Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1995-04-15 / 8. szám

Nem kötelező, szabadon választott Káposztásmegyer a „mi részünk”... Az újpesti önkormányzat képviselő-testülete legutóbbi ülésén bízta meg Mészáros Ferenc önkormányzati képviselőt, a civil szerveződé­sek, kisebbségi és települési önkormányzatok bizottságának elnökét, hogy dolgozza ki és szeptemberben tárja a képviselő-testület elé azt ; 1 az előterjesztést, amely a káposztásmegyeri rész­önkormányzat létrehozásának tervét tartal­mazza. Öt hónap áll tehát rendelkezésre egy vi­taanyag elkészítésére. A részönkormányzat lét­rehozásának gondolatáról, a tervezés megindu- I lásáról dr. Derce Tamás polgármestert, és Mé­száros Ferenc képviselőt kérdezte lapunk. • A káposztásmegyeri részönkormányzat létrehozá­sának gondolata nem új keletű dolog. A választások időszakában három polgármesterjelöltnél is - így Derce Tamásnál is - vezérgondolata volt a program­nak. A legkülönbözőbb pártállású politikusok prog­ramja azonos nevezőre került a részönkormányzati el­képzeléssel. ..- Valóban így van, megválasztásom után követke­zetesen képviseltem az elképzelésemet, hogy legyen részönkormányzat Káposztásmegyeren - mondja Der­ce Tamás. És a hangsúly itt a részönkormányzaton van. Maga a fogalom is jelzi, hogy ez az államigazga­tási struktúra nem önálló, hanem a „nagy” önkor­mányzat része. Létrehozásához a módosított önkor­mányzati törvény nyújt lehetőséget, tehát nem kötele­ző feladatról, hanem „szabadon választottról” van szó. Úgy vélem, a káposztásmegyeri részönkormányzat létrehozása csak egy állomás lesz, hiszen Újpesten még több helyütt. így például Megyeren, Istvántelken és másutt lehetne még részönkormányzatot létrehozni. • Talán az önkormányzati törvény nem ismerete evezetett oda, hogy a részönkormányzat tervének kidol­gozását bejelentve, felröppent a hír: Káposztásmegyer ezáltal egy újabb kerület megszületését jelenti...- Most még nem jelenti, s azt, hogy Káposztásme­gyer fejlődése évtizedek múlva milyen lesz, mit ter­veznek az ott lakók, s milyen államigazgatási szerve­zetként fog működni, ma még nem lehet megmondani. Tény, hogy maga a részönkormányzat létrehozása az önkormányzatiság elvének megvalósítása. Amely arra ösztönöz mindnyájunkat, hogy közügyekben a döntés ott szülessen, ahol a végrehajtás is történni fog. Az önállóság gondolata most azért is illúzió, hogy például Újpest egészéről szólva, amely településtörté­nete során volt megyei jogú város is, önállóságáról sem lehet beszélni. Hiszen ezernyi szállal kötődik a fővároshoz. Az egész kerületről szólva igyekszem hangsúlyozni, hogy a törvényi keretek között kell a le­hető legnagyobb önállóságot biztosítva, az ezáltali le­hetőségeket is felhasználva eljárnunk. Káposztásme­gyer esetében talán nem leszek rossz jós, ha azt mon­dom, ez még több évtizedig így lesz: önálló városz- részként - értsd kerületként - még sokáig nem lesz életképes. „Kisgyermek” korban van a lakótelep, a maga alig több mint tíz évével... • Az itt élő 30 000 ember számára Ón szerint miért lesz előnyös a részönkormányzat?- Elsősorban azért, mert maguk dönthetnek majd arról, hogy a rendelkezésre álló pénzből mit, s hova osszanak. Például, ha 50 millió forint jutna a városrész parkosítására, mire fordítanák? Az ügyek ilyetén inté­zése azt a reményt is élteti bennem, hogy jó gazda módjára nyomon is követnék a megalakulást. • A részönkormányzat tervének kidolgozása tehát egyfelől államigazgatási feladat, amely feladat- és ha­tásköri jegyzék kidolgozásával is együtt jár. Elegendő idő lesz arra, a hátralevő 5 hónap, hogy elkészüljön a terv?- Ezt a határidőt mi, a testület tagjai szabtuk ma­gunknak, illetve képviselőtársunknak, aki a végrehaj­tási program elkészítéséhez számtalan véleményt kér majd az államigazgatásban jártas szakemberektől és természetesen a lakosságtól is. Úgy vélem, a tervezet elkészültéhez elegendő ez az idő, majd pedig, hogy mikortól lesz részönkormányzat Újpesten, - tehát 1996. január elsejétől, vagy éppen március elsejétől -, ezt természetesen nem lehet most megmondani: De az idő nekünk dolgozik... * Mészáros Ferenc bizottsági elnök, önkormányzati képviselő, amikor az Izzó lakótelepi lakásától 100 mé­terre lévő Szilaspatakon először átkelve tartott káposz­tásmegyeri munkahelyére, bizonyára nem gondolta, hogy az évek során a Közösségi Ház vezetőjeként, az itt élők egyik szószólója lesz. Először arra kértem vá­laszt -, számára miért lényeges a részönkormányzat létrehozása?- A vonzerőt én is abban látom, hogy az itt élők maguk irányíthassák életüket, döntsenek, dönthesse­nek arról, mire használják a költségvetésből rájuk eső részt, elmondhasság véleményüket: milyennek szeret­nék látni lakóhelyüket most, avagy néhány évtized múlva. * • Ön szerint az itt élők közéletiséget felvállaló pol­gárok, olyanok, akik nemcsak igénylik, hogy alakít­hassák életkörülményüket, hanem készek is arra, hogy tegyenek érte?- Úgy vélem, igen. Régóta bevonult a köztudatba, hogy Káposztásmegyer „alvó” város, napközben csak a kisgyerekesek vannak otthon. Az itt élők többsége lakása révén lett újpesti. Amikor a beköltözést követő­en csappant az az öröm. amit a lakáshozjutás jelentett nak „Éneklő Ifjúság” hangversenyének. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak a rendezők. # Közeleg a határidő! Április 28-ig lehet eljuttatni Hock Zoltán kulturális alpolgármester titkárságára azokat a személyi javaslato­kat, amelyek az Újpest Gyermekeiért Díjra készülnek. Mint ismeretes, a díj odaítéléséről, a magánszemélyek, intézmények, szervezetek felterjesztése alapján az ön- kormányzat képviselő-testülete dönt. A díjátadásra, a gyermeknapot megelőzően, május 26-án kerül sor a vá­rosháza dísztermében. » Lapzártánk után tartották alakuló ülésüket az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Kerekasztal munkájában részt ve­vő szervezetek képviselői. Az alakuló ülésen jelenlévők ezután rendszeresen találkoznak a Városházán. számukra, észrevették a hiányosságokat, és egyre in­kább érdekelni kezdte őket a lakóhelyük. Nemcsak a közlekedés, vagy épp az infrastruktúra hiánya merült fel joggal igényként bennük, hanem meg is fogalmaz­ták elképzeléseiket. Ez pedig összetartozáshoz veze­tett. Amikor az itt élők nem sokkal a lakótelep meg­nyitása után megalakították a Káposztásmegyeri Közösségek Kerékasztalát, már jelzés volt: a lakóhe­lyükön létrejött az a mag, amely fogékony a közügyek iránt. Az elmúlt önkormányzati ciklusban pedig a ká­posztásmegyeri bizottság, majd az ügyfélszolgálati iroda létrehozása jelentette a közvetlen kapcsolatot a lakók és az önkormányzat között. Az elmúlt két évben azt tapasztaltam, hogy az ön­kormányzati lakások megvásárlásával nagyon sokan kinyilvánították azt a szándékukat, hogy nemcsak al­vóhelynek, hanem lakóközösségnek is tekintik város­részüket. Megtelepedtek, kötődnek e területhez. Önte­vékenyek, parkosításba fogtak, hol a maguk erejéből, hol az önkormányzat segítségével. Éled a lokálpatrio­tizmus. Mindez biztatást adott számomra, és képvise­lőtársaim számára is, hogy vágjunk bele a részönkor­mányzat kidolgozásába. • Az itt lakók milyen vágyakat, elvárásokat fogal­maznak meg a parkosításon túlmenően? — Az itt tevékenykedő civil szervezetek, a lakókö­zösségek igénye jogos a sportpályára, a közbiztonság, a közlekedés javítására, továbbá, hogy „felrázzuk” a művelődési intézményeket. S nyújtsuk mindazokat a kulturális lehetőségeket helyben a polgárainknak, amelyeket egy káposztásmegyemyi lakosságú ma­gyarországi város, mint például Veszprém, megad la­kóinak. És gondolom, a lakossági fórumokon, ame­lyekre az elkövetkező időszakban sűrűn hívjuk majd a káposztásmegyerieket, megismerkednek a részönkor­mányzati gondolatkörrel. • A részönkormányzat létrehozása erősíti anyagi­akban és szellemiségében az itt élőket. Ón hogy látja: vezethet-e ez leszakadáshoz, önállósághoz?- Egyhamar bizonyára nem. Hiszen az államigazga­tásban ugyan lehet modell a miénk - a fővárosban, úgy tudom, Pesthidegkúton volt, van ilyesfajta kezde­ményezés -, de az elsődleges cél Káposztásmegyer erősödése. Hogy mi lesz a harmadik évezredben? Erre most nem tudok választ adni. Egy biztos, a döntés, vagy egyáltaán az akarat megjelenítését, a ma még ifjú polgárok, utódaink hozzák meg, akikért ezt a jelentős kezdeti lépést most készülünk megtenni. Bangha Katalin _co C ‘CO £ N 05 Újpest (Kamara) Színház: (Bp. I,Mi, Árpád út 66.) Április 20-án, 19 órakor, Kulka János le­mezbemutató koncertje, 22- én, 15 órakor, Cabaret bonboniére, 23- án, 19 órakor, „Sohase mondd”, Her­nádi Judit önálló estje, Újpest Színház (Bp. IV., Tavasz u. 4.) 23-án, 15 órakor, „Egy életen át kell ját­szani”, Hevesi Tamás műsora. Lakossági fórum... ... lesz a káposztásmegyeri Közösségi Házban (Bp. IV., Lóverseny tér 3.), április 28-án 17 órai kezdettel a városrész részletes rendezési tervéről. Az érdeklődők kérdéseiket Vajda Pál főpolgármester-helyettesnek, Albrecht Péternek, az újpesti önkormányzat alpolgár­mesterének, Berényi András főépítésznek és Kalano- vics László közbiztonsági tanácsnoknak tehetik fel. A fórumon a káposztásmegyeri önkormányzati képviset lök is részt vesznek. # Éneklő Ifjúság hangverseny Az Ady Endre Művelődési Központ színházterme (Bp. Tavasz u. 4.) ad otthont április 21-én 17 órától az újpesti általános iskolák és gimnáziumok kórusai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom