Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-08-19 / 16-17. szám
István, az államalapító Tettei évszázadokra meghatározóak voltak Maroknyi nép vagyunk Európában. De vagyunk és nem voltunk. Petőfi azt mondta: „Isién csodája, hogy áll még hálánk!" Illyés Gyula így fogalmazott: „ezer esztendőket még a népek is csak csodák révén élhetnek". A költői túlzás csak kiemeli az alapkérdés igazságát. Több mint ezer esztendeje lakjuk ezt a földet és kilenc évszázada létezik a magyar állam... I. (Szent) István nevéhez fűződik a keresztény magyar királyság megalapítása és az állami rendjének felépítése. Istvánnak először a belső ellenállással kellett megküzdenie, amely két forrásból is táplálkozott. Egyrészt a pogány magyarság egy részének idegenkedéséből a keresztény vallással szemben, másrészt egyes hatalmas nemzetségfőknek féltékenységéből az új állami és társadalmi rendben megerősödött központi fejedelmi, illetőleg királyi hatalommal szemben. Istvánnak sikerült úrrá lenni ezen a két irányból jövő ellenállás felett. Már 998-ban leverte Koppány lázadását, ami fejedelmi hatalmát a Dunántúlon végleg megerősítette, négy évvel később pedig a Tisza-Maros-vidékén Ajtony-Gyula lázadását verte le. István őszinte szándéka, hogy népét a keresztény hitre térítse és országát a keresztény közösség áldásaiban részesítse, lehetővé tette, hogy maga, valamint utódai számára megszerezze a királyi méltóságot. A királyi méltóság hatalmi jelvényét, a koronát, István Rómából kérte Ascherik apát útján, aki az 1000-ik év őszén járt ott. A Rómából hozott koronával, a mai magyar szent korona felső részével, magát az 1000-ik év karácsonyán királlyá koronáztatta. Mindezekkel jogot szerzett ahhoz, hogy a magyar keresztény egyház szervezetét felépítse, országa állami és társadalmi rendjét megszervezze a nyugati minták nyomán. A király Esztergomban, majd Kalocsán érsekségeket, Veszprémben, Pécsett, Győrött, Vácon, Egerben majd Marosváron, Biharban és Erdélyben püspökségeket, Pannonhalmán, Pécsváradon, Bakony- bélben és Zalaváron Szent Benedek szabályai szerint apátságokat, Veszprémvölgyben pedig apácakolostort alapított. István egyházszervezete tehát már az egész magyar területet felölelte, kivéve a természeti adottságai miatt akkor lakatlan területeket. A keresztény népek közösségébe való bekapcsolódást jelentették a Szent István által Ravennában, Rómában és Jeruzsálemben alapított magyar zarándok szállóházak is. István király uralmának alapjává a királyi magángazdaságot tette. Ez a régi nemzetségi szállásbirtok kivételével az ország egész lakott területét felölelte. A királyi magánbirtokokon István várakat építtetett és a várak ispánjai kormányozták a várhoz tartozó népeket, s egyúttal elláták a honvédelmi feladatokat is. E várak körül, a hozzájuk tartozó területekből alakultak ki a vármegyék. Az ország határainak védelmére István külön határ-ispánságo- kat alapított, elsősorban a nyugati és a déli részeken, ezeken a területeken nagyobb adományokat is tett, hogy az új birtokosok is részt vegyenek az ország védelmében, de a határvédelembe István belevonta a magyarsággal együtt, de sajátos nemzeti szervezeteik szerint élő besenyőket, azokat, székelyeket és szlovéneket is. Az új keresztény állami és társadalmi rend védelmére István átvette a nyugati kereszténység törvényeit is, ezeknek mintáiul kiváltképpen a frank-bajor zsinati határozatok szolgáltak. De a törvénykönyvek mellett megmaradt a szokásjog is a nemzetségek tagjaira vonatkozó bíráskodásban. Ezt István éppen úgy érintetlenül hagyta, mint ahogy a keresztény állam megszervezése és az erős, magánbirtokaiban hatalmas, királyi hatalom felépítése nem érintette a nemzetségek birtokközösségét és azon felépült magánjogi rendet és annak társadalmi következményeit. A nemzetségek kebelében élő szokásjog a birtokközösséggel és sok más társadalmi berendezéssel együtt így maradt életben még évszázadokon át, egészen a nemzetségeknek családokra történt bomlásáig, ami nagyrészt a XIII. század második felében következett be. I. István népének életét, sorsát alkotásaival hosszú évszázadokra biztosította. Pedig az új magyar királyság már István éle-, tében, de még inkább halála után komoly veszélyben forgott. Az ország határainak védelmét a nagy király kitűnően biztosította. 1030 nyarán a támadó II. Konrád császár felett döntő győzelmet aratott, elfoglalta Bécset és az ország halárát a következő évben megkötött béke a Fischa és a Thaya mentén állapította meg. De az új államra végzetes lehetett, hogy fia, Imre herceg, 1031-ben bekövetkezett halála után, nem volt örököse. A trón öröklésének bizonytalansága támasztotta fel unokatestvérének, Vászolynak, pogányszellemű lázadását is. I. István 1038 augusztus 15-én bekövetkezett halála előtt örökösévé nőtestvérének, Otseolo Ottó velencei dogé feleségének fiát, Pétert jelölte. Változások a képviselői fogadóórákban: 3. evk. Schmuck Andor (MSZP) minden hónap minden keddjén 16 órakor újpesti városháza, fszt. 25. 15. evk. Egerszegi Krisztina (MSZP) minden hónap második hétfőjén 16 órától Mód Aladár Ált. Iskola AIV. kerületi önkormányzat anyagi támogatásával és a kerületi OTP Bank Rt. segítségével a Baloldali Ifjúsági Társulás ezen a nyáron is sok család szünidei gondján enyhített azzal, hogy július 21. és augusztus 11. között a Nádor u. 1. szám alatt megnyitotta a térítésmentes kulcsos gyermekház kapuit. A 7-14 éves korú általános iskolás gyermekek ezen idő alatt - közel 500-an - reggel 7 és délután 5 óra között tölthették idejüket sportolással, játszással, szakavatott nevelők és környékbeli idősebb fiatalok felügyeletével a gyermekházban. Tisztelt kerületi polgárok! A kormány 37/1995. (IV. 5.) sz.-on rendeletet hozott a lakó-, üzem-, intézményi stb. épületekben és azok területén meglévő - természeti vagy ipari katasztrófa, illetve háború idején a polgárok személyes védelmét szolgáló - óvóhelyek (életvédelmi létesítmények, „légópin- cék”) nyilvántartásának megújításáról. A feladat teljes körű elvégezhetősége érdekében, a meglévő nyilvántartások pontosításához szükséges, hogy a lakosság is adjon tájékoztatást a tudomása szerint meglévő létesítményekről. Ezért kérjük a lakosság önzetlen segítségét az alábbi tájékoztatás- kivágásával, kitöltésével és postázásával, vagy- személyes, ill. telefonbejelentéssel (munkaidőben). A segítségét köszöni a Főváros IV. kér. Polgári Védelmi Parancsnokság (Bp. IV. kér., Petőfi u. 4-6. sz., Telefon: 169-0095) nevében Tölgyesi Sándor pr. őrnagy parancsnok * Amennyiben a nyomtatványt postai úton juttatja el a címzetthez. kérjük borítékba téve és bélyeggel ellátva tegye. Az életvédelmi létesítmények nyilvántartásához ezúton közlöm, hogy a Bp...............kér ..........................................út, utca, krt., tér*...........hsz. ( postai irányítószám:........................) a latti lakó/üzemi/intézményi* épületben, ill. területén ÓVÓHELY TALÁLHATÓ Budapest, 1995..............................hó...............nap a láírás cím 'Nem kívánt rész törlendő! Társasházak figyelmébe! ÖT ÉVE JAVASOLJUK! NE FIZESSENEK ANNYI VILLANYSZÁMLÁT! Kikapcsolás nélkül (!) akár 40-50%-kal is csökkenthető az elszívó ventilátorok fogyasztása és karbantar tási költsége! A több ezer referencia közül legutóbb a Leibstück Mária u. 46-48., a Petőfi S. u. 12-14. és a Böröndös u. 9. sz. társasház elszívóinak villany- számláját csökkentettük, közel a felére! És ez még nem minden!!! Megkezdtük új termékeink: a 10-13 W-os (kettős szigetelésű) kompaktfénycsöves lámpatest és nyomógomb alá is szerelhető „háromperces" időrelé forgalmazását. Pl. a tízemeletes épületeknél csak egy szint világításának bekapcsolására! Megrendelés és információ: 37-313-204 vagy 319-430 / Sándor László Ötéves mottónk is: AZ IDŐ ÉS AZ ENERGIAÁR NEKÜNK DOLGOZIK!!!
