Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-05-13 / 10. szám
„Mi lesz veled Káposztásmegyer?" Káposztásmegyer fejlesztési tervének margójára hetetlenné teszi e városrészt. Ezért többről van szó, mint egy hagyományos rendezési terv megvitatásáról. Hagyományos rendezési terveket gyermekeinkre szoktuk hagyni, hogy egy szerves fejlődés alapján az megvalósuljon. Káposztásmegyer esetében viszont olyan rendezést kell megálmodni, mely egy akcióprogram keretében szinte azonnal megkezdi és folytatja a valóságra válását. Tehát olyan fejlesztési elképzeléseket kell a tervezőknek megjeleníteni, amely a városrész életben tartásán túl a felébresztéséhez is lehetőséget biztosít. Ha mi e területen munkahelyet kívánunk teremteni, akkor ezt a területet vonzóvá kell tenni a váltakozók számára. Ez akkor lesz vonzó egy vállalkozónak, ha ide települhet, ha kínálni tudunk olyan környezetet számára, hogy ne a budai hegyeket válassza lakóhelyül. Akkor lesz vonzó ez a kerület, ha Újpest központja bármely részéről negyed óra alatt elérhető. Ha Káposztásmegyeren egy lakótelepi szomszéd látogatásához nem kell fél órát gyalogolni. Ha a szórakozni vágyóknak nem kell a Belvárosba járni, vagy ha a moziba el lehet sétálni. Ha e területen jól érzik magukat az emberek, akkor megélnek az üzletemberek is, mert lesz vásárlóerő, munkaerő, tanulási és továbbtanulási lehetőség. Tehát a rendezési tervbe ezek lehetőségét is be kell építeni. Mint mindenki tudja, ez a terület a főváros és Újpest osztatlan közös tulajdona. Itt egymás ellen működni a két önkormányzatnak nem lehet, hisz minden meg nem értést, eredménytelenséget az itt lakók szenvednek meg. Tovább megyek, itt passzívnak sem lehet lenni, mert a haragszom rád vagy nem érdekelsz, ebben a helyzetben egyenlő az előzővel. Csak és kizárólag közös elképzelések és közös érdekek mentén kezdődhet meg az ébresztés, indulhat meg egy fejlesztés, mely reményt, munkát és jobb életminőséget adhat e városrésznek. Örömmel kell nyugtáznom, hogy a közös fellépés és a fejlesztésben való együttműködés szükségessége mindkét önkormányzatban megfogalmazódott. Ma már a konkrét formák kidolgozása, a pénzügyi és befektetői háttér felkutatása folyik. El akarjuk indítani e terület további fejlesztését, meg akarjuk oldani az elénk álló nehézségeket. Itt nagyon lényeges pont az, hogy akarjuk, mert a szándék most érett akarattá, mely szükséges feltétele a cselekvésnek. Nagy és nehéz munkát vállalunk fel, de az elképzelt eredménye sem csekély. E tevékenységben mindenkivel együtt kívánunk működni, aki ezt fontosnak, hasznosnak érzi. Számítunk a képviselő-testületekre abban, hogy a szükséges döntéseket meghozzák. Számítunk a vagyonkezelő szervezetekre, hogy a feladatokat végrehajtsák. Számítunk a vállalkozókra, befektetőkre, hogy a tervek által kínált lehetőségeket megragadják. Számítunk az itt lakókra, és szerveződő közösségeikre, hogy látnak olyan lehetőséget terveinkben, melyhez erejükhöz mérten érdemes csatlakozni. Együtt sokat tehetünk. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester Lakossági fórum a jövőről E területrész a főváros IV. kerület, Újpest elválaszthatatlan egysége. Mint a kerület része, olyan specifikumokkal rendelkezik, melynek problémáit nem lehet a hagyományos kerületfejlesztés keretei között kezelni. Azt szoktuk mondani, hogy a területrész egy kellően át nem gondolt lakásépítési koncepció torzója. Torzó azért, mert elhelyezésénél fogva nem kapcsolták be a kerület vérkeringésébe. Olyan alvó várost terveztek, mely a házgyári időszakot lakásgyárként képezte le. Nem Újpest továbbfejlesztéseként alakult ki, hanem Újpesthez kapcsolódó elszigetelt egységként. Káposztásmegyerből kivonult a város, és ezért nevezhető torzónak, mert a tervek félbehagyásával megakadályozták, hogy bevonuljon a városba. Azért torzó, mert magán viseli a félbehagyott beruházás minden jelét. Elhanyagolt, elhagyatott és rendezetlen területeket, melyeket mára a szemét lep el, félbehagyott és elfelejtett infrastruktúrát, melyet ma eszközök híján nem lehet pótolni. A megoldatlan, csak tervezői elképzelésben megjelent közlekedési helyzetet. Nem alakulhatott ki e területen a napi életvitelhez szükséges tér, létesítmény és munkahely. A gondok mai megoldására nincsen lehetőség, még a közérzet javítását elősegítő döntések sem születnek meg. Már nem a metró beruházásáról van szó, csak buszjáratok hosszabbításáról, de erre sincs lehetőség. Ha e kerületrésszel nem tudunk érdemben foglalkozni, akkor felgyorsul az elvándorlás, mely megkezdődött és olyan elsivárosodási folyamat indulhat be, mely tartósan konzerválja, végül felélesztAz elmúlt hónap végén, április 28-án három egyéni választókerület képviselői: Majzik Ferencné, Kiss Sándor és Mészáros Ferenc lakossági fórumot tartottak. A városrész széles nyilvánosságával való újabb találkozó apropójául szolgált annak a rendezési tervnek a megvitatása, amelyet lapunk hasábjain - mint koncepciót - Berényi András, Újpest főépítésze már be is mutatott. A „Mi lesz veled Káposztásmegyer?" címmel rendezett, majd háromórásra sikeredett lakossági összejövetelre a szervezők meghívták Vajda Pált, Budapest főpolgármester-helyettesét, Albrecht Péter gazdasági alpolgármestert és Berényi András főépítészt. * Mintegy emlékeztetőül a főépítész által jegyzett cikk néhány konkrétuma: A ma még vélegesnek nem tekinthető - alakuló, formálódó - fejlesztési program megvalósulása esetén hosszú évtizedekre meghatározza a városrész lakóinak életét. A jelenlegi rendezési tervkoncepció nagyságrenddel csökkenti az egykori nagyszabású lakásépítési elképzeléseket, helyette napjaink realitását véve alapul, 1500-2000 kertvárosi jellegű lakás felépítését tervezi a Megyeri út északnyugati oldalán. Nem családi, hanem sor- és láncházakról, átriumos épületekről van szó, amelyek minőségi kínálatot is jelentenek. A hármas tagolódású rendezési terv második nagy egysége az intézményi terület. Erre a program a Megyeri út és Külső-Szilágyi út kereszteződésének környékét javasolja. Abban mindenki megegyezik, hogy helyben is munkahelyeket kell teremteni. A „vállalkozói negyedben” (harmadik nagy egység) kereskedelmi és szolgáltatóegységek települnének, kenyeret adva jó néhány káposztásmegyerinek. Enyhítené az alvó városi jelleget is a Megyeri út-Óceánárok környéki „negyed”. Már fél évtizede nyilvánvalóvá vált, hogy az addig be nem épített területek hasznosításán kívül foglalkozni kell a lakótelep „belső" ügyeivel is, a közlekedés, a parkolás problémáival, a Farkaserdő hasznosításával és a többi. Idén január 19-én tartott programkialakító tárgyaláson rögzítették azokat a fő témákat, amelyekkel a szakembereknek, felelős tisztségviselőknek foglalkozniuk kell. Sportnyelven szólva újabb fordulónak is nevezhetjük tehát a Közösségi Házban rendezett lakossági fórumot, amelyen Vajda Pál főpolgármester-helyettes a kétkedők megnyugtatására kifejtette, miben látja az elképzelések realitását.- Ha valahol rendezettek a viszonyok, az mindig vonzza a befektetőket. 296 hektár nagyon kedvező fekvésű, osztatlan terület van Káposztásmegyer térségében. A főváros és a kerület birtokában lévő építési területen az MO-ás megépítésével a vonzási körzet kiterjedésével az élet megpezs- dülésével a városrész biztató jövő elé nézhet. A megvalósulás egyik záloga, hogy a fejlesztés a főváros és a kerület közös érdeke. Albrecht Péter alpolgármester arra a kérdésre, hogy újpesti „szemüvegen” keresztül ő hogyan látja az elhangzottakat, az alábbiak szerint válaszolt.- A fórum túlmutat egy szokványos építési terv megvitatásán, a közös érdekeltség mára cselekvéssé formálódott és megteremtődtek a megvalósulás feltételei. Ha a jelenlegi helyzet Káposztásmegyeren konzerválódna, felgyorsulna az elvándorlás, pedig mi épp az ellenkezőjét akarjuk, azt, hogy megpezsdüljön az ipari, kereskedelmi tevékenység a kedvező lehetőségek láttán, akár egy módosabb réteg is idetelepüljön. * Az alpolgármester úr után Berényi András főépítész a kifüggesztett tervrajzon is illusztrálva vázolta azokat a nagyszabású elképzeléseket, amelyek az itt élők, majdani idetelepülök és családtagjaik életminőségét megváltoztatja. Többek között szólt a hármas tagolódásról, a Farkaserdő hasznosításáról, a budapesti körgyűrű Újpestet érintő szakaszának jelentőségéről, egyúttal kérte a lakossági véleményeket, észrevételeket. Négyen - szemközt a hallgatósággal (balról jobbra: Berényi András főépítész, Albrecht Péter gazdasági alpolgármester, Vajda Pál főpolgármester-helyettes és Mészáros Ferenc önkormányzati képviselő, bizottsági elnök. Fotó: Zalka István) Az időnként szenvedélyektől sem mentes hozzászólások sorát a tervezett MO-ás megépítésével kapcsolatos aggályok nyitották meg. Abban, hogy az építést nem ellenzik, megegyeztek a vélemények, de felmerült a környezetszennyezés, a zajártalom, a rezonancia problémája. Hány tonna ólom, korom, por telepszik a lakótelepre, lehet-e ablakot nyitni, sétáltathatjuk-e még gyerekeinket? - záporoztak a kérdések. A jogosnak tűnő aggodalmakra az a válasz érkezett, hogy egy sokmilliárdos beruházás nem hordozhat magában bizonytalanságokat, a védőművek közül minden, az erdősáv is megépül. Lesz-e rendezett piac Káposztásmegyeren, mikor büntetik már meg az illegális szemétlerakókat, mikor hosszabbítják meg a villamos, a busz vonalát, hogy „Káposztás lire” 23 óra után ne csak taxival lehessen hazaérni... A felvetett problémák nem voltak ismeretlenek a körzet képviselői előtt sem, hiszen nap mint nap találkoznak az itt elhangzottakkal és mint a Városházán, ők is itt helyben a megvalósuláson dolgoznak. Sajnos azonban azt is tudomásul kell venni, hogy anyagi erő híján még sokáig kell szembenézni a nehézségekkel. Minőségi változást - amit a káposztásmegyeriek nagyon várnak - csak a fejlesztés megvalósulása hozhat. Rendek Jenő
