján az önkormányzat 30 család esetében elutasító döntést hozott. De legtöbbször „csak” azért született elutasító határozat, mert nem tudták megfelelő okmányokkal bizonyítani, hogy a bérlők valóban hatósági kijelöléssel kerültek lakásaikba. Itt szeretném elmondani, hogy a bizottság nemcsak a kiutaló határozatot fogadja él bizonyító okiratnak, hanem bármilyen hivatalos igazolást. így például a legtöbb esetben a régi IKV által kiállított „lakbérközlő lap” alapján hozott pozitív döntést bizottságunk. Az elutasítottak tehát a megtalált iratok birtokában ‘96 végéig bármikor beadhatják fellebezésüket. És - bár több felhívás is megjelent az Újpest újságban, s tavaly két fórumot is tartottunk e kérdésről - még ma is jönnek azok, akik eddig még nem adták be kérelmüket érdeklődni a szerdánkénti fogadóórámra. Őket is mindig megnyugtatom, hogy '96 végéig senki sem késett el! • Miért fontos, hogy az önkormányzat a kényszerbérlést és bérbeadást határozatával is szentesítse?- Ezzel a határozattal az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a törvény által megszabott határidőre rendezi helyzetüket. • Miként várható, hogy a szóban forgó családok végre valóban önkormányzati bérlakásokhoz jutnak?- A megoldás egyik módja, hogy a polgármesteri hivatal a fölszabaduló bérlakások tíz százalékát erre a célra fordítja. A másik lehetőség, hogy az érintettek a pénzbeli megváltást válasszák. Ez esetben a bérlemény forgalmi értékének felét az önkormányzattól megkapja a bérlő, aki a pénzbeli hozzájárulás fejében maga gondoskodik lakásmegoldásáról. Természetesen a másik változat is lehetséges. Vagyis a bérbeadó kapja meg ezt az összeget és - a kényszerbérlő beleegyezésével - a pénzbeli térítés elTestületi ülésen Esküt tettek a népi ülnökök Három intézmény nevet kapott... Az áprilisi - épp lapunk nyomdai előállításának ideje alatt zajló közmeghallgatás miatt - rendkívüli testületi ülésen tárgyalta Újpest önkormányzatának képviselő-testülete a soron következő ügyeket. Mint ahogyan előző számunkban hírül adtuk: első napirendi pontként a IV. és a XV. kerületi Bíróság népi ülnökeinek, valamint a Központi Kerületi Bíróság, mint a fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeire tett javaslatot elfogadva választották meg a jelölteket. A választást eskütétel is követte, a népi, és a pedagógus ülnökök dr. Birinyi Sándor, a IV-XV. kerületi Bíróság elnöke előtt tettek esküt, majd átvették megbízólevelüket. Ezután a testület - már kevesebb számú jelenlévő előtt folytatta munkáját és - dr. Derce Tamás polgármester előterjesztésében módosította a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatát. A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint szociális segélyek tárgyában benyújtott fellebbezések előterjesztését dr. Benkő László szociális alpolgármester tárta a testület elé, Diósi László (MSZP) képviselő kérésére a hátterét is megvilágítva a korábban született, s azóta a fellebbezéssel már a testület elé került határozatnak. A testület a legtöbb személyi kérdésben helybensincs késésben... lenében hozzájárul, hogy bérlője továbbra is a lakásban éljen. A kényszerbérlő előzetes hozzájárulása azért szükséges, mert ha ezt a megoldást választják, akkor ő lemond a törvényben előírt önkormányzati bérlakáshoz jutási jogáról. Ez a variáció kevéssé lesz népszerű, mert az önkormányzati térítés után a kényszerbérbeadóknak adóznia kell, s a maradék pénz rendszerint házak felújításához sem elegendő. Az adótörvények szerint azonban, ha a kényszerbérlő kapja a térítést, akkor az összeg után neki nincs adófizetési kötelezettsége... • Az érintettekben azonban - úgy hiszem - más okból is erős indulatok feszülnek. Hiszen sem a bérbeadók, sem pedig a bérlők nem felelősek ezért az áldatlan helyzetért. De nézzük mit jeleznek a statisztikák? Átlagosan mekkorák és milyen a színvonalúak a szóban forgó lakások? Mennyi pénzt kell előteremtenie az újpesti önkormányzatnak a megoldáshoz?-A lakások sokfélék. Komfortnélkülitől összkomfortosig, 20 négyzetméterestől 120 négyzetméter alap- területűig mindenféle található közöttük. A megoldáshoz szükséges anyagiak ezért nehezen meghatározhatók. Jelenleg még csak becsülni tudjuk ennek összegét. Körülbelül 3500-4000 négyzetméternyi a kiváltandó lakásterület. Ennek értéke - szükséges felújításokkal és a költöztetés költségeivel együtt - a kétszázmillió forintot is elérheti. Ez még Újpest költségvetéséhez viszonyítva is hatalmas összeg, amelynek előteremtése nagy terhet ró az önkonnányzatra. Ezért született egy olyan döntés a bizottságban, hogy azok a kényszerbérlők, illetve -bérbeadók, akik részt vállalnak a költségekből (átvállalják a költöztetés, felújítás terhének egy részét, vagy egészét), azok ügyét kiemelten kezeljük, előresoroljuk. Természetesen a többi ügyet is meg kell oldanunk, de azokra valamivel később kerül sor. • Milyen a bizottság összetétele, és miként gondoskodnak arról, hogy a kényszerbérlők a jelenlegi színvonalú lakásokat kapják?- A bizottságnak három szavazati joggal rendelkező tagja van. Ernőházay Lajos mint külső tag, Skirka Péter képviselőtársam és jómagam. De munkánkat segíti, hogy a kerület kényszerbérlőinek és kényszerbérbeadóinak egy-egy képviselője és a Lakásbérlők Egyesületének szakembere tanácskozási joggal részt vesz az üléseken. A kiutalható lakások elosztásában egyetértés van közöttünk. A kényszerbérlőknek két lakást ajánlunk és ezek a bérlakások, a jelenlegi otthonukkal azonos értékű életre nyújtanak lehetőséget. Persze ez a megszokott földszintes, kertes lakrészt rendszerint nem pótolja, de a nagyobb alapterület vagy a magasabb komfort- fokozat kiegyenlítő lehet... Egri Tamara hagyta az I. fokú határozatot, majd több esetben méltányosságból megváltoztatta azt. Negyedik napirendi pontként Hock Zoltán kulturális alpolgármester 3 oktatási intézmény névfelvételi kérelmét támogatásra javasolta a testületnek. A testület tagjainak jóváhagyásával így kedvező elbírálást kapott az Erzsébet utca 69. szám alatt lévő iskola, mely ezentúl a Károly István Általános Iskola néven szerepel. A Lőrinc utcai - korábban Komját utcai iskola - neve ezentúl: Pécsi Sebestyén Általános- és Zenetagozatos Iskola lesz. Végezetül a képviselő- testület a Nyár utca 6. szám alatti Napköziotthonos Óvoda névfelvételi kérelmét támogatta a Já- ték-Mozgás-Kommunikáció (JMK) Óvoda névre. Mindhárom intézmény névváltoztatása természetesen új alapító okiratok kiadásával is együtt jár.
