Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1994-04-30 / 9. szám
130 éve született Kiscetényi Pállya Celesztin festőművész, Újpest díszpolgára. Meglehet, a fenti mondat pontatlan. A születés ideje valóban 1864, a művész neve azonban többféle formában is olvasható, Az előnév Kiscetényi vagy Kisczétényi esetleg Kisté- tényi is lehet, a vezetéknév hol egy, hol két 11-lel írott, a keresztnév meg éppen hatféleképpen van megörökítve. Celesztin, Ce- lestin, Czelesztin, Coelesztin, Cölesztfn, sőt Cellesztin. Talán mert olasz név. A művész Genovában született emigráns magyar apától és olasz édesanyától. Ez a művész festő, szobrász, hegedűkészítő, feltaláló... Ahogyan sokan nevezik, a magyar Leonardo da Vinci. A fentiekben, valamint a továbbiakban is a korabeli sajtó anyagaira támaszkodtam. Kazi Zoltánné, aki Pállya Celesztin lányának idős korában gondozója és támasza volt, sok-sok újságcikket, emléket őriz a mesterről. Az írásokat, dokumentumokat - jóváhagyásával, lemásolva - őrzi most már az újpesti Szabó Ervin könyvtár is. A dokumentumokat így sikerült feldolgoznunk. A gazdag anyagot tanulmányozva nem vettem a bátorságot, hogy a néhol ellentmondásos tényekből kiválasszam a feltehető igazságot. Pállya Celesztin magas kort ért meg, visszaemlékezései során maga is tévedhetett - na persze az újságírók is. Celesztin, a kószáló gyermek 1864 Genova. Ez biztos. Pállya Celesztin atyja régi nemesi család sarja, foglalkozását illetően mérnök, kis- hivatalnok, vasúti tisztviselő, távíró hivatalnok? Mindenesetre szigorú szülő, aki az egyik visszaemlékezés szerint megláncolta kószálni szerető gyermekét. A gyermek 4 esztendős volt, amikor az emigrációból hazatértek. (Ámbár a Tolnai Világlapja a 80. születésnapon azt írja, hogy a művész Itáliában élte ifjúsága legszebb éveit.) Édesatyja ragaszkodott hozzá, hogy iskoláit elvégezve mesterséget tanuljon, így az ifjú fametsző lett. 17 éves korában egy rajzával pályázatot nyert, s a pályadíjból Bécsben, Münchenben tanult festeni, de anyagi gondjai hazatérésre késztették. Itthon Benczúr Gyula mesteriskolájának tagja lett. Itt érte az az egész élete során emlegetett megtiszteltetés, hogy amikor I. Ferenc József meglátogatta a mesteriskolát, Pállya művei között töltötte a legtöbb időt, hosszan elbeszélgetett a festővel, sőt néhány képet is vásárolt tőle. Ezzel a nagy eseménnyel a további visszaemlékezésekben „bővített” formában is találkozunk. Pállya Celesztin házasságáról, Újpestre költözéséről semmi közelebbit nem tudunk. A későbbi visszaemlékezésekből egy kisváros idilli képe jelenik meg, erdővel, patakkal, ezüstszínű homokkal. Bizonyos, hogy erősen kötődött a természethez. Azért szökdösött el gyermekkorában is otthonról, hogy a szabad természetben lehessen. Sok évvel később így nyilatkozott a Budapesti Hírlapban Malo- nyai Dezsőnek: „földnek, égnek megvan a maga saját nyelve, tud nevetni, sími, csak meg kell érteni”. Az első jelentős méltatást a Budapesti Napló 1900- ban megjelent egyik lapszámában olvashatjuk, mégpedig Lyka Károly tollából. Pállya Celesztin - írja - képes volna az egész emberiséget nélkülözni. Egymaga készíti szerszámait, s amellett, hogy fest, mintáz, farag, csodás hangú hegedűket készít, maga által készített cipőkben jár, s ő csinálta a kerékpárt is, amellyel rendszerint közlekedik. A cikk kiemeli: Pállya magyar. Magyar és nem budapesti. Újpesti házát sokan leírták. Címként a Zichy Mihály-, a Gyár-, a Kisgyár, illetve a Hajnal utcák szerepelnek, meglehet, csak a jelzett utca neve változott. A mester műhelye a ház első emeletén vagy talán a padlásán volt. A felvezető keskeny lépcsőt minden látogató megemlíti. Ugyanúgy, mint ahogy a házi telefont is; egy azbeszttel bélelt csövet a falban, amely hangösszeköttetést biztosított a földszinti helyiségek és a műterem között. Természetesen szóba, illetve leírásra kerülnek a műterem csudái is; a rengeteg szerszám, esztergapad, fúrógép, gyalupad, fújtató, forrasztó, kész és félkész hegedűk, köztük valódi Stradivariusok, Amatik. Minden látogatónak meg kell tekinteni hajócsavarmodelljét, amellyel forradalmasítani lehetett volna a hajózást és a Újpest díszpolgára volt... A magyar mennyezetről csüngő repülőgépmodelleket - sajnos, mondta a mester, nem volt pénz megvalósításukra. Maga készítette csodálatos hangú hegedűit egyes újságcikkek szerint féltékenyen őrizte, másutt keserűen említette, hogy nincs rájuk vásárlója. A Színházi Elet egy 1918-ban megjelent interjúja szerint Pállya mindent saját maga csinált, s a beszélgetés végén olyan borral kínálta az újságírót, melyet saját szőlőjéből, saját kezével szüretelt, s a finom italt saját lánya hozta fel a műterembe... Az agyonhallgatott tanulmány Hol volt, mit csinált az első világháború esztendőiben Pállya Celesztin? Erről nincs hírünk. Az újságcikkek változatlanul mint ezermestert, feltalálót mutatják be. A Nap 1921-ben írja: Ha valamire szüksége van, egyszerűen feltalálja és meg is csinálja. „Zseni, akiből hiányzik az adminisztratív szellem”. Ama bizonyos hajócsavart említve „mindenütt másutt szenzációt keltett volna ez a találmány, nálunk azonban agyonhallgatták, mert nem szakembertől származik”. Ismerős megállapítás, ugye? Mintha nem is egy emberöltővel ezelőtt írták volna. A művészt sokféleképpen tisztelik; magyar Leonardo da Vincinek, ezermester feltalálónak. Legszebbnek és talán legigazabbnak az Újpest és vidéke című lap jellemzését találtam: „Nem ezermester, hanem természeti jelenség”. Mintha a nagy Alkotó egy-egy változáskor az embereknek egy-kettőjét beavatná titkaiba. Művész, aki az egész természet, az egész világrend formai működését látja”. Érdekes, hogy egy beszélgetés során a felesége meséli, ha kimegy az erdőbe, mindig sokféle növénnyel tér haza, amelyekből különféle teákat főz. És mindig a Szeptemberben Újpesti Városnapok ’94 Az Újpest Díszpolgára címre várják a javaslatokat Ebben az évben háromnapos rendezvénysorozattal köszönti Újpest várossá nyilvánításának évfordulóját a helyi önkormányzat. Az Újpest Városnapok rendezvénysorozata, amely egyszerre nyújt alkalmat a város történelmének megismerésére és a szórakozásra, ebben az évben szeptember 2-4. között zajlik. A városnapok programjának kiemelkedő eseménye lesz ebben az évben is az önkormányzat képviselő-testülete által adományozott Újpest Díszpolgára kitüntető cím(ek) átadása. A díszpolgári címre természetesen még mindig, egészen június 15-ig, várják az önkormányzat kulturális alpolgármesteri titkársága a javaslatokat. Emlékezetes lesz az Újpest Színház megnyitása, lesz új kiállítás az Újpest Galériában, és a városnapok ideje alatt adják át a sajtó- és a Pállya Celesztin emlékére kiírt képzőművészeti pályázat díjait is. És az elmúlt évek hagyományainak megfelelően színes programok, szabadtéri és sportrendezvények zajlanak majd Káposztásmegyeren az Általános Művelődési Központ környékén, valamint a városközponti Semsey parkban. Az önkormányzat, és a programot szervezők, összeállítók várják tehát szeptember első hétvégéjére a kerület apraját-nagyját. A részletes pogramokról a helyi médiák, s köztük az Újpest című lap is tájékoztatást közöl. Visszatérnek... Május 7-én, az Ady Endre Művelődési Központban Záray Márta és Vámosi János koncertje lesz. Belépődíj 150 forint. Jegyek válthatók az Ady Endre Művelődési Központ pénztárában (Bp. IV., Tavasz u. 4.). Érdeklődni az 169-6481, 169-3533- as telefonszámon lehet. Várják a közös képviselőket! A közös gondok és az aktuális tennivalók megbeszélésére a kerületben lévő társasházak közös képviselőit találkozóra várja dr. Derce Tamás polgármester, május 11-én 17 órára a Városháza II. emeleti tárgyalójába. A találkozóra, melyet a közös képviselők nevében Lichtenstein Ede szervez, elsősorban az újonnan alakult társasházi közösségeknek kívánnak tanácsot, segítséget adni. Amennyiben az érdeklődés nagy lesz, vállalják: rendszeres konzultációs lehetőséget biztosítanak e témában jártas szakemberekkel.
