Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-05-27 / 11. szám
űjPEsr Nyitottabbá válik az Állatkert is Örökbe fogadták Lajcsit Lajoska, a huszonnyolc éves orangután ünnepélyes örökbefogadása a föld napján történt. A bomeói származású emberszabású „egyed” természetesen szintén itt él Budapesten, pontosabban az állatkertben. Lajoska hihetetlen népszerűségre tett szert, mert az őt szeretők száma látványosan megemelkedett. Április óta ugyanis nevelőszülőinek száma több mint félezer. A jeles napon az újpesti Szűcs Sándor Általános Iskola teljes tanári és tanulóközössége lett Lajcsinak nevelőszülője. Az ünnepélyes szertartást, a faültetést, az oklevélátadást, az általános üdvrivalgást és ajándékozást azonban megelőzte néhány órai vetélkedő program, amely a nevelőszülővé előlépett gyerekeknek alkalmat adott sok játékra, kacagásra mókázásra és örömteli ismeretszerzésre. Pléhboj Nyuszik és Kerge Kacsák Virágfelhőbe burkolózó fák a ragyogó napfény, a tavaszi illatban élénken forgolódó, harsányan rikoltozó állatok fogadták a Fővárosi Állat- és Növénykertbe érkező újpesti gyerekeket. A kapuban strázsáló kőelefántok lábánál az intézmény zoopedagógusai játékos feladatokkal, különböző kitöltésre váró tesztlapokkal várták az érkezőket. Az újpesti gyerekek „élőben” találkozhattak a tananyaggal: a pelikánokkal, a pingvinekkel, a fókákkal és zsiráfokkal. Ezek, és a többi állatkerti állat, a játékos vetélkedőn egy-egy csalafinta kérdés megoldását jelentették. A feladatok igazodtak a versenyzők korához, így például az elsős és második osztályos kicsiknek az eredeti alapos megfigyelése után, az aranyfácánkakast kellett egy színezőlapon kifesteniük. A nagyobbak már öt-hat fős csoportokban kutattak és komoly ismeretről kellett tanúbizonyságot adniuk. Az elefántok, a majmok, az ürgék és a gólyák testtartását, mozgását figyelő gyerekek kezéből nem hiányzott a papír és a ceruza. Utóbbit olykor bizony elmerülten rágták, hiszen az adatlapok határidőre történő helyes kitöltését nyilvános elismeréssel és jutalmazással honorálták a rendezők. • • • A különböző elnevezésű, így például a maguknak „Állatvédők”, „Kerge Kacsák”, „Rosszcsontok”, vagy „Pléhboj Nyuszik” (nem tévesztendő össze a playboynyuszikkal) elnevezést adó csapatok óriási lázban számlálták a tülkös szarvúakat, a páros ujjú patásokat, vagy éppen keresték a kutyákat. Ez utóbbi kérdésre, nevezetesen mennyi kutya van a fővárosi állatkertben, nem az a helyes válasz, hogy csak egy. A gondnok kutyáján kívül ugyanis még ott vannak a repülő kutyák, azaz a denevérek is... Megújuló állatkert Amíg a gyerekek az iskolai tananyagtól szerzett ismereteikre támaszkodva, az állatkerti feladatok helyes megoldásán dolgoztak, az újságíró a földnapi rendezvény szervezőivel találkozott. Szolnoki Vera, az intézmény kulturális osztályának vezetője a Fővárosi Állat- és Növénykert feladatait, jelesül a közművelődési, zoo- pedagógiai tennivalókat ecsetelte. A szakember hangsúlyozta, hogy a rendhagyó állatkerti „dzsemborik” egyre gyakoribbak lesznek, és a nagyközönség előtt még szélesebbre tárják az intézmény kapuit. Számos olyan új programot kínálnak máris, amelyek jó lehetőséget nyújtanak a minket körülvevő világ gazdagságának megismeréséhez. Újdonság például, hogy a látogatók a bejáratnál elhelyezett táblán pontosan elolvashatják, melyik időpontban történik a különböző állatfajok etetése. Külön kérésre az állatgondozók részletesen elmondják a kedvenc állatok életének titkait, állatkerti tartásuk különleges technikáját. Nem kétséges, az így szerzett ismeret sokkal tartósabb és hatékonyabb, mint a lexikonokból szerzett információ. Bizonyos az is, hogy az állatkert sokféle funkciója közül fontos, hogy a közművelődési, oktatási feladatok hangsúlyosabbá váljanak. Zöld iskolák Comenius, Pestalozzi és Zsolnay pedagógiai tanításainak mai követői a Szűcs Sándor iskola tanárai. Ezen a napon nem csupán emlékezetes élményhez juttatták az iskola gyermekközösségét, hanem ismét bebizonyították, hogy az iskola növendékei tisztelik a természetet. Ez nemcsak abból tűnt ki, hogy a különböző tesztfeladatokat igen jó eredménnyel oldotta meg a népes gyermekhad, hanem látszott a szeretet is a növényekre és állatokra rácsudálkozó, mosolygó arcokon. Gerőcsné Czeglédy Irén, aki Bihariné Holéczi Ágnessel egyetemben a földnapi állatkerti suli-buli ötletgazdája, a tudósítónak elmondta, hogy a Szilas-patak menti iskolában egyéb módszerekkel is törekednek a Zöld Gondolat térnyerésére. Nemrégen például egy dán-magyar pályázatot nyertek az iskolák ily módon, a hulladékhasznosítás környezetbarát szemléletének elterjesztését hároméves nevelési programba építik be, és alkalmazzák az oktatásban. Az iskola Zöld Alma című időszaki lapja és a tanulóközösség diákrádiója szintén kiemelt figyelmet fordít a környezetre. Ez a mindennapok gyakorlatára lefordítva azt jelenti, hogy itteni, újpesti lurkók, ma már - például - alkalmi csínytevésként sem törik ki a frissen ültetett kis facsemetéket... Jelenti továbbá azt is, hogy az iskola május 13-án otthont adott a 140 országot átfogó nemzetközi ifjúsági környezetvédelmi mozgalom magyar- országi „Zöld szíves” iskoláinak, s az országos környezetvédelmi pályázatán VII. osztályos tanulójuk - Szirtes Nikoletta nyert. De a látványos díjaknak, kitüntetéseknél fontosabb, hogy ezek az újpesti gyerekek megtanulják a tudatos környezetvédelmet. Az iskola pedagógusairól pedig bízvást kijelenthetjük: nemcsak mondják, művelik is a csodát! Egri Tamara Olvasóin£ írják, ♦. , Rovatunk az Önök véleményét tárja az olvasók elé, az írások tartalmával az Újpest szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. Szerkesztőségünk - terjedelmi korlátok miatt - a beküldött leveleket, írásokat rövidítve közli. Az érem másik oldala Az Újpest Újság 1995. április 1-jei számában cikket olvashattunk a kerületünkben épülő társasházi lakásokról. Ebben az írásban szerepel egy interjú a MESTER CO. Kft. helyettes ügyvezető igazgatójával, Gyetvai Attila úrral. Mivel magam is egy MESTER CO. Kft. által felépített társasházban lakom a Liszt Ferenc u. 6. sz. alatt, szertném megosztani a Tisztelt Szerkesztőséggel, valamint kerületünk újságjának olvasóival a szóban forgó kft.-ról szerzett tapasztalataimat! A mi házunkba - a MESTER CO. szerződése szerinti 1993. december 30-i befejezési határidővel szemben - 1994 februárjának elején kezdődött meg a lakások átadása, bár az épületben még javában folytak befejező munkálatok. Ez még önmagában nem szegte volna széles jókedvünket, amelyet szép, új lakásaink elfoglalása kellett volna hogy okozzon, ám akadt még más probléma is! Ezek legtöbbje a késés miatt kapkodva elvégzettf?) befejező szakipari munkák - asztalos-, festőmunkák - milyenségében nyilvánult meg. De ugyan ez elmondható a központi fűtésszerelési munkákról is, mivel nem volt az épületben olyan lakás vagy üzlet, ahol a fűtési rendszer légtelenítése és beszabályozása rendesen és szakszerűen el lett volna végezve! Ezeket a hiányosságokat az 1994. május 17-én megtartott közgyűlésen MESTER CO., illetve a gépészeti munkákat végző alvállalkozó képviselője elismerte és jegyzőkönyvileg ígéretet tett azok tulajdononként! újbóli összeírására és kijavítására. Ám az ígéretek csak részben teljesültek, ezért 1994 őszén a kft. képviselőjével előzetesen megbeszéltek szerint, mi tulajdonosok tollat ragadtunk és összeírtuk a még mindig fellelhető hibákat, és ezeket - nem először - eljuttattuk házunk kivitelezőjéhez. És mi történt? Az előre rögzített napon, amikor is a tulajdonosok - szabadságot kivéve - otthon maradtak, megjelent egy-két asztalos és fűtésszerelő, néhány lakást „tüneti kezelésben” részesített, majd avval a jelszóval, hogy még jövünk, csak most nincs nálunk a szükséges szerszám, anyag stb. eltávoztak, és azóta sem láttuk őket! De ugyanez történt a lakóház közös tulajdonú helyiségeinek 1994. április 7-én jegyzőkönyvbe foglalt hibáinak javításaival is — mondhatni semmi. Pedig itt is akadna mit helyzrehozni: a fémszerkezetű ajtók javarésze nem csukható - köztük az egyik lépcsőház elektromos elosztó szekrénye -, szerelvényezésük, mázolásuk hiányos; a három lépcsőházi bejárati faajtó elektromos zárszerkezetét a társasház volt kénytelen kicseréltetni - igaz ezt a MESTER CO. Kft. kifizette - és még folytathatnám! A lakásokba és üzletekbe felszerelt egyéni vízmérőket a kivitelező a Fővárosi Vízműveknek nem jelentette be, így az a tulajdonosoknak számlázni nem tud; a jogszabályban előírt .Jótállási Jegyet” sem a társasház, sem a tulajdonosok nem kapták kézhez, pedig ezt az átadás-átvételkor minden esetben ki kell állítani; az esedékes egyéves garanciális bejárás késik! A fenti mulasztások és hiányosságok pótlását társasházunk intézőbizottságának tagjai többször, szóban kérték MESTER CO. képviselőitől - így Gyetvai Attila úrtól is -, akik természetesen mindent megígértek és természetesen nem teljesítettek semmit. Ezért a sokszori kérések és ígérgetések rövid összegzését az intézőbizottság nevében levélben is megküldtem a kft. debreceni címére - a szó elszáll, az írás megmarad ugyebár -, ám válasz több mint egy hónap elteltével sem érkezett! Pillanatnyilag így állnak - a szó szoros értelmében - a dolgok a MESTER CO. Kft.-vel. Legjobb tudomásom szerint az elmúlt másfél év során másik két társasház esetében is hasonló a helyzet. Mindent összevetve elszomorító, hogy ez a valóban kedvező és színvonalas szolgáltatást ígérő - és részben tényleg azt is nyújtó - építőipari vállalkozás az egészet tekintve csekély, hátralévő kötelezettségeinek nem hajlandó eleget tenni, így beárnyékolja a róla kialakulható pozitív véleményt. Úgy gondolom, hogy az itt leírtak is hozzátartoznak a MESTER CO. Kft.-ról formálódó összképhez. Hallgattassák meg a másik fél is! Tisztelettel: Mocsáry György int.biz.-tag 1042 Bp. Liszt F. u. 6/C