Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-10-14 / 21. szám
Segély helyett: munkát! Nem új keletű a gondolat. Felvetették ezt már sokan azok közül, akik a „munkanélküliek kenyerét eszik”, továbbá azok a szervek, amelyek a munkanélküliek jövedelempótló támogatására sok-sok milliót költenek, s nem utolsósorban az adózó állampolgárok, hiszen őket sem hagyja „érintetlenül” a tömeges munkanélküliség ténye. Evekkel ezelőtt Csepel önkormányzata vállalkozott a kezdeményező szerepére, s közhasznú munka lehetőségét ajánlotta fel szépszámú munkanélkülinek. A pesterzsébeti és a soroksári önkormányzat szintén követte a példát, számba véve immár az első tapasztalatokat. Ösztönzött erre az 1991. évi foglalkoztatási törvény is, amelynek 16. §-a szerint: „Az a munkaadó, aki a lakosság vagy a települést érintő közfeladatok ellátására - közhasznú munka keretében - regisztrált munkanélkülieket foglalkoztat, kérheti a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek legfeljebb 70%-ának megtérítését, ha más szervtől díjazásban nem részesül.” Nyomasztó teher Fél évvel ezelőtt Újpest önkormányzatának képvise- lő-testülete megismerhette azt a - Kulinyi Márton szaktanácsadó által készített - tervezetet, amely a közhasznú foglalkoztatás IV. kerületi bevezetésére tesz javaslatot. Egyre több az igény a közhasznú segítségre Tényközlései rendkívül figyelemreméltóak. Mindenekelőtt az, hogy Újpest egyik legnyomasztóbb szociális terhe a 12% feletti munkanélküli; a regisztrált 4200 munkanélküli 76%-a pedig tartósan e „státusba” tartozik.- Mindez azt is meghatározza, hogy Újpesten a szociális segélykeret egyre nagyobb részét köti le a munkanélküliek jövedelempótló támogatása - tájékoztat dr. Benkő László szociális alpolgármester. 1994-ben 94 millió forint feletti összeg, ’95 első félévében pedig már 62 millió került kifizetésre ezen a címen. Az önkormányzat költségvetésének módosítására volt szükség ahhoz, hogy az év második felében is biztosíthassák a szükséges 70 milliót (40 millióval több, mint az előző évi összeg). Érthető hát, hogy Újpest önkormányzata kezdeményezte a közhasznú foglalkoztatás bevezetését. Annál is inkább, mert pályázat révén központi anyagi támogatást kaphat ahhoz, hogy kerületi intézményi többletfeladatokat, kisebb kommunális fejlesztéseket, karbantartásokat elvégezzenek. S mindemellett, a munka felkínálásával adott a lehetőség a munkavégzési szándék megmérésére, sőt a segélyezés további mikéntjére is. Közcélú, közhasznú Az önkormányzat mint munkáltató mindenekelőtt számba vette az ágazatonkénti közcélú többletfeladatokat. A nevelési, oktatási, közművelődési ágazat 26 óvodájában, 27 iskolájában éppen úgy adódnak szakipari, karbantartási munkák, az oktatással, neveléssel kapcsolatos kiegészítő feladatok, mint a szociális és egészségügyi ágazatban például a házi gondozás segítésében, vagy a kommunális ágazatban a közterületek, közparkok, játszóterek gondozásában, szépítésében, no és az igazgatási területen az ügyviteli, adminisztrációs tennivalókban. A sikeres pályázat eredményeként a Fővárosi Munkaügyi Központ egy éven (Fotó: Zalka István) keresztül 53 munka nélküli állampolgár közhasznú foglalkoztatását támogatja anyagilag. Egy hónap elteltével - a szervezeti fejlesztés, a foglalkoztatás egyéb feltételeinek megteremtése után- már 40 volt munkanélkülit alkalmaz közhasznú munkára az önkormányzat. Ehhez nagy segítséget adott a Fővárosi Munkaügyi Központ kirendeltsége, amely nyilvántartása alapján a kért igények szerint hívta be beszélgetésre az embereket. Van, aki nemet mond...- Az is igaz, hogy nem mindenki vállalta nemcsak a felkínált munkát, de a felajánlott lehetőséget sem - mondja beszélgetésünk alkalmával Milkovits András, a népjóléti osztály munkatársa, a foglalkoztatási csoport vezetője, aki szívesen fogadta ezt a „közhasznú” megbízatást.- Minden emberrel, aki vállalja az általunk biztosított feltételeket, szerződést kötünk. A munkaviszonyra - próbaidőre, szabadságra, igazolt és igazolatlan távollétre, felmondásra - a Munka Törvény- könyve szabályai irányadóak. No persze egyeseket ez sem gátol abban, hogy munkájukat, munkahelyüket néhány nap után otthagyják. (A felvett dolgozók munkáltatója az önkormányzat.) r A többség dogozni akar, tisztességgel eleget tesz annak, amit elvárnak tőle. Erre bizonyíték a végzett munkát kísérő több pozitív vélemény. (S egyre több az igény a valóban közhasznú segítségre.) A 180 nap lehetőségei Személyes érdek is a jó munka, mert bíznak abban, hogy a közhasznú munkával eltöltött 180 nap nemcsak a „munkanélküli státus” és a jövedelempótló támogatás megtartásához ad lehetőséget, de a folyamatos munkához is visszasegít. Az ügy önkormányzati gazdái, a szervezők, a feltételek megteremtését segítő vezetők, a munkák irányítói őszintén hisznek abban, hogy a közhasznú munkán foglalkoztatottak 20-30%-a potenciális munkaerőként kerül vissza a munkaerőpiac kötfor- gásába. Ehhez - ki-ki a saját területén tettekben mérhető segítséget is ad. Régi igazság: jó ügy is csak úgy találhat megértésre, ha segítést váró és segítséget adó szándéka, tette valahol találkozik. Úgy tűnik: az önkormányzat kezdeményezése bizonyító példa lehet erre. tn — i Héttagú tanácsadó testület alakult A jövőben minden nagy horderejű, Újpest egész életére kiható döntések előtt dr. Derce Tamás polgármester kikéri a véleményét annak a magisztrátusnak, tanácsadó testületnek, melynek tagjait a napokban kérte fel e feladat ellátására. Mint ismeretes, az előző négyéves választási ciklus ideje alatt dr. Derce Tamás rendszeresen egyeztetett, véleményt kért azon pártoktól, civil szervezetektől, amelyeket nem képviselt képviselő a testületben. Az előző évi önkonnányzati választást követően azonban már 7 párt és egy civil szervezet juttatta be képviselőjét az önkormányzati testületbe, s amellett, hogy ezzel széles társadalmi bázist képviselnek, abba maradt a korábban megszokott egyeztetés is. A magisztrátus többek között ezt az űrt pótolja és egy még szélesebb körből érkező véleménycserét tesz lehetővé azáltal, hogy tagjai ismert és szakmájukban elismert újpesti polgárok, olyan emberek, akik eddig is bizonyították: szívügyüknek tekintik a városrész fejlődését és készek tenni is azért. A polgármesteri tanácsadó testület tagjai lettek: Majoros Istvánná bankvezető, dr. Somos András ügyvéd, dr. Sipos Lajos, az ELTE dékánhelyettese, dr. Hollósi Antal kórházi adjunktus, Szunyoghy András képzőművész, Borbély László vállalkozó, Vándor Kálmán újságíró. A felkérést valamennyien megtiszteltetésnek vették. Dr. Derce Tamás pedig a saját véleményükre számít, nem pedig támogatásukra. A magisztrátus nézeteit dr. Derce Tamás minden alkalommal megosztja majd a képviselő-testület tagjaival, remélve, hogy ezzel is segíti, információval bővíti a képviselők munkáját.-b Kérdezni írásban is lehet! Tisztelt Újpesti Polgárok! Kerületünk közbiztonságának helyzete, a lakosság nyugalmát, közérzetét befolyásoló cselekményekkel kapcsolatos rendőri tevékenység mindenkit érint, foglalkoztat. Az Újpesti Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határozott, hogy köz- biztonsági fórumot szervez, amelyen az érdeklődő polgárok kifejthetik véleményüket, feltehetik kérdéseiket kerületünk közrendjéről, közbiztonságáról, a rendőrök, közterület-felügyelők, a polgárőrök munkájáról. A kérdésekre, véleményekre a kerületi rendőrkapitányság, az önkormányzat és a polgárőrség vezető képviselői válaszolnak. A fórum időpontja: 1995. november 16-án 17.30-tól. A fórum helye: Ady Endre Művelődési Központ kamaraterme. (IV. Tavasz u. 4.) Kérdéseiket előzetesen írásban is eljuttathatják Kalanovics László köz- biztonsági és közlekedési tanácsnok részére, a Polgármesteri Hivatal képviselői irodájába. Minden érdeklődőt tisztelettel vár a képviselő-testület ...*
