Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-07 / 1. szám
... címmel új rovatot indít útjára szerkesztőségünk, remélve, az e helyütt megjelentetett írásokat szívesen olvassák nemcsak a testület tagjai, hanem az olvasók is. Szerkesztőségünk azt is reméli, hogy az írások olykor-olykor a vitára, a párbeszéd kialakítására is késztetik a képviselőtársakat, az olvasókat. Épp, hogy megalakult az új képviselő-testület, Kiss Sándor, a 20. számú egyéni választókerület MSZP-s képviselője - civilben politológus - vállalkozott ugyanis arra, hogy az Újpest hasábjain elemezze az 1994. évi önkormányzati választások újpesti eredményeit. Amikor szerkesztőségünk az írást változtatás nélkül adja közre, reméli, rovatunk nem marad hosszú távon „téma nélkül”... Választások után, új feltételek Az 1994. december 11-i önkormányzati választásokon Újpest polgárai döntöttek, hogy milyen politikai erőket, mely személyeket támogatnak annak érdekében, hogy az önkormányzati munka eredményesebb legyen. A választások feltételei az 1990. évi önkormányzati választásokhoz képest több területen lényegesen módosultak.- Csökkent a képviselő-testület létszáma. Ez Újpesten azt jelentette, hogy a korábbi 38 fős testület helyett 33 fős önkormányzat fog működni.- A kerületi polgármestert nem a képviselő-testület választotta meg, mint az 1990-ben történt, hanem közvetlenül a választópolgárok.- A kerületben megszűnt a listákra szavazás lehetősége, csakis egyéni választókerületekben indult jelöltekre lehetett szavazni. De az egyéni választókerületekben mandátumhoz nem jutottak szavazatai nem vesztek el. Az úgynevezett kompenzációs listákról mandátumhoz lehetett jutni. Kerületünkben 20 egyéni választókörzetben lehetett egyéni „győztes” és a „vesztesek” megfelelő arányban 13 mandátumhoz jutottak.- Új és nagyon fontos eseménynek kell minősíteni, hogy első ízben került sor kisebbségi önkormányzati választásokra. További, fontos változás például, hogy a választások egyfordulósak, hogy lerövidült a kampányidőszak, és módosultak a jelöltállítás feltételei. Gondolom, elfogadható az az értékelésem, mely szerint Újpesten a választási kampány nyugodt és kiegyensúlyozott volt. A versengő politikai erők és a jelöltek tartózkodtak a személyeskedésektől, sőt az éles szembenállásoktól, ezért lényegében konfliktusmentesen zajlott a kampány. Az Újpesten működő politikai pártok és szervezetek aktivitása felerősödött, hiszen a választás támogatottságuk mérését jelentette, azaz hirdetett programjaik érvényesítéséhez milyen felhatalmazást kapnak a választóktól. Egyben megmérettetésre került a pártok és szervezetek struktúrája, aktivistáinak minősége és mennyisége is. Elgondolkodtató viszont, hogy a lakosság, a választó- polgárok aktivitását nem sikerült a kellő mértékben erősíteni, a lakossági fórumokra inkább az érdektelenség volt a jellemző, kivételnek az olyan fórum számított, amelyen jó volt a polgárok részvételi aránya. Megjegyezni kívánom, hogy az egyéni választókörzetek meghatározásában - feltehetően a rövid idő miatt - nagy aránytalanság alakult ki. A legkisebb egyéni választókörzet (6. sz.) 3226 nyilvántartott választópolgárával szemben a legnagyobb (18. sz.) körzetben 5442 nyilvántartott választópolgár volt. Semmi sem indokolhat ekkora (2216-os) különbséget. A választásokon való részvételi arány sajnálatos módon alacsony volt. Újpest választópolgárainak mintegy egyharmada vett részt a szavazáson, ez alacsonyabb úgy a budapesti, mint az országos átlagnál! Logikus az a következtetés, hogy jelentős teendői vannak az önkormányzatnak az Újpesten működő politikai pártoknak, civil társadalmi szervezeteknek egyaránt a lakossági közéleti aktivitás erősítésében. A választások törvényesek és eredményesek voltak, semmilyen lényeges zavaró körülmény nem volt. A választás eredményeiről: A polgármesterjelöltek közül dr. Derce Tamás ismételten bizalmat kapott. Nagy valószínűséggel megállapítható, hogy széles körű ismertsége, Újpest érdekeiért való harcos kiállása, valamint az elmúlt négy év kiegyensúlyozott ön- kormányzati működése volt sikerének záloga. A 20 egyéni választókörzetben három helyen a régi ön- kormányzat ismert személyiségeinek sikerült mandátumot szerezni. (Dr. Derce Tamás, Hock Zoltán alpolgármester, Nagy István alpolgármester.) A többi 17 választókörzetben új jelöltek jutottak mandátumhoz. Tehát a lakossági akarat az önkormányzati munka megújítására irányult. A 17 egyéni győztes mind olyan személy, akiknek tevékenységét a szőkébb, vagy tá- gabb közösség nem elsősorban az önkormányzatban nyújtott teljesítménye alapján ismerte, minthogy nem is voltak tagjai a testületnek. (Habár néhányan szakértőként közreműködtek.) Sokkal inkább párthoz kötődő társadalmi, közéleti tevékenységük volt ismert, és ez volt sikerük valószínű oka is. Mivel ilyen személyeket a Magyar Szocialista Párt újpesti és káposztásmegyeri szervezetei tudtak jelöltként állítani, sikerült 17 egyéni választókörzetben győzni. Egyéni választókerületekben, tehát egy párt jelöltjei óriási többségbe kerültek. A kompenzációs listákról azonban összesen nyolc párt, illetve egyesület jutott 1 -tői 3 mandátumhoz. Érdekes és új helyzet alakult ki tehát az újpesti önkormányzatban. Dr. Derce Tamás „régi-új” polgármester az Újpestért Egyesület alapítója és jelöltje, de őt támogatta az MDF. a KDNP és a Fidesz újpesti szervezete is. A képviselő-testületben azonban, mivel az említett szervezetek kevés mandátumhoz jutottak, kicsi a támogatottsága. Összességében 11 mandátumos támogatottságot tudhat maga mögött. Ha figyelembe vesszük, hogy a jelzett szervezetek között, legjobb tudomásom szerint nem jött létre szövetség, vagy szervezett együttműködés, akkor összetartó erejük hiánya, vagy gyengesége tovább rontja érdekérvényesítő képességüket. Az MSZP-frakció 18 fős abszolút többséggel bír a testületben, sőt még a választások előtt együttműködési szerződést kötött az SZDSZ-szel, tehát még 3, képviselői szavazatra biztosan számíthat. A Munkáspárt újpesti szervezete is szerzett egy mandátumot, amely várhatóan az MSZP-SZDSZ együttműködést erősítheti, és így ez a csoport a mandátumok 2/3-ának birtokában a képviselő-testület meghatározó erejévé válhat. Azaz nélküle, különösen ellenére semmilyen döntés nem születhet a testületben. A kialakult helyzet tehát érdekes. A képviselő-testület- ben Újpest politikai és társadalmi közéletének széles skálája - nyolc párt, illetve szervezet - reprezentálva van. Ugyanakkor aszimmetrikusság a jellemző, azaz egy párt abszolút többségben, sőt együttműködéssel kétharmados többségével a legerősebb érdek- és akaratérvényesítéssel bír. A polgármester viszont, aki személyiségét tekintve rendelkezik erős támogatottsággal, a képviselő-testületben ^ gyenge. Az eltérő érdekeket szintetizálni, azaz a kapott mandátumoknak megfelelően a saját programok érvényesítésében konszenzusra jutni bizony nem ígérkezik könnyű feladatnak. Két szereplőtől különösen nagyfokú önfegyelmet, illetve a konszenzuskeresés művészetét követeli meg a helyzet, mégpedig a polgármesterből, és az MSZP-frak- ciótól. Az önkormányzatnak működnie kell, az átmeneti időszakot a lehető legrövidebbre kell szorítani. A döntéseket, a szervezeti és működési szabályzat módosításában és személyi kérdésekben mielőbb meg kell hozni, és az erőket Újpest, sajnos nagyszámú gondjainak megoldására kell koncentrálni. Az önkormányzat munkáját ugyanis még legalább két jelentős tényező nehezíti. Az egyik az, hogy a gazdasági és a pénzügyi feltételek nemhogy javulni nem fognak, hanem feltehetően rosszabbodnak. Azaz romló feltételek között kellene eredményesebben működni, amely önmagában óriási kihívás. A másik, hogy a lakosság elvárásai is növekedtek az önkormányzatokkal szemben, mindenekelőtt az alapszolgáltatások színvonalas teljesítését igénylik, teljesen jogosan. Mindkét körülmény a prioritások kiválasztásában, a területek közötti forrásmegosztásban, a szűkös fejlesztési lehetőségek elosztásában a képviselő-testületben nemcsak a frakciók között, hanem ezen túlmenően egyes képviselők között is konfliktusszituációkat eredményezhet. Ezek megfelelő kezelése, feloldása nagyfokú tolarenciát és empátiát követel meg valamennyi szereplőtől. Az új helyzet úgy a régi, mint az új szereplőktől tehát új megoldási módokat követel és kényszerít ki. A régi „sablonok" valószínűleg nem lehetnek eredményesek. Az ön- kormányzati munkának Újpest, az itt lakók érdekét kell szolgálnia. Hiszem, hogy valamennyi képviselőtársamnak hasonlóak a törekvései, mégha eltérő érdekeket és értékeket hordoznak is. Kiss Sándor politológus, önkormányzati képviselő Tisztelt Újpestiek és Káposztásmegyeriek! Köszönjük, hogy jelöltjeinknek, húsz egyéni választókerületből 17-ben bizalmat szavaztak az önkormányzati választáson. Köszönjük azt is, hogy a kampány során nagy türelemmel, megértéssel és személyes véleményükkel is segítették munkánkat. ígérjük, hogy képviselőink az Önök szolgálatában. Önökkel együtt munkálkodnak tovább Újpest és Ká- posztásmegyer érdekében az elkövetkezendő időszakban. Magyar Szocialista Párt Újpesti Szervezete szoc"*°«*"p»»T és önkormányzati képviselői Miért tették? Koszorúzáshoz gyülekeztünk december 28-án a Víztoronynál. Evek óta kialakult hagyomány, hogy kegyelettel emlékezünk maroknyi újpesti antifasiszta bátor tettére: megakadályozták a Víztorony felrobbantását, így lehetővé vált, hogy egy városrész lakossága az ostrom után nem maradt víz nélkül. Bátor tettük emlékét a Víztorony falán tábla hirdeti. Egy emléktábla, mely dokumentálja, hogy Budapest - ezen belül Újpest - lakosságának érdekében életüket kockáztatták. Döbbenten álltunk a tábla alatt, melyet ismeretlen tettesek - feltehetően a koszorúzás előtti éjjel - valamilyen ismeretlen vegyszerrel (valószínűleg bitumennel) leöntöttek. Nem első esete volt ez a tábla, illetve az 50 évvel ezelőtti akció meggyalázásának. Akkor az antifasiszták a rombolást akadályozták meg, ma egyesek ismét rombolni akarnak, most „csak'”’ táblát, holnap ki tudja mit. Vajon az elkövetők tisztában vannak-e, hogy milyen mélységesen primitív és vandál tettet hajtottak végre? Tudják-e, hogy a víz, amelyet 50 évvel ezelőtti akció biztosított, emberéletet mentett. Lehetséges, hogy az elkövetők szülei, nagyszülei, kinyitva a vízcsapot, örömmel észlelték, hogy íme folyik az életet jelentő víz. Ügy gondoljuk, hogy minden tisztességes újpesti - tekintet nélkül politikai hovatartozására - elítéli a barbár cselekedetet. A hagyományt őrizzük, koszorúinkat elhelyeztük. A tábla meggyalázása az egykori hősök tettének emlékét nem homályosíthatja el, csupán az elkövetők, illetve felbujtóik primitívségéről állított ki bizonyítványt... Dénes István
